Nehéz idők várnak az európai uniós csatlakozás nyomán a kis- és közepes vállalatokra, amelyek informatikai beruházásokkal őrizhetik meg versenyképességüket – jelentette ki Vahl Tamás, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója, akit az SAP hagyományos tihanyi konferenciája alkalmából kérdeztünk.

- A tavalyi konferencia előtt nagyon borúsan nyilatkozott a NAPI Gazdaságnak a magyar kis- és középvállalatok esélyeiről az EU-csatlakozás után. Azt jósolta, hogy e cégek tömegesen fognak tönkremenni. Néhány hónappal a belépés után változott a véleménye?

- A múlt évi borúlátásomat a gazdaság helyzetére, állapotára alapoztam, s ebben sajnos nem történt jelentős változás. Nem azt jósoltam, hogy a csatlakozás után azonnal fognak az említett körbe tartozó cégek csődbe menni, hanem azt, hogy ez egy hosszabb folyamat lesz. Csak ismételni tudom az akkor elmondottakat, miszerint a nagyvállalati körben már lejátszódott a nemzetközi és a magyar gazdaság integrációja, míg ez a folyamat csak most indul meg a kis- és középvállalatoknál. Független források szerint az EU régi tagországainak kis- és közepes vállalatai komoly érdeklődést mutatnak az új tagok piacai iránt, ez nyilvánvalóan erős konkurenciát fog jelenteni a helyi cégeknek. Új és pozitív fejlemény, hogy a magyar társaságok kezdik megtanulni a pályázást az európai uniós támogatásokra. Üröm az örömben, hogy mára rengeteg ilyen-olyan pályázatírásra szakosodott vállalkozás alakult, amelyek extrém módon próbálják megsarcolni a kis- és középvállalatokat.

- Több it-szolgáltató is a pályázatírásban való segítségnyújtással próbálja növelni ügyfeleinek számát. Az SAP is próbálja ily módon támogatni a kkv-kat?

- Mi egy kicsit más módon próbálunk segíteni. Egyrészt partnereinknek, ügyfeleinknek két-három olyan, általunk "bevizsgált", pályázatírásra specializálódott céget ajánlunk, amelyek korrekt áron és minőségben végzik ezt a munkát. Másrészt figyeljük, felkutatjuk mind a magyarországi, mind az EU-s pályázati lehetőségeket, s ezen információkat megosztjuk partnereinkkel. Azon kívül, hogy megosztjuk ezeket az információkat, felhívjuk partnereink figyelmét az olyan lehetőségekre is, amikor a pályázat explicite nem informatikai jellegű, de mondjuk vállalatok együttműködésének segítségéről szól. Ekkor, ha az informatikai fejlesztés nincs egyértelműen kizárva, akkor érdemes lehet pályázni it-beruházásra is.

- Az EU viszonylag gyakran változtatja a kkv-k meghatározását, azaz például, hogy mekkora forgalom és mekkora alkalmazotti létszám mellett fér bele egy társaság a kkv-k körébe, s ezek a változások általában olyan irányba történnek, hogy egyre kevesebb magyar vagy újonnan csatlakozott országbeli vállalat fér bele a meghatározásba. Hogyan értékeli ezt ön, s az SAP tud-e az újonnan csatlakozók mellett lobbizni?

- Az SAP-nak – mint az egyik legnagyobb független szoftvergyártónak – is van egy lobbiszervezete az unióban. Ugyanúgy, mint a többi hasonló vállalatnak. Arról sajnos nincs tudomásom, hogy egy ilyen általánosnak mondható témában is tevékenykedne-e ez a szervezet. Az biztos, hogy a régi tagok foggal-körömmel védik eddig megszerzett privilégiumaikat. Ennek van egy jól ismert, szerződésekben rögzített és átlátható része, például ilyen a szabad munkaerő-vándorlás korlátozása, és van egy nem hivatalos része, amely a különböző szabályok olyan megváltoztatására irányul, ami nem feltétlenül az új csatlakozóknak jó. Úgy gondolom, hogy nagy ambícióval, jó kommunikációs képességgel rendelkező, elismert szakembereknek kellene képviselnie Magyarországot Brüsszelben, ekkor lehetne hatékonyan képviselni az érdekeinket.

- Tavaly az informatikai szakma összefogását sürgette. Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének erősödő lobbizása ezt jelzi?

- Igen is, meg nem is, azonban sajnos inkább nem. Az IVSZ valóban egyre aktívabb, de sajnos a szövetség és a többi szakmai szervezet lobbiereje egyelőre nem kumulálódik a különálló társaságok lobbizásával. Az IVSZ-nek tovább kellene erősödnie, méghozzá úgy, hogy folyamatosan "bombázza" új és még újabb szakmai ötletekkel a kormányzatot. Sajnos még mindig jellemző, hogy egyesek inkább a delegáló társaság érdekében tevékenykednek, mintsem az egész szakma érdekében. Az IVSZ-en belül két problémát látok. Az egyik, hogy sok az inaktív tag, akik talán nem bízva abban, hogy a szövetség hatékonyan képviselné az érdekeiket, inkább külön lobbiznak. Nekik jobban kellene bízniuk a szövetségben, aktívabbá kellene válniuk, mert gyakran azért nem lehet az érdekeiket képviselni, mert azok nem is ismertek a szervezet előtt. A másik, hogy az IVSZ vezetőinek nagyobb befogadókészséget, nagyobb rugalmasságot kellene tanúsítaniuk ebben az irányban, hogy minél több ötlet, javaslat vetődhessen fel a tagoktól.

- Az elmúlt év nem volt a felhőtlen boldogság éve az SAP magyarországi vállalatának életében. Milyen helyzetben van most a társaság?

- Az elmúl egy-másfél évben csökkentek a kormányzati informatikai beruházások, ez nemcsak nekünk, de a legtöbb piaci szereplőnek gondokat okozott. Ez a helyzet megtanított bennünket alkalmazkodni az olyan helyzethez, amikor a piac nem nő. 2002-ben meglepődtünk, 2003-ban rendeztük a sorainkat, s 2004-ben már kedvező helyzetben vagyunk, mert a stratégiánkat időben ehhez a helyzethez tudtuk igazítani. Úgyhogy úgy érezzük 2005 már a növekedés éve lesz, ezért optimistább vagyok, mint egy évvel ezelőtt.

- Mely területeken látja a növekedés lehetőségét?

- A mi piacunkon a telekommunikációs ágazatban nem lehet komoly bevételeket generálni, mert a terület stagnál, ellenben a közüzemi szolgáltatók szépen költenek. A banki, biztosítói szférát – amely Magyarországon viszonylag kis piac –, még nem aknáztuk ki megfelelően. Gyakorlatilag szűz piac az államigazgatás, és komoly potenciált látunk a kis- és középvállalati szférában is.

- Az elmúlt időszakban több világcég sem Budapestet választotta régiós központjául, köztük az SAP sem. Mi az oka ennek?

- Sajnos már nem vagyunk olyan mértékkel a többi ország előtt, mint korábban. Az 1990-es évek elején sokkal gyorsabb, rugalmasabb volt Magyarország a szomszédainál. Mára nemcsak a velünk együtt csatlakozó országok, de a még csak jelöltek is felzárkóztak mellénk. Az biztos, hogy ha vissza szeretnénk szerezni a vezető szerepet a régióban, akkor ahhoz újítania kell az országnak.