Április 12-én tartotta éves rendes közgyűlését az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelynek során a tagok új elnökséget választottak, és a napirenden lévő reformok jegyében alapszabályt is módosítottak annak érdekében, hogy az előző elnökség és Kovács Zoltán elnök által előkészített szervezeti változások megtörténhessenek. Ennek nyomán két új – a telekommunikációs cégeket, valamint a mikro- és start-up vállalkozásokat tömörítő – tagozat jött létre. 15 fősre bővült az elnökség létszáma, előre meghatározott felelősségi körökkel, így az új elnökségben az öt tagozatvezető mellett hat szakterületekért felelős elnökségi tag, valamint négy, az operatív irányításért felelős szakember kapott helyet. Az IVSZ elnöke továbbra is a 2005-ben 3 évre megválasztott Kovács Zoltán.
„Meggyőződésem, hogy a reformlépésekkel sokkal közelebb kerülhetünk ahhoz a célként kitűzött iparági szerepkörhöz, amely mindannyiunk számára a közös előnyök kihasználását, az iparág megfelelő képviseletét és egy operatív szinten is rugalmasan működő érdekképviseleti szervezet működtetését biztosítja” – hangsúlyozta a szervezeti átalakítások kapcsán Kovács. A meglátása szerint a 2006-os év az IKT szakma szemszögéből több ok miatt is fordulópontnak tekinthető. Először is azért, mert az új kormány az informatika, az információs társadalom fejlődésének támogatását új alapokra kívánta helyezni, és ennek érdekében az önálló informatikai tárcát (IHM) beolvasztotta a gazdasági és közlekedési minisztériumba. Mivel a GKM elsősorban szabályozási, piac- és versenyteremtési aspektusból kíván a terület ügyeivel foglalkozni, nagyobb feladat hárul az IVSZ-re.
„2006 azért is volt fordulópont, mert észrevehetően hátrébb csúsztunk az IKT működőtőke-befektetők célországlistáján, részben az adórendszer, részben a informatikai szakemberképzés sajátosságaiból adódó problémák miatt, ami sokunk véleménye szerint ma a legkomolyabb akadálya a hazai informatikai ipar fejlődésének” – folytatta Kovács. Az elnök szerint hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez a jelenlegi szakembergárda két-háromszorosára lenne szükség.
Szó volt arról is, hogy a magyar adórendszer azért nem kedvez a tudásalapú gazdaságnak, mert éppen azokat az „munkaerő-intenzív”, nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán beszállítóvá, hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. Az IVSZ számára mindez azt jelenti, hogy a jövőben már nem elég hangsúlyozni az informatika fontosságát, hanem professzionális, megbízható, felelős és következetes partnerként részt kell venni a szakmai előkészítő munka minden lehetséges szintjén és fázisában, szakmailag megalapozott és hosszú távon sikeresnek bizonyuló javaslatokkal.
