Az Ericsson közzétette legfrissebb Networked Society City Index kiadványát, amelyben 31 várost rangsorolnak úgy, hogy mérik azok IKT-érettségét, az infokommunikációs beruházásokból származó társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi előnyök tekintetében – az úgynevezett „hármas optimalizálás” hatást.
Az új jelentés technológiai háttere frissült, így az már magában foglalja a 4G, a nyilvános adat, az e-tranzakció és egyéb fejlettebb technológiák használatát. A készítők szerint az eredmények ismét alátámasztják és tovább erősítik az IKT és a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi fejlesztések között fennálló korrelációt.
Az index első három helyezettje: Stockholm, London és Szingapúr. A svéd főváros első helyezése a jól fejlett infrastruktúrájának, az okostelefonok, illetve a nagy sebességű kapcsolatok igen magas arányának, valamint az elsősorban az IKT-re alapuló fejlesztéseknek köszönhető.
Patrik Regårdh, az Ericsson Networked Society Lab vezetője szerint: „Az IKT jelentősen felgyorsítja a különböző szereplők közötti interakciót, melyet intenzívebbé és költséghatékonyabbá tesz. Az információcsere és a tranzakciók alacsonyabb költsége lejjebb viszi az új vállalkozások és együttműködések indításához szükséges tőkét. Ennek eredményeképpen felélénkül a város gazdasági fejlődése.”
Az IKT erős motor
A jelentés kitér arra, hogy az infokommunikáció platformot biztosít az együttműködéshez a vállalatok, a közszféra és az állampolgárok közötti tudásintenzív tevékenységek során, ösztönzi a specializációt és a dinamikus informatikai szolgáltatásokat. A vállalkozások és intézmények hatékonyan egyesíthetik erőforrásaikat, és olyan megoldásokat és szolgáltatásokat kínálhatnak, amelyeket önállóan egyik fél sem lenne képes biztosítani.
A jelentés példaként említést tesz arról, hogyan teszi közzé a sanghaji környezetvédelmi hivatal a levegőminőségi információkat weboldalán, a Weibo mikroblog oldalon. A cél a lakosság tudatosságának növelése, és hogy emlékeztessék őket arra, hogy milyen káros hatással van Sanghaj város rossz levegőminősége egészségükre.
A jelentés ajánlása szerint a fejlődő gazdaságokhoz tartozó és az IKT-érettség korai szakaszaiban lévő városok úgy javíthatják teljesítményüket, ha a társadalmi-gazdasági fejlődésre összpontosítanak és világos jövőképet alkotnak az IKT felhasználásáról a köz- és magánszektor fejlesztésében. A nagyszabású és hosszú távú eredmény eléréséhez először az szükséges, hogy az állampolgárok képesek legyenek használni az új technológiákat.
A jelentés azt is megállapítja, hogy a városok közötti együttműködés egyre fontosabbá válik. A harmonizált nyílt adatkeretrendszerek – szemben az eltérő rendszerekkel vagy protokollokkal – felgyorsíthatják az innovációt. Regårdh magyarázata szerint: „Egy nyilvános adatmegoldás lehetővé teszi, hogy ugyanaz a tömegközlekedési tájékoztatási szolgáltatás nem csupán Miamiban, de Dzsakartában vagy Mexikóvárosban is működjön. Ez megkönnyíti a turisták és az utazók életét, de egyben az infrastruktúra-költségeket is csökkenti a városok számára.” Még az érett gazdasággal rendelkező városoknak is lépniük kell, hogy továbbra is versenyképesek legyenek és kapcsolatban maradjanak a technológia jövőbeni generációival.
A rangsor első három helyén végző városon (Stockholm, London és Szingapúr) túl az alábbi városok is szerepelnek az indexben: Buenos Aires, Dakka, Delhi, Dzsakarta, Helsinki, Hongkong, Isztambul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Koppenhága, Lagos, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Miami, Moszkva, Mumbai, New York, Oslo, Párizs, Peking, Sanghaj, Săo Paolo, Sydney, Szöul, Tajpej, Tokió.
