Először csak Németországban, majd a világ több részén is élénk érdeklődést keltett, hogy az egyik legnépszerűbb német technológiai oldal, a Heise nemrég megváltoztatta lapjain a Facebook beágyazott „Tetszik” (pontosabban az „Ajánlom”) gombjának használatát: most már nem elegendő egyetlen kattintás, mivel az igazi „lájk” gomb csak akkor jelenik meg, ha a felhasználó először egy helyileg tárolt, saját, az eredetiből szürkítéssel készített ikonra kattint rá; ekkor egy AJAX-paranccsal az oldal dinamikusan aktiválja az igazi „Tetszik” gombot, és ekkor indulnak el a Facebook saját szkriptjei. Az új eljárásnak adatvédelmi okai vannak: ezzel a megoldással ki lehet kerülni azt, hogy az alapértelmezésben aktív Facebook-ikon miatt a közösségi oldal kattintás nélkül is követni tudja az ikont alkalmazó oldal látogatóit – erre most már csak akkor nyílik lehetőség, ha a felhasználó ténylegesen „lájkol”. Az egész történet hátterében pedig az áll, hogy Németországban a jelenlegi adatvédelmi törvények szerint illegális a Facebook adatgyűjtési gyakorlata, ezért is tiltották már be egyes helyeken a lájkolás használatát a weboldalakon.
A módszernek – mely egyébként minimális mértékben az oldalbetöltődést is gyorsítja – a Facebooknál nagyon nem örültek, igen gyorsan panaszt is tettek. Nem meglepő, hogy a privacyt védő szellemes technológiai megoldás ellen jogi kifogást hoztak fel: a közösségi oldal platformszerződésében szerepel ugyanis, hogy a szerződő fél engedély nélkül nem használhatja fel a cég ikonjait, vagy azok továbbszármaztatott változatait, márpedig a Facebook szerint a Heise a szürkítés során pont ezt csinálja. A lap gyorsan reagált: a szürke változatot „logótlanították”, és az eredeti Facebook-dizájn csak a kattintás után jelenik meg.
Legnagyobbként a hírek a Facebookot emelik ki, de a Heise hasonló okokból ugyanezt a megoldást alkalmazza most már a Google +1 és a Twitter ikonjainál is (ők még nem reagáltak a történtekre). Ami roppant érdekes, és akár trendindításra is utalhat: a német lap 24 óra alatt több mint 500 érdeklődő megkeresését kapott, melyekben nagy médiacégek arról kérdezik őket, hogy miképp vehetnék át ez a technológiát.
