Az elektronikus kereskedelemben érintett vállalkozások jelentős része nincsen tisztában azzal, hogy működésüket milyen jogszabályok határozzák meg, sőt sok esetben még az engedély is hiányzik. Az egyik legilletékesebb hatóság, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség helyettes szóvivője hasznos tanácsokkal szolgál.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség figyelme az elmúlt években egy, korábban nem annyira népszerű üzleti ág felé fordult: a jelentős fejlődésen keresztülment hazai elektronikus kereskedelem felé. A külföldi székhellyel rendelkező vállalkozás mellett gomba módra szaporodnak a magyar székhelyű cégek is. A "minden kezdet nehéz" igazsága az e-kereskedelemre is érvényes. Az ellenőrzéseink sajnálatos tapasztalata, hogy az elektronikus kereskedelem területén érintett vállalkozások jelentős része nincs tisztában a rájuk vonatkozó jogszabályokkal, ráadásul sok esetben még az engedély is hiányzik.
Alapvető hiányosság, hogy a cégek kiemelkedő többsége nem rendelkezik a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal – mint engedélyezési hatóság – által kiadott nyilvántartási számmal. Nem kérdés, hogy a nyilvántartási kötelezettséget elmulasztó cégek nem csupán törvénysértők, hanem kifejezetten magas rizikót jelentenek a vásárlóknak is, mivel tevékenységük szinte követhetetlen.
-
1. A szolgáltató vagy képviselőjének a neve
-
2. A szolgáltató lakcíme, székhelye, telephelye
-
3. A szolgáltató elérhetősége, különösen elektronikus levelezési címe
-
4. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett nyilvántartási szám
-
5. A szolgáltató adószáma
-
6. A szerződés tárgyának lényeges tulajdonságai
-
7. A fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételei
-
8. A szolgáltató azon címe, ahol reklamálni lehet
-
9. A nyolcnapos elállás joga, annak feltételei, gyakorlásának módja és következményei
-
10. A szavatosság, illetve a jótállás feltételei, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítása
A fogyasztók biztonsága kívánja meg azt is, hogy a működtetők szinte valamennyi lényeges adata megjelenjen a honlap felületén. Ezek közé tartozik a telefonszám, a cég neve, címe, elektronikus címe. Ennek pontos szabályozására külön rendelet született. A fogyasztó biztonsága mellett fontos persze a megtévesztés elkerülése is. Megtévesztésnek minősül az is, ha a kiszállításért a vállalkozó pénzt számít fel, anélkül, hogy azt a honlapon feltüntetné. A fogyasztók gyakran panaszkodnak amiatt is, hogy a cégek nem tudják tartani a megígért, vállalt határidőket.
Az üzletekkel kapcsolatos alapvető elvárásokon kívül nagyon fontos, hogy a fogyasztók biztonsága a kereskedelemnek ebben a speciális (nem "face to face") ágában is szavatolva legyen. Ezért az e-kereskedelem során kötött fogyasztói szerződésekre az úgynevezett távollévők között kötött szerződésekről szóló kormányrendelet érvényes, amely a fogyasztók számára több kedvezményt is tartalmaz a hagyományos kereskedelemhez képest. Ezek közül kiemelkedik a vétel utáni nyolcadik nappal záródó feltétel nélküli elállás.
Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó indoklás nélkül visszaküldheti a terméket, s a kereskedőnek a vételárat legkésőbb a lemondást követő harmincadik napig vissza kell fizetnie. Amennyiben a fogyasztót erről a jogáról nem tájékoztatták, akkor a nyolc nap a tájékoztatást követően indul.
Az elektronikus kereskedelem ellenőrzése során a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2004-ben száz internetes áruházat vett nyilvántartásba, ezek teljes ellenőrzését novemberben végeztük el. A vizsgálat után elkészített grafikon alapján egyértelmű, hogy a legtöbb kifogás éppen a nyilvántartási szám, illetve az elállási joggal kapcsolatos tájékoztatás hiánya volt. A számos probléma, a magas kifogásolási arány, a magas piaci elvárások miatt folyamatosan ellenőrizzük az elektronikus kereskedelem területét, megvizsgáljuk az egyedi panaszokat, bővítjük az adatbázist.
