Két kínai illetőségű, államilag kézben tartott cég több, mint 100 veterán mérnököt és menedzsert szipkázott át a világ vezető bérgyártójától, a TSMC-től. A manőver hátterében természetesen az a törekvés áll, hogy Kína minél inkább függetlenné váljon a külhoni lapkagyártástól, és teljesen a saját lábára álljon.
Ugyan a 2017-ben alapított QXIC (Quanxin Integrated Circuit Manufacturing) és a 2019-ben startoló HSMC (Wuhan Hongxin Semiconductor Manufacturing Co.) kevéssé ismertek az iparágon kívül, de mindkét vállalat 50-50 ex-TSMC dolgozót vett alkalmazásba, és a vezetői székekben is olyan ex-TSMC-s menedzserek ülnek, akik már megalapozott hírnévvel rendelkeznek a foglalkozási területükön.
A két projekt célja, hogy 14, illetve 12 nanométeres gyártástechnológiákat fejlesszenek ki, ami ugyan két generációval a TSMC mögött kullog, de még így is csúcsnak számít a több, mint 1 milliárd lakosú ország határain belül. A SEMI elmondása szerint Kínában van a legtöbb új vagy tervezett gyár, és várhatóan Kína fogja a világon a legtöbbet költeni chipgyártó berendezésekre, ami a 2020-as és a 2021-es esztendők folyamán újabb ilyen létesítményekbe való befektetésre utal.
Adalék a sztorihoz, hogy a szintén állami kézben lévő Semiconductor Manufacturing International Co. sem tétlenkedik, hiszen nemrégiben immár másodszor növelte a tőkeköltségét, ezúttal 6,7 milliárd dollárra, és bejelentette, hogy a Yizhuang Fejlesztési Övezettel (Beijing Economic-Technological Development Area, vagy BDA) együttműködve egy 7,6 milliárd dollárt kóstáló gyárat fognak építeni.
(forrás: Shutterstock) [+]
Az amerikai Intel gyártási kapacitását is meghaladó TSMC került leginkább tehetséghalászok célkeresztjébe, és egy – a témában járatos – forrás arról számolt be, hogy a kínaiak nem sokat teketóriáztak, akár 2,5-szeres szorzót is ráígértek a TSMC éves fizetési ajánlatára és bónuszaira, ami kétségtelenül nagyon csábítónak hangozhat a szakemberek számára.
A megfogyatkozott tajvani multi aggodalommal tekint a jövőre, még akkor is, ha a dolog nem azonnal fejti ki a hatását a piacon betöltött helyükre, mert legjobban attól tartanak, hogy ipari titkaikkal megismerkedhetnek a gyors iramban feltörekvő, keleti vetélytársak. Ennek elkerülésére tett kísérlet, hogy a chipgyártáshoz szükséges berendezéseket készítő társaságokat megkérte, hogy írásban szavatolják, hogy nem fognak semmiféle egyedi igényekre szabott eszközöket szolgáltatni a meglehetősen agresszív stratégiát folytató kínai projektek részére. Persze az sem volt túlságosan a TSMC ínyére, hogy a QXIC egy kutatási és fejlesztési központot kezdett el működtetni nem messze a legfejlettebb (Tajvan déli részén található), 5 nanométeres üzemüktől.
Nyilvánvaló, hogy az ilyen mértékű infrastruktúra-fejlesztés és a kiváló szakmai felkészültséggel rendelkező alkalmazottak elszipolyozása nem egy egyszerű és problémáktól mentes történet, mivel – egyebek mellett – még a kínai firmáknak is keményen versenyezniük kell egymással, és ez bizony nem kevés időt emészt fel. Példának okáért a HSMC sem egy pillanat alatt kapott elegendő anyagi támogatást a befektetőitől és a helyi kormányzattól, ám most már egy 18,4 milliárd dolláros programot kíván megvalósítani, amelynek keretein belül 2022-re képesek lesznek 14 nanométeres lapkákat gyártani, ráadásul már a 7 nanométerre vonatkozó útitervük is ki van dolgozva, igaz, ezek a koronavírus-járvány miatt némileg csúsznak. Az szintúgy nehezítheti a HSMC dolgát, hogy nem minden befektetője ismeri a lapkák előállításának mikéntjét, ami kommunikációs gondokhoz vezethet.
Bár Tajvan eddig már több, mint 3000 mérnököt vesztett, a TSMC felvette a kesztyűt, és igyekszik jó viszonyt fenntartani a dolgozóival, továbbá vertikális karrierlehetőségeket, valamint pozitív munkakörnyezetet biztosítani számukra, és "megfelelő lépéseket" fog tenni, mikor majd a szellemi tulajdonát kell megvédenie. Úgy véljük, nem számít meglepetésnek, hogy sem a HSMC, sem pedig a QXIC nem kommentálta az ügyet.
