Egy, a Google könyvszkennelési projektjét veszélyeztető akadály elhárulni látszik – legalábbis az Egyesült Államokban –, mivel egy nemrég létrejött megállapodás után újra a Google (pontosabban: a céggel a digitalizálási projektbe beszálló egyetemek) javára döntött egy szövetségi bíróság a kiadók és szerzők érdekeit képviselő szervezet által megindított perben.
A New York-i bíróságon Harold Baer bíró határozatában kimondta, hogy önmagában az, hogy a keresetben szereplő egyetemek digitalizáltatják állományukat a Google-lal, majd ezeket korlátozott mértékben hozzáférhetővé teszik, nem sérti a szerzői jogokat, mivel ők e munkájukkal a „tisztességes felhasználás”, azaz a „fair use” hatálya alá esnek.
Mindehhez tudni kell, hogy az európai gyakorlattól jelentős mértékben eltér az Egyesült Államokban alkalmazott jogvédelem. Ennek két fő pontja, hogy egyrészt a tengerentúlon nem ismerik a magáncélú másolás (internetes viszonyok között: letöltés) szabadságát, vagyis minden ilyen cselekedet illegális, másrészt viszont a alkalmazzák az úgynevezett „fair use” fogalmát, ami nagyjából azt jelenti, hogy a nem haszonszerzést célzó másolások (oktatás, közösségi stb.) védelmet élveznek, ezekhez nem szükséges a jogtulajdonosok engedélye.
Mivel az említett perben az alperes egyetemek a körülbelül 10 millió digitális tételt, melynek 73 százaléka még jogvédett, egy olyan kontrollált adatbázisban teszik közzé, ahol jól szétválaszthatóak az engedélyhez kötött, illetve az e nélkül megadható teljes hozzáférések, ezért a bíróság szerint az intézmények jogszerűen jártak el. A bíró közvetetten és közvetlenül is hivatkozott az ismeretterjesztés és a kultúra szabad hozzáférhetőségére, illetve megemlítette azt a törvényt is, mely a fogyatékkal élőknek biztosít előjogokat, ugyanis az említett egyetemi adatbázis a hallgatók és oktatók mellett vakoknak és gyengén látóknak is hozzáférést ad – hangzó formában – a könyvekhez. Baer véleményének az az elvi alapja, hogy a digitalizálást ő mindössze új hozzáférési módnak, új hordozónak tekinti, vagyis szerinte ugyanolyan szabályok vonatkoznak rájuk, mint a papírkönyvekre.
A szerzői, kiadói szövetségek a Google-t is perelik egy igen lassan haladó eljárásban, itt az a kérdés, hogy a cégnek volt-e joga engedély nélkül szkennelni a műveket, és létrehozni egy adatbázist – még akkor is, ha ez nem nyilvános, hiszen a Google a jogvédett anyagokról csak bibliográfiai adatokat és bélyegképeket, részleteket közöl a Google Könyvekben. Mindezt megakaszthatja az a fentebb említett egyezség, melyet a múlt héten a Google kötött az öt legnagyobb amerikai kiadóval, és ezek szerint az egyetemi könyvtárak anyagát szabadon, engedély nélkül digitalizálhatják. Ez a megegyezés természetesen nem vonatkozik a nyilvános közzétételre, itt a kiadók továbbra is érvényesíteni kívánják jogaikat.
De összességében nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Államokban majdnem teljesen szabad utat kapott a Google projektje, bár az úgynevezett árva művek (melyeknél a jogtulajdonos megállapítása, megkeresése nagy nehézségekbe ütközik) problémája még nem megoldott. Ez utóbbi Európában sem tisztázott még, ráadásul a kontinensünkön alkalmazott szigorúbb, a tisztességes felhasználás fogalmát nem ismerő szerzői jogi törvények miatt még nehézkesebb a Google munkája.
