Akárcsak a nagyok

Ha a Sharp nevét halljuk mobiltelefonokkal kapcsolatban, sokunknak a GX30-as jut eszébe a maga egyedülálló 240 x 320 pixeles, 262 ezer színű kijelzőjével. A japán gyártó nehéz feladatra vállalkozott, amikor úgy döntött, olcsóbb kiszerelésben is piacra dob egy, a GX30 alapjaira épülő, ám annak gyermekbetegségeit nem tartalmazó modellt. Ennek a projektnek az eredménye lett a GX25.

Méreteit tekintve a készülék kisebb és könnyebb (46 x 91x 24 milliméter és100 gramm), mint nagyobb testvére. Domináns ezüst színvilágát egy – visszafogott eleganciát sugárzó – grafitszürke mellény egészíti ki. Az összecsukott telefon közepén egy apró monokróm kijelzőt találunk, amely mindössze 72 x 12 képponton – kék háttérvilágítással – jeleníti meg az alapvető információkat: a hálózati jel erősségét, az akku állapotát, a kapcsolat típusát (legyen az adatkábel, infra, vagy éppen Bluetooth). Természetesen ha hívásunk vagy üzenetünk érkezik, azt is tudtunkra adja a kis kijelző.

A grafitszürke mellényen, a kijelző alatt az "elmaradhatatlan" Vodafone-logó, felette pedig egy méretes hangszóró terpeszkedik. A hangszóró fölött egy csoportban található a 480 x 640 pixel felbontású VGA-kamera, a saját magunk fotózását megkönnyítő tükör és a hívást jelző fehér led.

A készülék bal oldalán egy fülhallgató-bemenetet találunk, jobbra pedig a hangerőszabályzó nyilacskákat. Alul igen praktikus gumiajtó fedi az akkumulátor töltésére hivatott csatlakozót. A telefon hátulján szintén gumiborítású antennacsatlakozót találunk.

A kijelző képe borotvaéles, kontúros, a színei szépek – ez bizony kövér jó pont a Sharpnak. A funkcióbillentyűk körbeölelik az ugyancsak kör alakú billenőtárcsát. A billentyűzet többi tagja is félkörívet alkot. Magától a billentyűzettől némileg tartottam, mivel a gombok nagyon laposak, alig emelkednek ki a telefon síkjából. Szerencsére a használat nem okoz gondot, rövid idő alatt rááll az ember keze. Viszont az aktív flip lemaradt.

Szétnyitás közben a telefon érdekes, fémes pattanó hangot hallatott. Gyorsan becsuktam, ugyanaz volt az eredmény. Rövid időn belül rájöttem, hogy a gyártó ezzel a robothanggal igyekszik izgalmasabbá tenni ezt a kevéssé izgalmas műveletet. Ízlés dolga.

A menüben az ikonok a megszokott 3 x 3-as elrendezésben jelennek meg, de kapunk egy kis pluszt is, mivel az ábrák háromdimenziós benyomást keltenek, és ha aktiváljuk őket, kis animációval hívják fel magukra a figyelmet.

Telefonkönyve ötszáz bejegyzést és ezek tartozékait képes kezelni. Jó hír, hogy az üzenetek és a telefonkönyv nem a felhasználói memóriát eszi, hanem egy különálló – ismeretlen méretű – dinamikus memóriát használ. Rossz hír viszont, hogy a felhasználói memória szerény 2 MB méretű. Üzenetkezelés szempontjából nem vethetünk semmit a telefon szemére, mindent tud, amit manapság kellhet: az egyszerű szövegestől a bonyolultabb MMS-ig mindennel megbirkózik.

A Java-támogatásnak köszönhetően három igen kellemes játék került az alapszolgáltatások közé – az Arkanoidot a mai napig nem tudtam megunni. A készülék csengőhangjai polifonikusok és – akár annak idején a TVK hordók – nagyon szépen szólnak.

A GX25 adattovábbításból jelest érdemel. Használhatunk USB-adatkábelt, infravörös portot, Bluetooth-t, sőt beépített e-mailklienst 4 + 2 időréses GPRS-modemmel. Sokan emlékezhetünk arra, hogy a GX30 nehezen vagy egyáltalán nem kezelte a Bluetooth-t és az irda-t – a GX25-ben mindkét funkció korlátok és gond nélkül működik.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!