A technikai sportokban már évek óta használnak olyan hardveres és szoftveres megoldásokat, amelyek a másodperc töredéke alatt képesek feldolgozni több tucatnyi különféle szenzorból érkező adatokat. Napjaink Forma 1-e például elképzelhetetlen is lenne az efféle megoldások nélkül, melyek lehetővé teszik, hogy korábban elképzelhetetlen szinteket tudjanak újra és újra megugrani a pilóták és a gépeik. A technológia jelenlétén ezen a területen ma már senki sem csodálkozik, de pár év múlva már azon sem kell majd, hogy mindez a hagyományos sportágakban is jelen lesz.
A német gyökerű SAP ugyanis az elmúlt években rengeteget dolgozott azon, hogy olyan helyen is megjelenhessenek a szenzorokra, a Big Datára, avagy úgy összességében a gépek közötti kommunikációra (M2M) épülő megoldások, amelyeknél nem annyira triviális az alkalmazásuk, mint például a motorsportokban. Közel egy éve írtunk arról, hogy egy HANA platformra épülő elemzőszoftver hogyan tudja a segíteni a 2014-es világbajnok német futball válogatott felkészülését, illetve nemrég arról is beszámoltunk, hogy az M2M már az NFL-be is betört, bár ez utóbbi nem az SAP-hoz köthető. Hazai példát is lehet hozni, a Gazdasági Rádión futó M2M Zóna című műsorban még február 10-én beszélgettünk Schmidt Gáborral, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség főtitkárával, aki egy korábban nem látott, rendkívül komplex megoldást mutatott be, ami a versenyzőket és edzőiket is hatékonyan segíti a felkészülésben. Valószínűleg még az informatikai megoldások területén jártas olvasóink is hallani fognak olyasmit, amire korábban nem is gondoltak.
Az SAP kapcsán azonban más sportágakra is lehet példákat hozni. A golf rajongói a 2015-ös Solheim Kupa kapcsán iOS-re és Androidra is letölthetik azt az alkalmazást, ami mögött szintén a HANA platform fut, segítségével pedig nem csak élőben követhetik az eseményeket, hanem saját mozgásukat is finomíthatják a versenyzők példáin keresztül. Az adatokat a rendszer különféle viselhető eszközök és szenzorok segítségével rögzíti, azonban ezek alkalmazása a golfnál nem olyan triviális, mint például az autóversenynél. A szenzorokból és hagyományos papíralapú feljegyzésből építkező statisztikák alkalmazása pedig a rajongók számára is népszerűbbé teszi a modern technológia bevetését. Erre utal az is, hogy az NBA megújult, nagy tömegű statisztikákat kínáló weboldala például 63%-kal több látogatót vonzott azzal, hogy elérhetővé, kereshetővé tette a liga kezdete (1946) óta gyűjtött adatokat.
Hasonló példát lehetne hozni például a vitorlázás területéről is, amelynek használata a golfhoz hasonlóan itt is több előnnyel is jár. A hajók szenzorokkal felvértezése, valamint a megfelelő háttérrendszer hozzájárul ahhoz, hogy a versenyzők és a szakmai stáb elemezni tudja a hajók mozgását, beállításait, miközben a nézők is jobb élményt kapnak, hiszen élőben, akár térképen is nézhetik a hajók mozgását, miközben különféle adatokat is leolvashatnak; a szél irányától kezdve a hajók különféle mozgási adataiig minden a rendelkezésükre áll.
A technológia új területeken való térnyerését persze megfelelően kell kezelni. Természetesen az élsportban is igaz, hogy innováció nélkül nincs fejlődés, azonban a technológia önmagában még nem váltja a ki sem az edzőket, sem a szakmai munkát, de egyértelmű, hogy segíti azokat és hozzájárul a sikerhez. A különféle szenzoroknak köszönhetően a sportolók teljesítménye tényleg precízen nyomon követhető, megelőzhetők a sérülések, de persze rengeteget profitálhatnak a rajongók is, akik korábban elképzelhetetlen élményt kaphatnak a közvetítésektől. A jó hír pedig az, hogy nem science-fictionről van szó, pár év múlva szinte biztos, hogy ezek a technológiai megoldások számos világversenyen elérhetők lesznek, kis túlzással sportágtól függetlenül.
