Windows Vista: látótávolságon belül

Hosszú várakozás

Windows még annyi ideig nem készült, mint a – korábban Longhorn kódnéven emlegetett – Vista. Elődjét, a Windows XP-t 2001. október 25-én mutatták be, és azóta is – közel négy éve – ez a legfrissebb operációs rendszer a Microsofttól, és az is marad egészen 2006 végéig. Természetesen ilyen hosszú hiátust a szoftvervállalat sem tervezett. Már közvetlenül az XP premierje után felröppentek az első olyan pletykák, amelyek szerint egy egészen újszerű oprendszeren dolgoznak Redmondban, amely már 2004 végén bemutatkozhat. Ez volt a Longhorn.


Látótávolságon belül

Ám a határidőt nem sikerült tartani, több alkalommal sem, ami miatt többen már a szoftvervállalat Cairo projektjének szellemét látták kísérteni. Ez szintén egy hatalmas ugrást jelentő operációs rendszer lett volna, melynek 1994-re tervezték a megjelenését. Számos haladó megoldás került volna bele, többek között egy Active Directory jellegű címtár, Active Desktop és teljesen új kezelőfelület. A Cairo azonban végül megbukott, tervezett újdonságai pedig a későbbi Windows-változatokban bukkantak fel. Érdekes adalék, hogy már a Cairóban is bevezettek volna egy objektumorientált fájlrendszert, olyat, amely most – WinFS néven – éppen a Vistába nem kerül bele.

Idén, július 27-én azonban fontos mérföldkőhöz érkezett a munka: a szoftvervállalat fejlesztői hálózatának tagjai és tesztelők egy csoportja számára elérhetővé vált a Vista első béta-változata (és vele együtt a Longhorn Server és a Windows XP SP2-re készült Internet Explorer 7 bétája is). A Microsoft jelenleg két kódvonalon dolgozik párhuzamosan: a Beta1 az operációs rendszer alapjait tartalmazza, viszonylag kevés szolgáltatással, míg a Beta2 fejlesztőcsapata az extra funkciók beépítésén fáradozik, és nem foglalkozik az alapok javítgatásával. A most kiadott verzió azért sem publikus, mert az előbbi projekt egy stációja, így messze nem tartalmaz minden olyan szolgáltatást, amely a végleges változat része lesz. Ráadásul számos funkció még félkész, vagy egyáltalán nem működik – például a teljesen újraírt hálózati alrendszeren egyes külső szolgáltatások, tűzfalak, vagy a VirtualPC/VMWare hálózati meghajtója.

Mielőtt belekezdenék a tesztváltozat legfontosabb újdonságainak ismertetésébe, tisztáznék két, a grafikus rendszerre vonatkozó fogalmat, melyeket a sajtóban gyakran pontatlanul használnak. A korábban Avalon néven ismert, végül Windows Presentation Foundationnek (WPF) keresztelt megjelenítési réteg felelős azért, amit a monitoron látunk. Ez tehát nem az új grafikus kezelőfelület, csupán az annak alapját képező „infrastruktúra”, amelyen az erre írt programok futtathatók. (A Windows XP-hez készülő kiegészítés telepítése tehát önmagában nem hoz új grafikus felületet.) A WPF a DirectX-re épül, így kihasználja grafikus kártyánk háromdimenziós adottságait, továbbá lehetővé teszi a felület vektoros megjelenítését.

Az új kezelőfelület az Aero, melynek két változata van: az Aero Glass és az Aero Express. Előbbi LDDM- (Longhorn Display Driver Model) képes videokártyát igényel, és ezzel olyan látványos effekteket tud megjeleníteni, mint az áttetsző vagy animált ablakok. Az Express ezzel szemben a fapados, puritán változat – alapvetően a Windows XP-jéhez hasonló kezelőfelület –, mely elfut bármilyen videokártyán. Az Aero már megtalálható a mostani tesztváltozatban, de tudni kell, hogy még sokat fog változni a végleges verzióig.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények