Döbbenetes állapotokról számolt be ma a Dunántúli Napló munkatársa, Cseri László, aki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyik felháborodott dolgozójának információi alapján írta meg tudósítását. Kiderült, hogy a PTE az intézmény dolgozói által küldött, illetve nekik érkezett összes levelet beszkenneli, majd ezek a fájlok egy központi adatbázisba kerülnek. Az informátor természetes módon azt tartja elfogadhatatlannak, hogy a beérkezett leveleket is felbontják és rögzítik, holott azok között nem kis számmal szerepelnek magánlevelek, melyek az egyetemi címre érkeznek.
Cseri László megkereste az egyetem rektorát, Gábriel Róbertet, aki arról tájékoztatta, hogy „január óta fokozatosan vezetik be ezt a rendszert, a reklamáló nyilvánvalóan az egyetemnek egy olyan egységén dolgozik, amelyiket éppen most kapcsolták be. Az utolsó határidőre, december végére az egész intézményrendszert bevonják. Mindezt egy kormányrendelet írta elő számukra, és ez a pécsi egyetem levélforgalmát illetően gyakorlatilag azt jelenti, hogy napi 110 ezer oldalt kell beszkennelni az erre a célra alkalmazott munkaerőnek.”
A rektor ezek után (bár arra panaszkodott, hogy a rendelet megszületett ugyan, ám forrást e munka elvégzésére az állam nem biztosított) kiemelte a rendszer előnyeit: „...ettől kezdve nem lehet elveszett irat, a rendszer alkalmas határidő-figyelésre, és jelez, ha egy levélre időben nem született meg a válasz. Azt is jelzi például, amennyiben egy szerződésről hiányzik az ellenjegyzés.”
Ám akad itt olyasmi is, ami komoly adatvédelmi aggályokat vethet fel, ugyanis a dolgozók részére érkező összes levelet is felbontják, beszkennelik, visszateszik a borítékba, majd ezek után továbbítják a címzetthez. (A kimenő leveleket eleve nem szabad leragasztani a munka megkönnyítése végett.) E módszer fegyelmező hatású, véli a rektor, mivel rákényszeríti a dolgozókat, hogy leveleiket ne a munkahelyükre, hanem otthonra címeztessék, emellett visszaszorítja azt a gyakorlatot, hogy a magánlevelezést az egyetem pénzén folytassák – az egyetem havi bélyegköltsége Gábriel Róbert szerint 140–160 millió forint, sőt az, hogy „az egyetemre érkező leveleket a címzett asztalára juttassák, levelenként 170 forintba kerül, és ez sem kevés kiadás”.
A beérkező levelek megtekintése jogsértés
A fentebbi gyakorlat egy részével teljesen egyet lehet érteni: valóban, a dolgozók magánügyben ne az állam pénzén levelezzenek. Ám a másik oldalon, a beérkező levelek esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Amint azt a hivatali e-mailekről szóló interjúnkban Majtényi László, volt adatvédelmi biztos elmondta, a hivatalos levelezés felett valóban teljes jogkört gyakorol a munkáltató (vagyis bármikor bármit elolvashat), ám az jogilag tisztázatlan, hogy mi történik akkor, ha belép egy harmadik fél, vagyis valaki magántermészetű levelet küld a hivatali címre. Ennek tartalmához semmi köze a munkáltatónak, nem tekinthet bele – senki sem olvashatja el, csak a címzett. Az adatvédelmi törvény védi a személyes adatokat, így ezeket a leveleket is, s ez esetben az lenne a törvényes eljárás, ha minden lehetséges harmadik felet – azokat, akik esetleg levelet küldenek a hivatali címre – tájékoztatnának arról, hogy üzeneteik tartalmát más is elolvashatja.
Ennek megvalósítása azonban gyakorlatilag lehetetlen. Fel lehet ugyan hívni a leggyakoribb partnerek figyelmét arra, hogy ide ne küldjenek magánleveleket, de minden szóba jöhető esetre nem lehet felkészülni – például amikor az APEH (személyes tapasztalat) az épp lakhelyet váltó személynek nem tud kézbesíteni egy értesítést, ezért megpróbálja a munkahelyi címen. És még sorolhatnánk: személyes megkeresés egy ügyben, ahol a küldő csak a munkahelyi címet tudja kideríteni stb. E levelek felbontása, szkennelése súlyosan sérti az adatvédelmez fűződő jogokat. Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos egy, a hivatali e-mailekkel kapcsolatos 2006-os állásfoglalásában világosan kifejtette, hogy a harmadik fél által a munkahelyre küldött magánlevelek elsőrendű védelmet élveznek.
Egyelőre még nem tudtuk kideríteni, melyik az a kormányrendelet, amely ezt a másolatkészítési eljárást előírja; az elektronikus ügyintézésről szóló kormányrendeletben nincs ilyen passzus, az ezt kiegészítő jogszabályban sem található kötelezés, s erről információt – szombat lévén – ilyenkor nehéz kapni. Egy körtelefonból annyi kiderült, hogy vannak olyan intézmények Magyarországon, ahol a pécsihez hasonló gyakorlat folyik – az ott dolgozók elemi felháborodása ellenére.
Az IT café hétfőn megkeresi az adatvédelmi biztost, hogy állásfoglalást kérjen tőle az ügyben.
