Költségcsökkentés, hatékonyságnövelés mindenhol

Nemrég távozott posztjáról Nyitrai Zsolt, az infokommunikációért felelős államtitkár, ezzel egy időben az önálló államtitkárság is megszűnt. Az új helyzetről, a kormányzat infokommunikációs terveiről kérdeztük a terület új vezetőjét, Vályi-Nagy Vilmost.

Vályi-Nagy Vilmos

Nyitrai Zsolt távozása után az egyik szaklap több iparági szereplő képviselőjét megkérdezte a történtekről, s a válaszokból úgy tűnt, bennük is megfogalmazódott egyfajta kétség. Nevezetesen az, hogy mivel eddig sem volt túlságosan hangsúlyos szerepe az infokommunikációnak a kormányzati stratégiában, a kormányzatban, az önálló szervezet, az államtitkárság megszűnése után az IKT a kormányzaton belül még inkább a háttérbe szorul.

A kormányzati informatika közvetlenül a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alá került, ami egyrészről jelzi a terület stratégiai fontosságát, másrészről rámutat arra is, hogy a közszféra teljes vertikumát érintő információs infrastrukturális kérdéseket kiemelten kell kezelni. Mindemellett az előrelépés azon is múlik, hogy az elmúlt tíz-tizenkét évben különböző okokból időnként egyéni vagy parciális érdekeket képviselő szereplők végre képesek lesznek-e együttműködni. Mindig is azt az elvet képviseltem, hogy az a jó megoldás az informatikában, amelyet a felhasználók támogatnak. A fejlesztési folyamatban szinte mindig elfelejtik megemlíteni a felhasználókat, akik lehetnek vállalatok, vagy akár az állampolgárok is. Az informatikai fejlesztések kapcsán gyakran előfordult, hogy azokat a felhasználói szempontok figyelembe vétele nélkül hajtották végre, ezért nem is érhettek valójában célt.

Elsődleges célom az együttműködés, az egység megvalósítása. Aki tisztában van a terület összetettségével, az előtt nem titok, hogy ezt az egységet nem lehet két hét alatt megvalósítani, mivel a kormányzati informatika rendbetétele egy hosszabb folyamat, amelyhez minden szereplőtől szükség van a bizalomra és együttműködésre. Ezeket az építőkockákat rakjuk össze több mint egy éve. Nemcsak az informatikai szektor érdekeit vesszük figyelembe, hanem a különböző ágazati szakmai szövetségek, a termelői, a kereskedelmi, a pénzügyi oldal érdekképviseleti szervezeteinek véleményét is, próbálunk az általuk megfogalmazott problémákra megoldásokat nyújtani. Ebben a szellemben dolgoztunk eddig, és így lesz ez a jövőben is.

Világos célként tűztük ki, hogy csökkentsük az állam költségeit a kormányzati informatikában, amit az előző másfél évben hatékonyan kezdtünk el megvalósítani, jelentős kiadási tételeket szüntettünk meg az üzemeltetési költségek oldalán. A közérdeket szem előtt tartó törekvéseinket a piac egy része, aki gyakran ellenérdekelt az ilyen költségcsökkentésben, természetesen nem fogadta kitörő lelkesedéssel, hiszen esetenként olyan haszonról kellett lemondaniuk, amit eddig gond nélkül besöpörtek. Az elődökkel ellentétben azonban mi tisztán látjuk, hogy az államnak a magánérdek helyett a közösség érdekét kell érvényesíteni, amelybe nem fér bele a pazarló informatika.

Tudna néhány példát mondani arra, hogy hol tudtak költségcsökkentést elérni tavaly?

Természetesen. Folyamatosan csökkentettük és csökkentjük az állami licencekkel kapcsolatos kiadásokat. Ez egy többéves program, amelynek még csak az elején tartunk. Az első eredményeink közé tartozik, hogy az éves licenckiadások összege körülbelül 3-3,5 milliárd forinttal lett alacsonyabb a tavalyi évhez képest, de nagy eredményként könyvelhetjük el azt is, hogy 2010 végén összességében 15 milliárdos megtakarítást sikerült elérnünk.

Ezt hogyan tudták elérni?

Egyrészt újratárgyaltuk a szerződéseket, másrészt felszámoltunk több felesleges konstrukciót. Ezzel párhuzamosan nagyon erős felügyeleti és ellenőrzési rendszert vezettünk be a közbeszerzések terén, mivel több hiányosságot és szakmaiatlan döntést is tapasztaltunk, ezek ellen pedig szigorúan fel kell lépünk. A nagy értékű szerződések esetében akadtak olyanok, amelyeket egyszerűen felbontottunk. Az újrakötéseknél is változott a helyzet, hiszen nem egy esetben a korábbi összeg feléért sikerült a licenceket, szolgáltatásokat biztosítani, vagy az eredeti szolgáltatóval, vagy pedig egy új szereplővel. Az említett intézkedések miatt rengeteg támadás ért minket, de én úgy vélem, ha a piacon elfogadott az a gyakorlat egy költségcsökkentésre kényszerített cég esetében, hogy az összes szükségtelen, tartalmatlan, felesleges elemet eltávolítsa a szerződéseiből, akkor ugyanezt az állam is megteheti.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!