Régi adósságukat törlesztették a múlt héten a britek, amikor a londoni lengyel nagykövetségen a hozzátartozók, leszármazottak részvételével ünnepségen tisztelegtek a lengyel kódfejtők előtt, akik nélkül a szövetségesek nem tudták volna megfejteni a német hadsereg titkosított üzeneteit.
Az egyre erősödő szóbeszéd ellenére egészen az 1970-es évek tartották titokban a britek, hogy második világháború során kiemelt jelentőségű volt, hogy a szövetségeseknek sikerült a németek által használt eszköz, az Enigma által titkosított üzeneteket feltörniük, így a német katonai kommunikáció jelentős részéhez hozzáférniük. Ezt a hatalmas munkát a később legendává vált, majd a közelmúltban múzeummá alakított Bletchley Parkban egy hatalmas csapat végezte, melynek irányításában kulcsszerepet játszott Alan Turing, a kiemelkedő tehetségű informatikus.
Arról már kevesebb szó szokott esni, hogy a még az első világháború végén kialakított rejtjelező eszköz üzeneteit először egy lengyel tudós, Marian Adam Rejewski és munkatársai törték fel 1932-ben.
Habár a két változatban – kereskedelmi, illetve katonai – készülő Enigmát feltörhetetlennek tartották, valójában két olyan hibát is tartalmazott a titkosítási eljárás, melyekre Rejewski rájött: az adott napon minden egyes üzenetet azonos kulccsal, nevezetesen a napi kóddal rejtjeleztek, illetve az üzenetkódokat minden esetben kétszer, és két különböző kulccsal kódolták. A szakember 1932 decemberében ismerte a használati utasítást, rendelkezett a szeptemberi és októberi napi kódokkal, valamint birtokában volt az Enigma kereskedelmi forgalomban kapható változata. (A kereskedelmi Enigmán nem volt kapcsolótábla, és a keverőtárcsái, valamint a visszafordítója is különbözött a katonaiétól.) Ezen kívül tudta még, hogy a szeptemberi és októberi napi kódok az év két különböző negyedévéből származnak, valamint számos elkapott üzenete is volt az év más hónapjaiból.
A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg elektromechanikus, később elektronikus számítógépekkel. 1940-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. 1943-ban havi 80 ezer üzenetet, azaz naponta mintegy 2500 üzenetet törtek fel. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott „legendák” gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmi olyasmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna.
A londoni ünnepségen beszédet mondott Sir Dermot Turing, Alan Turing unokaöccse, aki kiemelte, hogy a brit kódfejtők munkáját felmérhetetlen mértékben segítette, hogy a lengyel szakemberek 1939 júliusában megosztották velük szigorúan titokban tartott munkájuk eredményeit. A Bletchley Parkban végzett kutatás igazából ekkor kapta meg a döntő lökést, ezek után nagy erővel koncentrálhattak arra, hogy a kódfejtés hallatlan fáradságos és számításigényes munkáját minél könnyebbé és gyorsabbá tegyék.
A lengyel matematikusok munkájának egyébként nem ez volt az első elismerése: tavaly a Heritage Lottery Fund adományozott a lengyel történelemmel foglalkozó Józef Piłsudski Intézetnek 10 ezer fontot, hogy támogassák a történtek feldolgozását és dokumentálását – az eredmények alapján az intézet Londonban 2016 elején egy kiállítást rendezett.
