Az Egyesült Államok kongresszusa péntek éjszaka egy olyan rendelkezést hagyott jóvá, mely a kormányzatnak ideiglenes jelleggel – egyelőre hat hónapra – különleges jogköröket ad az elektronikus kommunikáció követése és lehallgatása ügyében.
A képviselőház jóváhagyása után az amerikai szenátus is elfogadta – a képviselőházban 44 szavazatnyi többséggel, ami azt jelenti, hogy számos demokrata is a javaslat mellett foglalt állást – azt a törvényt, amely engedélyezi a végrehajtó hatalomnak, hogy bírósági végzés nélkül is lehallgathassa azokat a külföldi telefonhívásokat és internetes kommunikációs csatornákat, amelyek az Egyesült Államok rendszerein keresztül zajlanak, s elegendő lesz az a gyanú – illetve hivatalos megállapítás –, hogy az üzenetküldő „esetleg kapcsolatban áll terrorista csoportokkal”.
A képviselőházban 227:183, a szenátusban pedig 60:28 arányban elfogadott törvényjavaslat életbe léptetését George W. Bush elnök a terrorizmus fokozódó veszélye miatt sürgette, s az intézkedéssel a külföldi hírszerzői tevékenység megfigyeléséről szóló törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act – FISA) rendelkezéseit bővítették ki.
Bush elnök boldogan üdvözölte a döntést: „Mike McConnell, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója biztosított engem arról, hogy ez az új törvény megadja számukra annak a lehetőségét, hogy folytassák a haza védelmében végzett tevékenységüket, ezért a törvényt abban a pillanatban aláírom, amint az íróasztalomra teszik a szövegét.”
Ugyanakkor a demokraták uralta képviselőház több képviselője is aggályosnak tartja az új szabályozást. Zoe Lofgren képviselő szerint alkotmánysértő a törvény (a 4. kiegészítés tiltja az ok nélküli adatgyűjtést és megfigyelést), mely gyakorlatilag korlátlan ellenőrzési jogot ad az ügynökségnek és az igazságügy-miniszternek, mivel indoklás nélkül bárkit, bármikor, megalapozott gyanú és bizonyítékok nélkül le lehet majd hallgatni.
A FISA alkalmazásának és törvényességének betartására létrehoztak 1978-ban egy bírói testületet is, mely esetlegesen akadályozhatja az életbe léptetést, ám erre kevés az esély, mert Bush már korábban is elnöki hatalmára és a nemzet veszélyeztetettségére hivatkozva ignorálta az alkotmányossági kifogásokat – érvelése szerint valójában háború folyik az amerikai nemzet és a terroristák között, ezért az elnök a háborúban érvényes jogaival is élhet. A kormányzati nyomásnak ellenállni nem tudó demokraták még megpróbálták legalább módosítani a törvényt – szélesebb jogkört kívántak adni a FISA alkalmazását felügyelő bíróságnak –, ám a törvényhozási technikák és magas republikánus támogatottság miatt kudarcot vallottak. Mike McConnell nemzetbiztonsági igazgatóval szemben a demokrata Jerrold Nadler úgy véli, a terroristáktól rettegő törvényhozás hatalmasat hibázott: „Az elajándékozott jogokat borzasztó nehéz lesz visszavenni”. Dianne Feinstein kaliforniai szenátor – azoknak a demokratáknak az egyike, akiknek a szavazataival sikerült a republikánusoknak átvinniük a javaslatot – viszont úgy véli, Amerika olyan nagy veszélyben van napjainkban, hogy bizonyos jogokról le kell mondaniuk az állampolgároknak a nemzetbiztonság javára, hogy meg tudják védeni az országot és lakóit.
