A magyar postafiókokban több a kéretlen levél

A szabályozás nem segítene a kéretlen elektronikus reklámlevelek, spamek terjedésének megakadályozásában, ezért az államnak inkább tájékoztató szerepet szánna Petrányi Dóra, az Axelero vezető jogi tanácsadója, aki szerint a forrásokat a vírus- és spamszűrő megoldások elérhetőségének támogatására kellene fordítani. Az elektronikus hírközlési törvény már rendelkezik a spamekről, sőt a büntető törvénykönyvben található, számítógépes bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok alkalmazhatók a spamelőkre is. Lehetne tehát szankcionálni az "elkövetőt", de Petrányi Dóra nem tud erre vonatkozó magyar esetről. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami szervek lehetőségei korlátozottak a vonatkozó törvény betartatására, a kéretlen levelek áradásának visszaszorításához. Ennek ékes példája, hogy a bizonyítottan magyarországi származású "zafi" vírus sokadik mutánsa terjed a hálózaton.

A szakember szerint az internetszolgáltatóknak és -felhasználóknak egyaránt ki kell venniük részüket a kéretlen e-mailek kiszűrésében. Az internetszolgáltatók vírusszűrő, szerveroldalon pedig önvédelmi spamszűrő megoldást alkalmazhatnak, míg a felhasználóknak célszerű tűzfalat használniuk, s folyamatosan frissített vírusvédelmi programokat futtatniuk. Világszinten az e-mail-forgalom 60-70 százalékát adják a spamek, Magyarországon az arányuk ennél is nagyobb – tette hozzá Tüdős András, az Axelero információs igazgatója. A cég egyébként évente körülbelül 50 millió forintot fordít a vírusok és spamek elleni védekezésre, s az összes információs védelemre kiadott összeg a 200 millió forintot is eléri. Ez az összeg a fejlesztésre szánt források ötödét teszi ki a tavaly több mint 12 milliárd forint bevételt elérő társaságnál.

Azóta történt

Előzmények