Hirdetés

2016. június 25., szombat

Gyorskeresés

Útvonal

Hírek » Mérleg rovat

A drónokat lelövik, ugye?

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: ars technica

A történet önmagában viccesnek tűnik. Ugyanakkor nagyon is komoly: mutatja, hogy milyen helyzetekre kell jogi megoldást találni, ha elszaporodnak a civil drónok.

Tavaly ősszel számoltunk be arról az amerikai sztoriról, mely elsősorban azért érdekes, mivel még a hétköznapi drónhasználat kezdeti időszakát éljük, így az egyes kirívó esetek különösen tanulságosak, illetve jelzik azt, mik lesznek azok a később tömegessé válható problémák, melyekre megoldást kell keresni – ez a folyamat épp most, napjainkban zajlik.

Maga a sztori két mondatban összefoglalható: egy fickó drónt röptetett a szomszédja telke fölött, ám az illető úgy ítélte meg, hogy a szerkezet behatol a magánszférájába, és lelőtte.
Ez így egyszerűnek tűnik, ám korántsem az jogilag. Mindkét fél a bírósághoz fordult. A drón tulajdonosa, David Boggs azért, mivel szerinte szomszédja jogtalanul lőtte le a gépét, így kéri a bíróságtól az okozott kár megtérítését, 1500 dollárt. Ezzel szemben a magát „Drone Slayer”-nek elnevező William Merideth – aki első fokon megnyerte az ellene indított pert – ma is állítja, hogy a magánszféráját megsértő drónreptetések rendszeresek voltak, így nem maradt más lehetősége, mint leszedni a gépet.

Boggs ügyvédje arra hivatkozik, hogy a légtér az amerikai törvények szerint nem lehet magánterület, így az ott tevékenykedőket nem lehet birtokháborítással vádolni. Boggs emellett arra hivatkozik, hogy a lelőtt drón 60-70 méter magasan repült, amikor lelőtték, így nem tekinthető „kukkolásnak” a röptetés.
Az eset igen komoly jogi szakmai vitákat váltott ki az Egyesült Államokban, és rámutatott arra is, hogy pl. az sincs egyértelműen szabályozva, hogy milyen magasságú repülés tekinthető a magánszféra megsértésének (ez Boggs ügyvédjének másik kulcsérve).

Eddig a szakértők a precendensjogot alkalmazó angolszász jogi környezetben egyetlen ügyet találtak, amikor 1946-ban egy farmer azért indított pert, mert a légierő egyik repülője olyan alacsonyan repült, hogy az őt felébresztette, és a tyúkjai nyugalmát is megzavarta. Ekkor a bíróság a javára ítélt, és kimondta, hogy a 83 lábra ereszkedő repülő valóban megzavarta a farmert, ám a döntés nem foglalt egyértelműen állást, mivel azt állapították meg, hogy a repülők ugyan maximum 500 lábra ereszkedhetnek biztonságosan, de nem mondták ki, hogy ha ennél alacsonyabban repül, akkor az mindenképp jogsértés.

A kérdést tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok törvényei szerint a tulajdon birtokosa térben lefelé és felfelé is („ad coelum et ad inferos”) tulajdonos – az ásványkincsek tulajdonjogát az USA-ban gyakran ez alapján határozták meg, ez merőben eltér az európai szabályozástól, ahol nincs ilyen kizárólagos magántulajdon. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a légtérbeli események kontrollja az amerikai légközlekedési szervezet, az FAA hatásköre, mely így korlátozza az előbb említett jogokat.

Döntés még mindig nincs, az ügy most már szövetségi bíróság előtt van, és a végső ítéletnek valószínűleg nagy hatása lesz a jövőre nézve.

Copyright © 2000-2016 PROHARDVER Informatikai Kft.