Sok minden szól mostanában az elektromos autókról és az akkumulátorokról, akkugyárakról, mindez pedig nem csak a technológiát, de a környezetvédelmet, a munkaerőpiacot, a gazdaságot, és számos egyéb területet, kérdést is érint. Ahány elemzés, cég, forrás, térfél, annyi vélemény olvasható a témában.

Az EU vezetői a jelentések szerint amiatt is aggódnak, hogy az EU olyan mértékben válik függővé a kínai lítium-ionos akkumulátoroktól és az üzemanyagcelláktól 2030-ra, mint korábban Oroszországtól az energia terén.

A jelentésekben olyan dokumentumot említenek, amely szerint ezt elkerülendő komoly lépésekre van szükség – a témát pedig október 5-én tárgyalják majd egy gazdaságbiztonsági találkozón.

[+]

Állítólag Kína gazdasági erejétől és globális terjeszkedésétől tartva csökkentenék Európa túlzott függőségét, és Afrika, valamint Latin-Amerika irányába is nyitnának. A nap- és szélenergia miatt pedig megoldást akarnak találni az energia tárolására, hogy elérjék a 2050-es karbonsemlegességi célokat. Ehhez viszont 10-szer, 30-szor annyi lítium-ionos akku, üzemanyagcella és egyéb alkatrész kell a jelentés szerint, ezek terén pedig erősen függ Kínától most az EU, ami az EV-k terén is fontos téma.

Az EB szerint 2021-ben az EU gázfogyasztását több mint 40 százalékban, az olajimportját 27 százalékban, a szénimportját 46 százalékban Oroszországra építette, és hasonló helyzetbe kerülhet most Kína kapcsán, ami a függőséget illeti. A jelentés szerint a vezetők azonban nem csak az akkuk és üzemanyagcellák kapcsán aggódnak, hanem a technológia kapcsán is, mert nagy kereslet lesz a szenzorokra, drónokra, szerverekre, adattárolókra, hálózatokra, az EU pedig nem minden téren erős vagy önálló. Mivel az infláció és a gazdasági lejtő miatt most a termelékenység felpörgetésére vágynak, attól tartanak, hogy ez ilyen mértékű függőség esetén elmaradna, ahogy a klímaváltozás szempontjából fontos mezőgazdasági rendszermodernizálás is.

Az olcsó(bb) kínai EV-k miatt is áll a bál, nő a feszültség

Az EB a napokban egyébként vizsgálatot indított a kínai elektromos autók térhódítása és azok alacsony árai kapcsán is. Ezek sok régióban, így az EU-ban is egyre népszerűbbek, rohamosan nő a piaci részesedésük, nagy erőkkel terjeszkednek a márkák. Az EU és Ursula von der Leyen vádjai szerint azonban állami és egyéb kedvezményekkel, mesterségesen tartják alacsonyan az árakat, és árasztják el a globális piacot olcsó elektromos autókkal. A vizsgálatban azt is elemzik, szükség van-e vámok, adók kivetésére. Kína bírálta a vizsgálatot, szakértők esetleges büntetőintézkedésektől és a kapcsolatok elmérgesedésétől tartanak – de ezeket a folyamatokat lassan a tech szektor minden részén látni, régiótól és piactól függetlenül az ágazat politikailag és gazdaságilag, biztonságilag is kiemelten fontossá vált.