A televíziózásban 2-3 éve még a 3D volt az aktuális varázsszó, a csapból is a 3D tévék folytak, a szakkiállításokon minden valamire való gyártó ezeket mutogatta. A marketingesek „Ide a rozsdás bökőt!” esküdtek rá, hogy ez lesz az otthoni szórakoztatás következő nagy durranása, a PlayStation 3 és az Xbox 360 is kapott frissítést, hogy ne maradjon ki az új őrületből, a sima Blu-ray lemezek mellett megjelentek a 3D-s kiadások, sokszor a hagyományos 2D-s verzió másfél-kétszereséért.
A technológia kezdetben jelentősen megdrágította a készülékeket, de idővel az árak lejjebb mentek, és már nem kellett csúcsmodellt venni ahhoz, ha valaki 3D-ben szeretett volna tévézni vagy filmet nézni, egy jobb 180-200 ezer forintos típusban is megtalálható lett ez a funkció. Mindennek ellenére a 3D sose lett igazán népszerű, ami valószínűleg a technológia számos hátrányának (szemüveg, sötétebb kép, esetleges fejfájás vagy szédülés, a 3D sokszor gyenge minőségű megvalósítása, a parasztvakítás-effektus) köszönhető. Az elmúlt 1-2 évben már erősen érezhető volt a piacon, hogy a gyártók is felismerték a kudarcot, és szinte egyik napról a másikra eltűntek a reklámok, a kiállításokon már nem ez volt a hívószó (hanem például a 4k felbontás vagy az OLED), és még a mozifilmek esetében sem tolták az ember arcába a háromdét.
Ezek után talán nem túl meglepő, hogy a világ egyik legnépszerűbb sportcsatornája, az amerikai ESPN ma bejelentette, hogy az év végén leállítja a 3D programját, melyet 2010-ben, a futball világbajnokság alatt indított el. Az ESPN elnöke, George Bodenheimer akkor azt mondta, hogy a csatorna elköteleződése a 3D irányába olyan előny lesz a sportrajongók számára, mely az ESPN-t a következő generációs televíziózás élvonalába repíti.
A csatorna szóvivője a mostani döntéssel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy az ESPN a jövőben is kísérletezni fog a különböző technológiákkal, és bármikor visszatérhetnek a 3D-hez, ha az mégis erőre kapna.
