A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) a múlt héten jelentette be, hogy az országban e területen elsőként elkészítették az intézet háromdimenziós honlapját is.
A SZTAKI közleménye szerint a fejlesztés célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy hardverek általános fejlettségi szintje miatt ma már nem számít luxusnak a 3D-s kép megjelenítésére alkalmas eszköz, emellett a háromdimenziós tartalmak előállítása is a mindennapi gyakorlat része lett, így a weboldalak gazdáinak érdemes elgondolkodniuk azon, hogy saját honlapjukon is megjelenjen ez a lehetőség.
A technikai háttér bemutatásakor a SZTAKI munkatársai leírják, hogy bár a 3D-s képek meglehetősen elterjedtek, a teljes tartalom háromdimenziós technológiára építésével egyelőre még adós maradt az IT szakma. A korábban VRML-nek (Virtual Reality Markup Language) nevezett háromdimenziós leíró nyelvet X3D (Extensible 3D Graphics) néven elkezdte továbbfejleszteni a Web3D Konzorcium. Az X3D célja a 3D grafikai elemek szabványos és nyílt XML alapú leírása, mely segíti a 3D komponensek megosztását és megjelenítését. Ez a technológia egyelőre kezdeti stádiumban jár, használatához külön böngészőt vagy böngészőbővítményt kell használni, de a szakértők szerint forradalmi változást hoz majd a vizualizációs- és játékiparban.
Kellett egy egyszerű, jól kezelhető technológia
De léteznek egyszerűbb megoldások is, írják a közleményben: amennyiben hagyományos monitorunk van, akkor a színszűrők használatán alapuló ún. anaglif (pl. vörös-cián) szemüvegen keresztül juthatunk hozzá a háromdimenziós térélményhez. A technológiával számos játékban, DVD és Blu-ray lemezen találkozhattunk, de a NASA is előszeretettel használja oktatási célokra. Magyarországon elsőként ebbe a kutatási irányba kapcsolódik az MTA SZTAKI is: fejlesztői olyan megoldást hoztak nyilvánosságra, amely a HTML, CSS és a JavaScript eszközeivel meglévő honlapok háromdimenzióssá alakítását teszi lehetővé.
Szeptember 27-én, a Kutatók Éjszakáján szélesebb körben is bemutatják új, háromdimenziós elemekkel bővített honlapjukat: „A szabványos böngészőben is működő »3D-for-all« technológia nemcsak újonnan tervezett, de már meglévő weblapok esetén is gyors, költséghatékony és látványos innovációt jelent. A technológia már önmagukban is különleges élményt nyújt a hagyományos weblapokhoz képest, ráadásul eredményesen használható mindazokon a területeken, ahol a mélységérzetnek jelentősége van: bizonyos tantárgyak – biológia, kémia – oktatására, ipari ábrák bemutatására, esetleg mozgások egészségügyi- vagy sportcélú modellezésére” – nyilatkozta a fejlesztésről Pintér Dániel Gergő, az MTA SZTAKI sajtóreferense.
Kopácsi Sándor, a Számítógéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratórium munkatársa, a projekt ötletgazdája szerint, az Intézet 3D-s weblapjának technikai háttere a hagyományos webprogramozás eszközeire támaszkodik: „A webfejlesztés alapnyelvének tekinthető HTML-kód bizonyos részeit megdupláztuk, hogy más képet tudjunk a bal és jobb szemnek szolgáltatni. A különböző képeket stíluslapok segítségével módosítottuk a háromdimenziós megjelenítési technikának megfelelően, majd a képernyő síkjához képest kiemelni vagy besüllyeszteni kívánt komponenseket egymáshoz képest vízszintes irányban kissé eltoltuk. Mivel a honlapon jelenleg anaglif technikát alkalmazunk, ezért a két szemnek szánt kép színcsatornáit is módosítottuk, hogy a háromdimenziós tartalom megtekintéséhez szükséges vörös-cián szemüveg megfelelően kiszűrje, hogy melyik kép melyik szemhez jusson el.”
Széles körben használható
Az Elosztott Rendszerek Osztályának munkatársai szerint a fejlesztés eredményei minimális befektetett munkával, automatizált eljárásokkal teszik lehetővé meglévő honlapok háromdimenziós technológiába integrálását. Micsik András arról tájékoztatott, hogy egy aktívan működő portálmotorba utólag is beépíthető a háromdimenziós nézet, amely sablon szinten ugyanazokat a tartalmi elemeket és struktúrákat jeleníti meg, mint a hagyományos nézet, csak azok mélységbeli elrendezését módosítja. „Ez alól természetesen kivételt jelentenek a képek és videók, ezekből a választott nézetnek megfelelő változat töltődik be az oldalra. A képi elemeket tehát érdemes egyszerre két és háromdimenziós változatban is létrehozni, hogy egy háromdimenziós portál tartalmi feltöltése ennyi plusz munkát igényeljen csupán.”
Turbucz Sándor elmondása szerint a SZTAKI weboldal esetében először egy új CSS oldalsablon hozzáadásával készítették el a háromdimenziós változatot, de már dolgoznak az automatizált megoldáson. „Egy webportált 3D-s ruhába lehet bújtatni egy JavaScript alapú előtétrendszer segítségével is. Ez a portálmotor által előállított kész oldal szerkezetét és elemeit utólag módosítja, hozzáadja a megfelelő mélységi eltolásokat és lecseréli a 2D-s képi elemeket 3D-sre. Az erre a célra szolgáló általános keretrendszer fejlesztése jó ütemben halad a SZTAKI-ban, melynek segítségével egy meglévő web portálra pár napos munkával ráhúzható a háromdimenziós nézet.”
A fejlesztés jövőbeli irányai között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia honlapjának háromdimenzióssá alakítása, de bármely hagyományos honlap átalakítását szívesen elvállalja az intézet, amely az átalakítás folyamatának minél nagyobb mértékű automatizálásán dolgozik. A csapat további célkitűzése az anaglif mellett egyéb 3D-s technikák alkalmazása, melyekkel még több eszközön láthatóvá válik a harmadik dimenzió. „A side-by-side módszerrel például okostévéken is élvezhetőek lesznek a háromdimenziós webtartalmak, továbbá a legígéretesebb technológiájú, szemüveg nélkül nézhető 3D monitorokra is tervezzük átültetni a megoldásunkat.” – tette hozzá Turbucz Sándor. A munkában aktívan részt vettek a Gábor Dénes Főiskola hallgatói, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett is, akik a témában elért korábbi eredményeikkel, első magyar, a teljes tartalomra kiterjedő háromdimenziós weblapjaikkal (robotmodell3d.hu, ill. 3dweb.hu) Országos Tudományos Diákköri Konferencián második helyezést értek el.
