Létezik egy egészen kiváló oldal a neten, Word Spy a neve, s készítője arra az eléggé meg nem becsülhető feladatra vállalkozott, hogy a világhálón különféle okokból feltűnő új szavakat, kifejezéseket vegye számba. Az idézettekkel alátámasztott szócikkek legfőképpen az internetes kommunikáció térhódítása és a hozzá kapcsolódó társadalmi-gazdasági változások következtében megszületett/éppen megszülető nyelvi jelenségeket gyűjtik össze – természetesen a netezők segítségére támaszkodva, hiszen az anyag zömét a felhasználók szállítják a szótár számára. Szerepel itt szinte minden: olyan kifejezések, amelyek már gyakorlatilag meghonosodtak (s nem csak az angol nyelvben, hanem szinte mindenhol, mint pl. a spam), de természetesen a legújabbak is, amelyek esetében még az angol anyanyelvűek esetében is szükséges a magyarázat.
A szerkezet átlátható, világos és célszerű. A szó megadása után jön a fogalommagyarázat, aztán idézett szövegek teszik világosabbá a jelentést, majd (ha vannak) további magyarázatok, s ezután az olvasói hozzászólások. Feltehetően kevesen gondolnák, hogy egy ilyen hasznos nonprofit vállalkozás útjában lehet bármelyik gazdasági érdekeltségnek is, hiszen még az offline könyvkiadók sem képesek ezzel a típusú szótárral versenyezni, legfeljebb hasznosíthatják az itt felhalmozott tudást. A Bloomberg újságírója azonban mégis talált egy ilyen vállalkozást, mégpedig a világcég Google-t.
A hírügynökség arról tudósít bennünket, hogy a Word Spy alapítója és üzemeltetője kapott egy levelet a Google-tól, melyben figyelmeztetik, hogy ne éljen vissza a cég védett márkanevével. Arról lenne itt szó, hogy az online szótárban található egy szócikk: to google (ige); googling (igenév); jelentése: 1. információt keresni a weben, leginkább a Google keresőoldalát használva; 2. a weben infókat szerezni új vagy lehetséges barátokról és barátnőkről. Tehát a keresőcég szerint ezzel a szócikkel, melyben szerepel a vállalat neve, az oldal üzemeltetője megsértette a márkanevekre vonatkozó szabályozást, illetéktelenül használta a védett nevet. Ez így önmagában talán csak szórakoztató adalék lehetne a ma működő kapitalizmus természetrajzához, de ha utánagondolunk, ahogyan a Bloomberg is tette, akkor felfedezhetünk egyfajta hisztériát, amely napjainkban a márkanevek védelme körül kialakult.
Forrás: www.toonopedia.com
Az Apple megtámadta a TightPod nevű, különféle – többek között laptopokhoz, sőt iPodokhoz is – védőhuzatokat gyártó New Jersey-i céget a „pod” (hüvely, tok) szó használata miatt, mondván, hogy az iPod védjegy szabadalmát sértik a névhasználattal. A brit vállalkozó, Sir Stelios Haji-Ioannou, a fapados EasyJet légitársaság alapítója hosszú időn át vívott igen költséges jogi harcot az észak-londoni EasyPizza nevű vendéglővel, hogy az „easy” szót elperelje tőle, mert az általa létrehozott Easy-csoport számára szükségesnek látta, hogy más céget ne hívhassanak így. Vannak olyan vállalatok, melyek bizonyos színek tulajdonjogát kívánják megszerezni. A France Télécom telefontársaság a narancs, Deutsche Telekom AG a magenta (bíbor) szín birtoklásáért tett meg mindent.
Az ilyen brand-harcok a mai piaci viszonyok között (ha nehezen is, de) akár még érthetőek is lehetnének, ám az érintett cégek álszent módon viselkednek, amikor minden apró, márkanevet illető (vélt vagy valós) jogsértésre kemény jogi lépésekkel válaszolnak. Elég csak az Apple ügyére gondolni, amelyben végül is meg kellett vásárolniuk a Beatles egykori kiadójától, az Apple Recordstól a nevet; de ha eszünkbe jut a Google és az AFP közötti vita a jogtalanul közölt anyagok miatt, akkor is elgondolkodhatunk. Hol a határ?
„Mindenkinek tudnia kell, hogy a törvény védi a szabadalmaztatott márkaneveket” – mondja Laura Ainsworth, a Google angliai képviselője. Ez igaz – jegyzi meg a Bloomberg –, de a világ már létezett a Google Inc. létrejötte előtt is. Az 1920-as években közismert volt egy Barney Google nevű rajzfilmhős. És ha ennek az alkotói kezdenék el követelni a jussukat? Ahogy ez a világ fejlődik tovább, akkor nemsokára már youtube-ingolva kezdjük a napunkat, wikizzük a kérdéseinket, s myspace-ezünk a barátainkkal.
Persze csak abban az esetben, ha közben nem sértjük meg a névtulajdonosok érdekeit...
