Az elmúlt néhány évben világszerte robbanásszerűen megnőtt a flashmemóriát alkalmazó adattárolók felhasználása. 2002-ben, egyetlen év alatt csak a digitális kamerák piaca a duplájára bővült, és a szakemberek jóslatai szerint 2008-ig még további 15–20 százalékos forgalomnövekedésre számíthatunk. A flashmemóriák gyors elterjedését jól mutatja a Kürt Zrt.-hez beérkezett éves adatmentések aránya is:
Kürt Zrt. adatmentései | |||
Év | Adatmentések száma | Adatmentésből flash adatmentés | |
db/év | % | db | |
2004 | 2000 | 4 | 80 |
2005 | 2200 | 10 | 220 |
2006 | 2600 | 15 | 390 |
Ezek a számok ösztönözték az információbiztonságra specializálódott cég szakembereit arra, hogy – a világon az elsők között – a lehető legalaposabban ismerjék meg a még fiatalnak számító technológia képességeit. A Kürt adatmentési üzletága 2 éves kutatómunka keretében vizsgálta a flashmemóriák meghibásodásának okait, és szakembereik meglepő eredményekre jutottak az ilyen típusú adattárolók megbízhatóságát és írhatóságát illetően.
Mégsem olyan biztonságos...
A flashtechnológiájú memóriák elterjedését segítette az az általános vélekedés, miszerint ezek biztonságosabbak, mint a merevlemezek, mert nincs bennük mozgó alkatrész. Tehát ütésállóbbak is, és kisebb a meghibásodásuk esélye. Az elmúlt években a cég laboratóriumaiba érkezett adattárolók vizsgálata során megállapították, hogy ez a mítosz nem teljesen igaz. A Kürt kutatómunkája során kiderült: a mozgó alkatrészek helyett itt az írási művelet technológiai sajátosságai miatti anyagfáradási tulajdonságok növelik az adatvesztés esélyét, tehát a merevlemezekhez hasonlóan a flashmemóriák meghibásodási okai is nagyrészt (60%-ban) fizikai jellegűek.
A Kürt másik, gyakorlati szempontból még lényegesebb megállapítása: a flashmemória nem alkalmas munkatárként való használatra. Vagyis nem lehet folyamatosan háttértárként alkalmazni a számítógépen végzett munka közben, mert a sok írási művelet következtében gyorsan elhasználódik. Az ebből következő korlátozott számú írhatóság a flashmemóriák egyik legnagyobb problémája. Szinte mindig az írási művelettel leggyakrabban igénybe vett memóriarészek hibásodnak meg először, például a memóriachip adminisztrációs területe, ahol sokszor abban az esetben is írási műveletek zajlanak le, amikor ténylegesen nem történik adatmozgás.
„Jobb a helyzet fényképezőgépek, MP3-lejátszók esetében, mert ezekben jóval ritkábban történik írási művelet. A flashmemóriát adatok átvitelére és mentések készítésére is használhatjuk, de a nagyobb biztonság érdekében legyen több másolatunk, és arra is legyünk figyelemmel, hogy az adatok biztonságosan csak 2–3 évig maradnak meg benne” – figyelmeztet Szekeres Gábor, a cég adatmentési üzletágának igazgatója.
A megállapítás különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy hamarosan tovább bővül a flashmemória felhasználási területe, mégpedig éppen a kétségeket felvető irányba. Az Intel Robson technológiája és a hibrid merevlemezek is flashmemóriákra alapozva kívánják növelni a rendszerteljesítményt, sőt a Windows Vista már USB csatolós pendrive-ok gyorsítótárként való alkalmazását is lehetővé teszi a sebesség fokozása érdekében.
Fejlesztik az adatvesztés ellenszereit
A Kürt Csoport – a fenti tapasztalatok birtokában – kidolgozta azt a technológiát, amely lehetővé teszi a fizikailag sérült, és így hagyományos módszerekkel kezelhetetlen flashadattárolók mentését. Az egyedi módszer segítségével a szakemberek – függetlenül a flashtárolók különböző típusainak eltérő felépítésétől és működésétől – közvetlenül a memóriachipekből olvassák ki a tárolt tartalmat. Az így kinyert adathalmazt egy szintén Kürt fejlesztésű visszafejtő eljárással teszik ismét értelmezhetővé más szoftveralkalmazások számára. Így a Kürt technológiája nemcsak a ma használatos flasheszközök szinte valamennyi adatvesztési problémáját képes orvosolni, de felkészült a várhatóan hamarosan nagy számban elterjedő több tíz gigabájtos flashdiskek adatmentésére is.
A flashtechnológia még olyan fiatal, hogy jelenleg nincsenek általánosan érvényes, szabványszerű adattárolási szabályai. A gyártók egyedi struktúráira is megoldást kínáló információbiztonsági cég ezért folyamatosan fejleszt, és képzi mérnökeit, hogy az újabb technológiák a magyar főhadiszálláson kívül a leányvállalatoknál (Németország, Ausztria) is alkalmazhatók legyenek. A speciális szolgáltatást átlagosan egy nap alatt végzik el. Az eddigi árak (1 GB: 25 ezer forint+áfa) csökkenését jelzi, hogy december elsejétől ez az összeg már 2 GB memória mentésére lesz elég. A technológia sikeressége eléri az igen jó aránynak számító 75 százalékot.