A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság tavaly ősszel meghozott döntését, és jogerősen elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) keresetét az úgynevezett Microsoft-perben. A versenyhatóság amiatt indított pert, mert úgy látta, hogy az állami szoftverbeszerzésekre kiírt közbeszerzési pályázat tárgymeghatározásával a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) korlátozta a szoftverpiaci versenyt.
Amint arról többször beszámoltunk, a KSZF 2008. január 4-én írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verziókövetése, cseréje, valamint új szoftverlicencek beszerzése céljából. A négy évre szóló, 25 milliárd forint keretösszegű tender ajánlati felhívásának tárgymeghatározása szerint az eljárásban csak Microsoft „vagy azzal egyenértékű” szoftverek forgalmazói vehettek részt.
A kiírást három, nyílt forrású termékeket kínáló hazai vállalkozás, az Open SKM Agency Kft., ULX Kft. és Multiráció Kft. megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD). Azt állították, hogy a pályázatot a Microsoftra szabták, ezzel pedig korlátozták a versenyt, és gátolták a nyílt forráskódú szoftvertermékek felhasználásának esélyegyenlőségét az oktatásban és az államigazgatásban. Beadványukat azonban a KD elutasította.
A GVH közbelép
Ezt követően Morvayné Vígh Katalin, aki a GVH-t képviseli a Közbeszerzések Tanácsában, kezdeményezett felülvizsgálatot, majd – miután annak eredményét nem fogadta el – fordult bírósághoz. A tanácstagnak az volt a véleménye, hogy a KSZF feleslegesen nevesítette a Microsoft termékeket, mert erre nem volt szükség a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározásához. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az előírással korlátozta a szoftverpiacon érdekelt vállalkozások közötti versenyt. A beadvány megjegyezte: a Microsoft amúgy is vezető szerepet tölt be a szoftverpiacon, amit erősíteni hiba lenne.
Az ügyet táragyló Fővárosi Bíróság (FB) 2008. szeptember 1-jén elutasította a GVH keresetét. Az ítélet szerint a bíróság indokoltnak találta a „Microsoft-szoftverlicenc vagy azzal egyenértékű termék” megnevezést, mert a közbeszerzőnek joga van arra, hogy saját beszerzési igényét meghatározza, biztosítva így a már meglevő rendszerekkel való együttműködést. Az elsőfokú döntés ellen a versenyhatóság fellebbezett, a Fővárosi Ítélőtábla azonban mai döntésében elutasította a keresetet, és helybenhagyta az FB döntését. Az ítélet jogerős.
Még nincs vége?
Az ügyet kirobbantó három vállalkozás egyébként júniusban új frontot is nyitott: az Európai Bizottság elé vitték a közbeszerzést. A cégek abban bíztak, hogy Neelie Kroes versenyügyi biztos – vagy utódja – vizsgálatot indít majd, és ennek során bebizonyosodik a tenderkiírás versenykorlátozó volta. E beadvány sorsáról azóta nem érkezett hír.
