A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) Tanácsa a piacmeghatározási és -elemzési munka keretében meghozta a helyi hurkok átengedésére, a széles sávú hozzáférésekre, valamint a bérelt vonali szolgáltatások nagykereskedelmi piacaira vonatkozó határozatait. A Tanács a határozatoktól egyértelműen a verseny élesedését, a nagykereskedelmi árak csökkenését és ezen keresztül a kiskereskedelmi árak mérséklődését várja, különösen az ADSL-szolgáltatás területén.
Az ADSL-szolgáltatás alapját jelentő nagykereskedelmi széles sávú hozzáférésre vonatkozó határozat egyik új eleme, hogy mind az öt korábbi vezetékes monopolszolgáltatónak nyújtania kell országos nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatást, a kiskereskedelmi árak alapján szabályozott áron. Ezzel az ország teljes területén beindulhat a tényleges kiskereskedelmi verseny és fokozatosan megszűnhetnek a jelenlegi igazságtalan és indokolatlan regionális árkülönbségek.
A Tanács eljárása során feltárja a magyar elektronikus hírközlési piacon jelen lévő piaci problémákat, és ezeket a megfelelő – arányos és indokolt – kötelezettségek előírásával orvosolja. A Tanács célja, hogy biztosítsa az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működését és fejlődését, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelmét, valamint, hogy intézkedéseivel elősegítse a tisztességes és hatékony verseny kialakulását és fenntartását.
A piac-meghatározás, a piacelemzés és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításáról, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelvekről szóló Informatikai és Hírközlési Minisztériumi rendelet – az Európai Unió Bizottságának ajánlásával összhangban – megnevezi azt a 18 szolgáltatási piacot, melyek jellemzői nagy valószínűséggel indokolják, hogy az ezeken piacokon szolgáltatást nyújtók közül a NHHT jelentős piaci erejű szolgáltatót azonosítson, és a JPE szolgáltatóra kötelezettséget rójon ki.
A Tanács a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési szolgáltatások és a bérelt vonalak nagykereskedelmi végződtetésének piacán is bevezeti és ezzel a magyarországi szabályozásban meghonosítja a kiskereskedelmiár-alapú nagykereskedelmi árszabályozást. Ez az úgynevezett „retail minus” szabályozás elsősorban az árpréses helyzetek megelőzését szolgálja. A „retail minus” szabályozás szerint a kötelezett szolgáltatóknak nagykereskedelmi áraikat a kiskereskedelmi szolgáltatások tarifáiból származtatva kell meghatározniuk, oly módon, hogy az a kiskereskedelmi kedvezmények és költségek levonásával megfelelő árrést biztosítson a hatékony szolgáltatóknak.
A Tanács a nagykereskedelmi széles sávú hozzáférési piacon és a szolgáltatók közötti verseny szempontjából szintén kiemelten fontos helyi hurok átengedés piacán is a korábbi monopolszolgáltatókat azonosította jelentős piaci erejű (JPE) szolgáltatóként.
Az öt JPE szolgáltatónak – Magyar Telekom, Invitel, Hungarotel, Emitel és MonorTel – a részleges és teljes hurok átengedésre költségalapú díjat kell kialakítania, és ezt a határozat megjelenését követő 30 napon belül, a referenciaajánlattal együtt kell jóváhagyásra benyújtani az NHH Tanácsához.
A bérelt vonali szolgáltatások szabályozási szempontból két piacra oszlanak, a végződtetési és a továbbítási, úgynevezett trönk szegmensre. A korábbi szabályozás szerint a Magyar Telekom (akkor még Matáv) a teljes bérelt vonali piacon JPE szolgáltató volt. A Tanács mostani határozata szerint jelenleg csak a végződtetési piacon van JPE szolgáltató, és ez a Magyar Telekom.
