Akárcsak a Sony esetében, újra a ngohq.com számolt be arról, hogy az Electronic Arts (EA) új általános szerződési feltételeiben (ÁSZF) megtiltja a felhasználóknak, hogy bírósághoz forduljanak, ha nem tudják problémáikat rendezni a céggel.

Ahogy korábban beszámoltunk róla, a a Sony a jövőben a cég és az ügyfelek közötti vitás kérdéseket először, a felhasználókra nézve is kötelezően, egy, a Sony által kijelölt választott bíróság előtt kívánja megoldani, ugyanakkor azt is kikötik, hogy bármely eljárás, akár az említett békéltető testület vagy éppen bíróság előtt, csakis egyénileg indítható meg, az ügyfelek nem állhatnak össze csoportos perre – pert egyébként egyénileg is csak akkor indíthatnak, ha a Sony és a felhasználó írásos megállapodást kötött arról, hogy a békéltető testület előtt nem tudták rendezni a vitás ügyeket. Az ügyfelek megtehetik ugyan, hogy ezt a módszert, a békéltető testületi megoldást nem fogadják el, ám ebben az esetben szeptember 15-étől számítva harminc napon belül levélben (papíron, postai úton, nem e-mailben) jelezniük kell a Sonynak, hogy fenntartják a csoportos perben való részvétel jogát.

Úgy tűnik, az EA is hasonló úton készül járni, ugyanis az online játékokat kínáló Origin platformjuk legújabb ÁSZF-ébe belefoglalták, hogy az elégedetlen felhasználók sem maguk nem fordulhatnak bírósághoz, sem csoportosan nem indíthatnak pert (class-action). Igaz, az EA szövegében már szerepel az a kitétel, hogy ez a módszer ugyan teljesen törvényes, ám vannak országok, ahol mások a rendelkezések, ott nem érvényes ez a pont (a kanadai Quebec, Oroszország, Svájc, valamint az Európai Unió tagállamai).

A sokak által vitatott rész szerint az ÁSZF elfogadásával mind a felhasználó, mind az EA lemond arról a jogáról, hogy a köztük felmerülő vitás ügyeket egyénileg vagy csoportosan bíróság elé vigye, majd részletezik, hogy mi is számít „vitás ügynek”.

Az érintett országok játékosai természetesen már vitatják az ÁSZF jogszerűségét, s a felháborodás különösen azért nagy, mert alig néhány hete a közfelháborodás szorította rá az EA-t, hogy egy korábbi szerződésmódosítást visszavonjanak, ugyanis az augusztusban kiadott ÁSZF-ben egyrészt a lehető legszélesebb körű adatgyűjtési jogot követelte magának a cég, ráadásul azt is ki akarták kötni, hogy ezeket az információkat eladhassák harmadik félnek.