Nem ússzuk meg az ujjlenyomatvételt

Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén a képviselők többsége áldását adta a biometrikus útlevelek bevezetésének előkészítésére, melyet jövő év végéig kell befejezni. A most elfogadott tervezet – az Európa Tanács jóváhagyó döntését követően – kötelező érvényű lesz a tagországok számára, így elő fogják írni a közel 450 millió uniós állampolgár úti okmányainak legalább két biometrikus azonosítóval (arc azonosítását segítő adatokkal és ujjlenyomattal) történő kiegészítését.

Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország belügyminiszterei firenzei találkozójukon még októberben döntöttek a biometrikus megoldás bevezetéséről, mivel az Egyesült Államok 2005. október 26-tól kezdődően vízumkényszert vezet be a legtöbb európai országgal szemben, amennyiben azok állampolgárai nem rendelkeznek a személyazonosság megállapítására megbízhatóan alkalmas biometrikus útlevéllel.

A terrorizmus leküzdésének jegyében született javaslat azonban számos etikai, erkölcsi és jogi kérdést vetett fel mind kormányzati körökben, mind pedig a civil szférában. Szakértők sokasága kérdőjelezi meg az útlevelek új generációjának létjogosultságát, hiszen a biometrikus azonosítók csupán azért kellenek, hogy a hamis személyazonosságú terroristák kiszűrése lehetővé váljon, ezzel szemben azonban olyan megoldásra váró adatvédelmi kérdések vannak, mint az azonosítók tárolása, másolhatósága és olvasási jogosultságai, vagy az informatikai háttér biztonsági megoldásainak rendkívül költséges adaptálása.

A rendeletet ellenzők az erkölcsi vonatkozások mellett az állampolgárok szabadságjogainak megsértésével és a tagországokat terhelő, évente csaknem 600 millió eurót felemésztő költségekkel érvelnek. A javaslat valóra válásáig bizonyára sok vitának leszünk még tanúi.

Azóta történt