Ötvenmillió eurós beruházással duplájára növeli komáromi gyáregységének alapterületét, illetve kapacitását a Nokia Komárom Kft. – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Jyrki Jalasto, a cég magyarországi ügyvezetője. A Nokia elsősorban logisztikai szempontok miatt döntött a magyarországi gyáregység bővítéséről, de szerepet játszott ebben az ország uniós csatlakozása is. A bővülő kapacitással a társaság innen látja el az európai, a közel-keleti és az afrikai piacokat, ugyanis mind a három térségben megnőtt a készülékek iránti igény. A kapacitásbővítéssel egyben bővül a telefonok termékválasztéka is. Nem számították ki, hogy a kapacitásnövekedéssel hogyan alakul majd a komáromi gyáregység exportja, nem feltétlenül kívánnak Magyarország vezető exportőrévé válni – tette hozzá az ügyvezető. Mindenesetre tény, hogy a Nokia már most az első öt legnagyobb exportáló társaság között van, hiszen a komáromi gyárban előállított termékek mindegyikét külpiacokra gyártják. Jalasto nem kívánt információt adni sem a magyarországi kapacitásokról, sem a cég gazdasági eredményeiről, mindössze annyit mondott, hogy az új beruházás nélkül is a komáromi az egyik legnagyobb gyáregység a Nokia csoportjában.
A finn társaság 1998 júliusában döntött a magyar gyár felépítése mellett, akkor mintegy 100 millió euró zöldmezős beruházást hajtott végre. Az első telefonokat 1999 decemberében gyártották le. Kezdéskor 250 munkavállalót foglalkoztatott a társaság, 2001-re 1350-re bővült a dolgozók száma, jelenleg 2000 embert foglalkoztat a komáromi cég. Jalasto elmondta: számításai szerint a komáromi térségből kielégíthető a megnövelt kapacitással járó munkaerőigény.
A Nokia Oyj a tavalyi utolsó negyedévben éves összevetésben 9 százalékkal, 1,17 milliárd euróra növelte nettó nyereségét, üzemi nyeresége pedig 14 százalékkal, 1,67 milliárd euróra emelkedett, de árbevétele az euró erősödése miatt 1 százalékkal, 8,79 milliárd euróra süllyedt. A részvényenként 0,29 eurós profit hajszállal meghaladta a Reuters 0,28 eurós elemzői konszenzusát. Az árbevétel közel négyötödét adó mobilkészülék-eladásokból származó bevétel 4 százalékkal, 7,0 milliárd euróra bővült, miután a csoport ötödével több, 55,3 millió készüléket adott el. Az is növelte az árbevételt, hogy emelkedett a készülékek átlagos eladási ára, miután több fogyott az új modellekből: a teljes eladott mennyiség fele színes kijelzős készülék volt. A Nokia világpiaci részesedése az első félév végi 37-ről az év végére 38,2 százalékra nőtt.
A teljes évben 2 százalékkal, 29,5 milliárd euróra csökkent az árbevétel, miközben 6 százalékkal, 3,6 milliárd euróra nőtt a nettó nyereség. A csoport a folyó negyedévben 0,17-0,19 euró részvényenkénti profitot vár (az elemzői konszenzus 0,19 euró), és éves összevetésben 15 százalékkal több készülék eladására számít.
