Az idén is volt magyar díjazottja az Intel által támogatott tudományos diákolimpiának, az ISEF-nek (Intel International Science and Engineering Fair). A kaliforniai San Joséban május közepén lebonyolított nemzetközi versenyen ezúttal egy kétfős csapat, két végzős gimnazista képviselte hazánkat, és hozta haza végül az egyik kategória második díját és a kínai tudományos társaság különdíját. Az elismeréssel járó extra, hogy – ha a Nemzetközi Csillagászati Unió is rábólint – a versenyzőkről, Sugár Krisztináról és Simon Dávid Szabolcsról egy kisbolygót is elneveznek majd.
A budapesti Szent Margit Gimnáziumban frissen érettségizett tanulók egy ún. Stirling-motorral működő processzorhűtő-prototípust építettek, mely a chip üzemi hőjét hasznosítja, hajt egy ventilátort, és dinamó segítségével áramot is tud termelni. Az iskolai technikateremben összebarkácsolt szerkezetet két hete a Csodák Palotájában mutatták be, a projektet az Intel versenyére benevező Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által szervezett minikiállításon – ott beszélgettünk velük mi is.
A Robert Stirling skót lelkész által a 19. század elején kitalált hőlégmotorról – mesélték – a gimnázium tudományos diákkörében tanultak, és az egyikük notebookjának forrófejűsége inspirálta őket annak a kipróbálására, hogy vajon a számítógépek legjobban melegedő alkatrészének hűtésére felhasználható-e. Az ötletből – melyet eredetileg hárman jegyeztek – bő fél év alatt készült el a működő prototípus, amellyel aztán tavaly neveztek a MISZ ifjúsági tehetségkutató versenyére.
A hűtő a kiállított PC-ben egy 2,4 GHz-es Intel Core 2 Duo processzort tart 75 fok körüli üzemi hőmérsékleten. A szintén házi készítésű Stirling-motor maga – mondják – akkor lép működésbe, ha a chip hőmérséklete eléri a 60 fokot, ami ideális, hiszen e küszöb alatt a passzív hűtés is elegendő. A megoldás önjáró és ezért környezetbarát, mert úgy hűti az áramkört, hogy a hulladékhőn kívül más energiát, így áramot sem használ. Sőt: a motor által hajtott tengelyre dinamó is köthető, amivel mellékhatásként áramot lehet termelni.
Már a fapados prototípus teljesítménye is megfelelő, de a hőlégpumpa hatásfoka tovább javítható kifinomultabb gyártástechnológiával – mondják. Az ötletet szeretnék levédetni, bár – mint időközben megtudták – nem ők az elsők, akiknek eszébe jutott a Stirling-motort áramkörök hűtésénél bevetni. A Micro-Star International (MSI) a két évvel ezelőtti CeBIT-en már bemutatott egy ugyanerre a koncepcióra épülő chipsethűtő-prototípust, ebből azonban azóta sem lett termék. Hogy tisztázzák az ötlet esetleges védettségének kérdését, Krisztina és Szabolcs megpróbált kapcsolatba lépni az MSI-tervhez a motort gyártó tajvani vállalkozással, de nem kaptak választ az e-mailjeikre.
A fiatalok mindenesetre arról álmodnak, hogy a hőlégpumpa-projektből idővel megvásárolható termék lesz majd – és már fel is bukkantak körülöttük érdeklődő cégek. A lehetőségek gyakorlatilag határtalanok, hiszen az elv nemcsak processzorhűtésre, nemcsak számítógépekben, hanem bármilyen erősen melegedő készülék esetében hasznosítható.
