A történelem során először sikerült ember alkotta tárgyat juttatni egy üstökösre. A Philae (a Rosetta űrszondája) sikeres leszállást hajtott végre a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön 2014. november 12-én - jelentette be az Európai Űrügynökség. A kutatók jelenleg is azon dolgoznak, hogy meghatározzák, pontosan hol szállt le Philae.
Az emberek egymást ölelgették, a közvetítésen is átjött a megkönnyebbülés, amit a dolgozók éreztek az Európai Űrügynökségen. A "puha földetérés" mintegy 510 millió km-re történt a Földtől. "látjuk, hogy a leszállóegység leparkolt" fogalmazott kissé meghatódva Andrea Accomazzo, a Rosetta repülésirányítója néhány pillanattal a visszaigazolás után.
"Igen, abszolút megerősítjük, az űrszonda landolt a felszínen." Tíz éve erre készültek 2004. március 2-án, magyar idő szerint 8:17-kor indította útjára az ESA egy Ariane-5 G+ rakétával. Két részből áll: egy keringő (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy leszálló egységből (Philae), mely az üstökös felszínére le fog szállni, és ott méréseket végez és képeket készít.
A tudományos szempontból páratlan jelentőségű projektet még izgalmasabbá teszi, hogy megvalósításában jelentős szerepet vállaltak magyar szakemberek is. A frissen érkezett Philae 10 műszerrel vizsgálja majd a környezetét.
A felszerelésében megtalálható az APXS (alfa proton röntgen spektrométer - ez az egység alatti felszín vegyi összetételét elemzi), a COSAC (Üstökös mintavevő és elemző - Egy kombinált gázkromatográf és egy tömegspektrométer együttműködésének hála, képes meghatározni a gázok összetételét), a Ptolemy (az üstökösmag illanó anyagainak összetételét vizsgálja), a CIVA (üstökösmag infravörös és látható tartomány analizátor), a CONSERT (rádióhullámokkal , illetve a mag tomográfiájával határozza majd meg a meteor összetételét), a MUPUS (a felszín közelében vizsgálódó rendszer), a ROMAP (magnetométer, plazmamonitor), a SESAME (a felszíni elektromos, hang- és akusztikus monitorok), az SD2 (mintavételezeő fúró)
A szemfülesek észrevehették, hogy ez csak kilenc. Az IT cafén is megjelent tegnap a hír, hogy a Philae, a Rosetta űrszondája történelmi pillanathoz készül, ötszáz millió kilóméterre a földtől leszállt egy meteorra. Az írás kapcsán felmerült, hogy a Philae vajon milyen képeket készíthet. Tehát a tizedik szenzor a ROLIS. A 90 x 63 x 86 mm-es, 0,4 kilogrammot nyomó kamera modulban nagyjából egy megapixeles frame-transfer CCD (az egész képmátrixot egyben menti le) dolgozik kettős optikával ami leszállás közben széles (75 fokos) a felszínen szűkebb (50 fokos) látószögű képet biztosít. Az látható fénytartomány mellett az infravöröst is érzékeli ehhez négy független LED fényforrása van (vörös, zöld, kék, infra). A képalkotó rendszer -150-től +30 °C-ig terjedő hőmérsékleti tartományban tud dolgozni, ez a jellemző a naptól 1,8-3 csillagászati egységnyi (nap-föld átlagos távolsága) távolságban.
A Philae SESAME egysége máris olyat tapasztalt, amire nem számítottunk. Hallgassa csak, énekel az üstökös! A hangokat persze majdnem tízezerszeresükre kellett gyorsítani, hogy az emberi fül számára is hallható legyen. A tudósok egyelőre kutatják, mi okozhatja az éteri zenét.
