Az informatikai mintaállam is munkaerőhiánnyal küzd

Az észt kormányzat több úton is keresi a megoldást: több informatikus hallgató, külföldi szakemberek elcsábítása, tovább- és átképzések, távmunka.

Észtországban kritikus szintet ért el a munkaerőhiány a technológiai szektorban, és ezt a problémát már nem lehet a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számának növelésével vagy a külföldi szakembereknek az országba csábításával orvosolni – közölte a múlt hónapban egy új projekt bejelentésekor Kristan Michal, a gazdaságért és az infrastruktúráért felelős miniszter.

Az új kormányzati projekt célja, hogy az előbb említett két lehetőséget kiegészítve bővítsék a tovább-, illetve az átképzési lehetőségeket.

A következő négy évben a minisztérium és partnerei 500 olyan embert akarnak – főként a .NET-re és a Javára koncentrálva – szoftverfejlesztővé kiképezni, akik korábban nem az IT területén dolgoztak. A képzésre pályázni kell, és az oktatás egy 14 hetes, teljes elfoglaltságot jelentő oktatással indul, ahol a kiválasztottak az első hat hétben egy intenzív programozási kurzuson vesznek részt, majd nyolc hétig gyakorlatra mennek a helyi informatikai vállalkozásokhoz. A tervek szerint a 14 hét letelte után a résztvevőknek képesnek kell lenniük arra, hogy megfeleljenek a junior szoftverfejlesztőkkel szemben támasztott elvárásnak.

Gondok minden téren

A minisztérium által készített állapotfelmérés szerint az IT területén roppant kritikus a helyzet Észtországban: az elmúlt három év történéseinek elemzése kimutatta, hogy a technológiai szektorban 2020-ig feltétlenül szükségük lenne még 6400 szakemberre (egy helyi thinktank még ennél is többre, 8600-ra becsüli a keletkező igényt). A körülbelül 1,3 millió lakosú országban egyébként az idei év második negyedévében az IT és a hozzá kapcsolódó területeken nagyjából 22 ezer ember dolgozott – a Magyarországgal való összevetés igen nehéz, különféle becslések látnak napvilágot, de annyi hozzávetőlegesen elmondható, hogy hazánkban a teljes IKT szektorban körülbelül 300 ezer ember dolgozik, ezek közül 80-90 ezret számítanak informatikus szakembernek.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Észtországban is évről évre csökken a születések száma, így egyre kevesebb a potenciális informatikus hallgató, épp ezért a műszaki felsőoktatási intézmények megemelt ösztöndíjakkal és kedvezményekkel igyekeznek maguk csalogatni a diákokat, versenyeznek a hallgatókért. Ennek volt is eredménye, mivel a csökkenő létszámú korosztályok ellenére az elmúlt öt évben az informatikát tanulók száma stagnált.

Egy másik aspektusból az is problémát okoz a helyi felmérések szerint, hogy a munkaerőhiány miatt a fizetések elkezdtek felfelé kúszni, és ma már ez, hogy a középfokú felkészültséget igénylő munkahelyeken is magasak a bérek, a hatékonyságot és a versenyképességet rontja.

Egy helyi bank, a Swedbank IT-vezetője, Anu Kalmurand azt nyilatkozta a ZDNet megkeresésére, hogy választ kell adniuk a növekvő munkaerőköltségek által okozott problémákra, és már felmerült annak lehetősége is, hogy a külföldről alkalmaznak dolgozókat, akik távmunkában végeznék munkájukat. Erre már ma is van példa, mivel trend az, hogy a vállalkozók Közép- és Kelet-Európából alkalmaznak távmunkás programozókat, akiknek munkájuk jellege miatt nem kell Észtországba költözniük, ugyanakkor az észt bérek vonzóak számukra. Az elmúlt években ezt óvatos lépésekkel a kormány is támogatta, ugyanis az EU-n kívüli munkavállalók alkalmazását igencsak nehézkessé teszik a szigorú törvények és túlterjeszkedett bürokrácia. Megszűnt például az az előírás, hogy ha egy vállalkozó külföldről akart valakit alkalmazni, akkor kötelező volt egy pályázatot kiírnia – ma ez már nincs így, sőt a jövőben a technológiai szakembereket kiveszik abból a kvótából, amely megszabja, hogy Észtország évente hány bevándorlót fogadhat be.

Azóta történt

Előzmények