A Tisztaszoftver program leállítása után néhány nappal egy újabb olyan kormányzati döntés született, amely jelentősen csökkentheti a Microsoft Magyarország állami megrendeléseit. A kormány december 23-án elfogadott határozata szerint március 31-i határidővel a honvédelmi tárca kivételével a közigazgatás összes intézményének át kell állnia olyan dokumentumformátum használatára, amely „nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható és nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül”. Noha a kormányhatározat szövege nem nevesíti a közszférában kötelezővé tett formátumokat, a döntés a gyakorlatban az OpenOffice.org és LibreOffice irodai szoftvercsomagokban alapértelmezett Open Document Format (ODF) terjedésének ágyaz meg.
Azt, hogy az ODF használatára való áttérés szerepel a kabinet tervei között, a szakterületért felelős politikusok már hónapokkal ezelőtt hangoztatták. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) egykori infokommunikációért felelős államtitkára idén júniusban beszélt arról, hogy folyik az átállást kötelezővé tévő kormányhatározat előkészítése. Az államtitkárságon egy pilotprojekt is lezajlott a váltás hatásainak felmérésére: ennek tapasztalatai azt mutatták, hogy a dolgozók egy félnapos képzést követően a dokumentumszerkesztési funkciók 95 százalékát gond nélkül el tudták végezni a nyílt forráskódú LibreOffice-szal is, illetve nem volt olyan, a hétköznapi munka során felmerülő funkció, amelyet a szoftvercsomaggal nem lehetett végrehajtani.
Hirdetés
Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár az IT café-nak adott interjújában november elején még azt mondta: a készülő kormányrendelet egy-másfél éves kifutási időt enged majd az átállásra. „A fokozatosság elvét valljuk, nem szeretnénk a németek hibáját elkövetni, ahol a nem megfelelő előkészítés vezetett oda, hogy végül is vissza kellett állniuk a nyílt forrásról a régebbi rendszerre” – fogalmazott.
A végleges határozat azonban ennél jóval szorosabb határidőt szab: március 31-ig nemcsak a technikai feltételek felmérését kell elvégezni, hanem azokat biztosítani is kell, azaz a közigazgatási intézményeknél működnie kell a szabványos formátumok kezelésére képes irodai szoftvereknek. Az egyes minisztériumoknak az NFM díjmentesen rendelkezésére bocsátja majd azokat a szoftvereszközöket, amelyek az olyan szervek számára is lehetővé teszik a szabványoknak megfelelő állományok használatát és előállítását, melyek irodai szoftverei erre alapfunkcióként nem képesek, és folyamatosan gondoskodik ezeknek a szoftvereszközöknek az elérhetőségéről.
A határozat rendelkezik a Microsoft Office állami felhasználásának visszaszorításáról is. A költségvetési intézményeknek ugyanis „csak műszakilag vagy gazdaságilag indokolt esetben, illetve nemzetközi szerződésekből adódó kötelezettség teljesítése érdekében” engedi meg nem nyílt forráskódú irodai szoftverek beszerzését.
Még nem száműzik a Microsoftot
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a teljes közigazgatásban az egyik napról a másikra lecserélnék az eddig jellemzően használt Microsoft Office csomagokat vagy az annak újabb kiadásaiban alapértelmezett Office Open XML (OOXML) fájlformátumot. Amint Vályi-Nagy Vilmos az IT café megkeresésére elmondta: nem a kormány feladata dönteni az amerikai vállalat termékei és a nyílt forráskódú alternatívák közötti versenyben, ebben a csatában a piac hirdet majd győztest. A rendelet csupán azt írja elő, hogy nyílt szabványon alapuló dokumentumformátumra kell áttérnie a költségvetési intézményeknek. Mivel e feltételnek nemcsak az ODF, hanem a Microsoft OOXML is megfelel – mindkettő ISO-szabvány –, így a két dokumentumformátum bármelyike használható lesz a közigazgatásban. Az intézmények a meglévő Microsoft Office csomagokat is tovább használhatják, az új beszerzéseiknél azonban már csak indokolt esetben lesz módjuk nem nyílt forráskódú megoldást választani.
Problémát okozhat ugyanakkor, hogy a két rivális szoftvercsomag nem képes száz százalékban kezelni a másik alapértelmezett, szabványos dokumentumformátumát. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Vályi-Nagy azt válaszolta: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az inkompatibilitás nem számottevő.
A kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy bár a március 31-i határidő szorosnak tűnik, a költségvetési intézmények elegendő felkészülési időt kaptak, mert már jóval a határozat december végi kihirdetése előtt tájékoztatták őket a változásokról. A szabványos formátumokra való áttérésnek egyébként költségigénye nincsen, a váltás szoftverbeállítások megváltoztatását igényli csupán – állította Vályi-Nagy Vilmos.
A nyílt forrású irodai szoftvereknek és az ODF-nek nagyobb teret engedő döntést üdvözölte a Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) magyar tagozata. Amint Szentiványi Gábor elnökségi tag lapunknak elmondta: számukra nagy jelentőségű mérföldkőről van szó, amely egy hosszú átállási folyamat első lépcsője.
A határozatról megkérdeztük a Microsoft Magyarországot is, de a vállalat egyelőre nem nyilatkozott. Úgy tudjuk, hamarosan hivatalos közleményben reagálnak majd a céget hosszú távon hátrányosan érintő döntésre.
