A MediaMarkt tavaly karácsonykor körülbelül harmincszor annyi drónt adott el, mint tette ezt 2015-ben – így alighanem tényleg időszerű volt, hogy a Magyar Nemzeti Dron Szövetség segítségét kérjék abban, hogy pontosan hol és hogyan is lehet használni ezeket a repülő szerkezeteket.
Az első fontos teendő ezzel kapcsolatban az, hogy meghatározzuk: melyek azok az eszközök, amelyekre tényleg vonatkoznak ezek a szabályok, és melyek azok, amelyeket tulajdonképpen szabadon használhatunk, hiszen annyira korlátozott képességekkel rendelkeznek. Az utóbbiak közé tartoznak tudniillik azok a modellek, amelyek:
- a felhasználótól 50 méternél nagyobb távolságba nem tudnak eltávolodni, nem képesek önállóan repülésre és nem rendelkeznek telemetriával (multikopterek)
- vagy, ha a távirányítótól kapott jelet valami miatt elvesztik, akkor lezuhannak (modellrepülőgépek, helikopterek)
- és a súlyuk miatt nem jelentenek kockázati tényezőt (maximum 25 dekagramm).
Ezek tehát nem tekinthetőek drónnak, így nyugodtan lehet velük repkedni a kertben, a Margitszigeten vagy a közeli réten. Komolyabb odafigyelést igénylő megoldásokról akkor beszélhetünk, ha az eszköz akkor is fent maradhat a levegőben, ha mi megunjuk a játékot és elmegyünk inkább kávézni (telemetriával rendelkezik), illetve kilométerekre is el tud távolodni a felhasználótól, más szóval autonóm repülésre is alkalmas, valamint súlyából, méretéből adódóan komoly sérüléseket lenne képes okozni embereknek, állatoknak, illetve épületeket, járműveket is megrongálhatna. Ezek használatakor már tisztában kell lenni azokkal a szabályokkal, amelyek a repülő eszközökre vonatkoznak.
Viszonylag könnyebb a helyzet akkor, ha saját kertes házunk vagy nyaralónk van, magánterületen ugyanis, amennyiben a személyiségi jogokat nem sértjük (nem videózunk olyanokat, még a szomszédban sem, akik erre nem adtak engedélyt), bárki nyugodtan repkedhet mindenféle engedély nélkül. Feltéve, hogy a gépet a vizuális észlelési tartományban tartja a felhasználó – vagyis nem küldi bármilyen irányban a láthatóságon kívül eső területre, épületek takarásába, fa mögé, vagy egyéb, olyan helyre, ahol szem elől tévesztheti –, illetve, hogy mások nyugalmát nem zavarja a repüléssel. Fontos kitétel, hogy az ezen eszközök számára a Magyarországon ma engedélyezett repülési magasság maximum 120 méter, de ez polgári és katonai repterek közelében csökken, vagy teljesen megszűnik (No Fly Zone). Ezenkívül ideiglenesen, vagy teljesen lezárt légterek is léteznek, ahol szintén nem szabad semmit reptetni, ezek hollétéről, a lezárás idejéről a Hungarocontroll honlapján lehet tájékozódni.
Sokkal nehezebb a dolgunk akkor, ha közterületen vagy lakott terület közigazgatási határán belül (és nem VII. osztályba sorolt repülőtereken vagy modellrepülőtereken) szeretnénk repülni, mivel ilyenkor úgynevezett eseti légtér kérésére van szükség. Ennek a kiadása jelenleg a Magyar Honvédség hatáskörébe tartozik, ráadásul még biztosításra is szükségünk van, ezeket azonban jelenleg magánszemélyként körülményes beszerezni.
A legegyszerűbb mód ilyen esetben az, ha belépünk egy drónokkal foglalkozó egyesületbe, ezek ugyanis a legtöbb adminisztrációs terhet leveszik a vállunkról. Kakucsi-Csernák Zoltán, a Magyar Nemzeti Dron Szövetség ügyvivő elnöke ennek ellenére azt tanácsolja, hogy lehetőség szerint, egyelőre inkább magánterületen (például modellreptereken, saját kertünkben, vagy a tulajdonos engedélyével az Ő kertjében) repüljünk.
