A világ egyik legfontosabb tudományos és technológiai központja például arról is híres, hogy Tim Berners-Lee itt alkotta meg a web (World Wide Web) koncepcióját 1989-ben – ő még úgy gondolta, hogy olyan módszerre van szükség, mely a tudományos és kutatói műhelyek között megkönnyíti az információáramlást, de arra a széles körű felhasználásra, melyet ma a web jelent, akkor még ő sem gondolt. Ma már nem kell bizonygatni, hogy ez valóban történelmi jelentőségű lépés volt, így Tim Berners-Lee valóban kiérdemelte a lapok által ráaggatott „a web atyja” jelzőt.
A közelmúltban a CERN elindított egy projektet, melynek célja, hogy az internet korában, a gyorsan eltűnő információk, honlapok világában megőrizzék, illetve újraélesszék a hőskor eredményeit. Ennek egyik első és fontos állomása volt, hogy konzerválták a Tim Berners-Lee által megalkotott első weboldalt is, mely egyébként magáról az új technológiáról szól, mai szemmel nézve igazán minimalista eszközökkel.
De ez csak az első lépés volt, a CERN projektje azt célozza, hogy a korai kilencvenes évek minden olyan hardveres és szoftveres technológiáját archiválják és újra használhatóvá tegyék, melyek az akkori tartalmak megjelenítéséhez szükségesek: például megtartották a web atyjának számítógépét, mely elsőként szolgált webszerverként.
Így nézett volna ki az IT café mai oldala 1992-ben
A munka egyik legfontosabb része, hogy újraélesztették az akkori böngészési módot, mégpedig egy parancssoros webböngésző emulálásával. A mai fiatalok legfeljebb a korban készült filmek kockáiról értesülhetnek arról, hogy a böngészés egyszerűen szöveges felületen zajlott, parancssoros módban – habár Tim Berners-Lee is elkészített egy grafikus változatot a NeXT számítógépére, de valójában egészen addig így maradt ez, amíg az informatika történetének egy másik nagy alakja, az amerikai Marc Andreessen meg nem alkotta 1992-ben a grafikus felületű Mosaic böngészőt, mely új távlatokat nyitott meg.
A CERN ezt a technológiát igyekezett feleleveníteni, ezért szeptember 19-ére és 20-ára fejlesztőket hívtak meg az intézetbe, akiknek az volt a feladatuk, hogy egy olyan parancssoros böngészőt készítsenek, amelyik futtatható a jelenlegi platformokon is. Az esemény sikerrel járt, ma már bárki kipróbálhatja saját gépén a böngészőt: a CERN oldaláról el kell helyezni a megjelenítő alkalmazást a könyvjelzők közé, majd bármelyik weboldalon rákattinthatunk, és az emulátor úgy jeleníti meg az oldalt, ahogy 1992-ben tette volna.
