Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta küldetése fontos mérföldkövéhez ért: tegnap hajnalban (magyar idő szerint 4 óra 3 perckor) a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös 186 millió km-re közelítette meg a Napot. Ettől kezdve távolodik a csillagtól.
Mióta tavaly a Rosetta megérkezett az üstököshöz, 750 millió kilométert tettek meg közösen a Nap felé, miközben az egyre erősödő sugárzás fokozatosan melegítette fel őket, hogy a jég gázzá és gőzzé válva egyre intenzívebben törjön utat magának. A folyamat hatására alakult ki a csóva, ami miatt az elmúlt napokban a Rosetta kénytelen volt eltávolodni a felszínen dolgozó Philae szondától, jelenleg 325-340 km távolságban működik.
A Rosetta OSIRIS kamerájának képei, néhány órával a perihelion előtt – az animáció kattintásra indul (forrás: ESA) [+]
Folyamatosan készülnek a képek, egy órával a legnagyobb napközelség előtt is fotózott a Rosetta navigációs kamerája. Közben persze a tudományos kamera is fényképez, a jelenleg legfrissebb elérhető kép csütörtök hajnali fél kettőkor készült. Ezeken a képeken tisztán látszik az üstökös aktivitása, a kitörő gázok.
Még néhány hétig hasonlóan aktív lesz a kibocsátás, amiről az ESA azt írja, másodpercenként nagyjából 300 kg víz távozik (két kádnyi), ami ezerszer több, mint egy éve, mikor a Rosetta megközelítette az üstököst. Akkoriban a kiáramlás aránya mindössze 300 gramm volt másodpercenként. Ami miatt most a Rosetta távol tartja magát az üstököstől, az a gázokkal együtt távozó por és apró kőzetek, ezekből nagyjából egy tonna távozik minden másodpercben.
A Rosetta OSIRIS kamerájának képei, néhány órával a perihelion előtt (forrás: ESA) [+]
A Csurjumovra történő landolás nem volt problémamentes, a Philae árnyékos helyre pattant, így meg volt az esély rá, hogy nem tudja feltölteni telepeit elegendő fény hiányában. Végül két hónapja felébredt, azóta újra kommunikál. A Rosetta leszállóegységének agyát magyarok tervezték.
