Nem tartjuk bűnnek a kalózszoftverek használatát

Míg a lakosság kétharmada szándékosan kárt okozó bűnözőknek tartja a hackereket, addig a titkos adatok megszerzését az interneten keresztül „csupán” egy táskalopással azonos súlyú vétségnek tekinti – derül ki a Szonda Ipsos legújabb reprezentatív infokommunikációs felméréséből, amelyben 1500 válaszadó értékelt kilenc előre megadott illegális cselekedetet egy ötfokozatú skálán. (A piackutató a felmérésben a hacker terminust az általánosan elfogadott, de az IT-szakma által tévesnek tartott értelmezés szerint a cracker, azaz a számítógépes bűnöző szinonimájaként használta – a szerk.) A felmérés azokra a meghökkentő eredményekre is rávilágít, amelyek szerint a legtöbbek számára az illegális szoftverhasználat kisebb vétségnek számít, mint ha valaki egy tömegközlekedési eszközön nem adja át az idősebbnek a helyét, az illegális CD- és DVD-másolást pedig a bliccelésnél is enyhébb „kihágásként” értékelik.

Ön szerint a hackerek...

* A fennmaradó 24,9 százalék nem akart vagy nem tudott válaszolni

A számítógépes hálózatok biztonsági rendszereit kijátszó hackereket a lakosság több mint kétharmada tudatosan kárt okozó bűnözőnek tartja, ugyanakkor a válaszadók közel huszonöt százaléka szerint a kódfeltörőket és a számítógépes adattolvajokat nem a rossz szándék vezérli. A felmérés szerint a hackerek tevékenységét egy elenyésző kisebbség, kevesebb mint négy százalék ítéli meg pozitívan, egyfajta rendszer elleni igazságos lázadásként.

A kalózszoftver normális

A kutatásban érintett számítógépes visszaélések mindegyikénél súlyosabbnak ítélnek a megkérdezettek egy táskalopást, amelyet a sorban a számítógépes adatlopás követ. Ennél egy fokkal kevésbé ítéljük el azokat, akik egy tömegközlekedési eszközön nem adják át az idősebbnek a helyet, de ennél is elnézőbbek vagyunk azokkal szemben, akik illegális szoftvereket használnak. Még kisebb mértékben vált ki ellenszenvet, ha valaki illegálisan számol el személyes kiadásokat vállalati költségként, ha egészségesen megy betegállományba vagy bliccel. Az illegális CD- és DVD-másolás pedig csak ezután következik a sorban, ennél kevésbé már csak a 10 000 forint alatti jövedelem eltitkolását ítélik el a megkérdezettek.

Összességében a Szonda Ipsos azt állapította meg, hogy a szabályszegés megítélése annál szigorúbb, minél inkább konkrétan egy másik embertársunkra irányul (például táska eltulajdonítása, adatlopás valaki számítógépéről, nem adni át a helyet villamoson), ugyanakkor ahogy a károkozás alanya – például egy vállalat vagy nagyobb közösség formájában – eltávolodik és absztraktabbá válik, annál enyhébben ítéljük meg a kihágás súlyosságát.

A fenti eredmények felvetik azt a kérdést is, hogy vajon a társadalom tagjai általában mennyire tájékozottak a számítógépes visszaélésekkel kapcsolatban, elképzelhető ugyanis, hogy hackerek szigorú megítélése részben a határozott hatósági fellépésekkel kapcsolatos médiavisszhangnak és az ebből következő nagyobb fokú tájékozottságnak köszönhető.

A vidékiek és az idősebbek szigorúbbak

A felmérés szerint minél kisebb közösségben él a válaszadó, annál szigorúbban ítéli meg a kutatásban szereplő cselekményeket. A városokban és községekben élők a jegy nélküli utazást és az illegális szoftverhasználatot a fővárosiaknál lényegesen súlyosabb cselekedetnek tartják. Hasonlóan szigorúak a 65 évnél idősebbek, akik az ötfokú skálán minden vétséget akár 1-2 skálaértékkel is szigorúbban osztályoztak, mint a fiatalabb, elsősorban a 18 és 35 év közötti válaszadók.

A kutatás rámutat, hogy a megkérdezettek között a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek minden vétséget súlyosabbnak ítéltek, mint a lényegesen elnézőbbnek bizonyuló diplomások. A két nem képviselői közül pedig – ha kismértékben is – minden felsorolt cselekedet osztályzásakor a nők bizonyultak szigorúbbnak, különösen az adócsalást és a bliccelést látják súlyosabb vétségnek a gyengébbik nem képviselői.

Azóta történt

Előzmények