A Vista vajon mi?

Az utóbbi időben – nem kis részben a szaksajtó közbenjárása miatt – egyre nagyobb a zűrzavar a fejekben az új Windowst illetően. Mindenki egy bizonyos MinWinre mint vadiúj, kis fogyasztású mikrokernelre épülő operációs rendszerről beszél, melyet a Microsoft – látva a Vista „bukását” – minél hamarabb be akar fejezni, viszont ez állítólag sokkal jobb lesz a Vistánál. Öntsünk egy kis tiszta vizet a pohárba!

Vista = Me II

A téma igen összetett, ezért először tekintsünk kicsit vissza az előzményekre. Amióta csak a Vista megjelent, az újságírók és a bloggerek előszeretettel hasonlítgatják azt ironikus hangnemben a néhai Windows Millenniumhoz. Meglepő módon igazat kell adnom nekik, bár egyértelműen nem műszaki szempontból, hanem a két rendszer történetének hasonlóságai miatt. A Vista a bukásra már csak a tavaly év végi eladási adatokkal is rácáfolt, ettől függetlenül valószínűleg sosem fogunk rá úgy emlékezni, mint a Microsoft legsikeresebb Windows-kiadására. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a rossz emlékű Windows Millennium főként azoknak az elmarasztaló írásoknak és kritikáknak köszönheti rossz hírét, melyek olyanok kezéből került ki, akik soha nem is találkoztak magával a rendszerrel – és ez igaz a Vistára is. A kritikusok többsége szinte egyáltalán nem ismeri a rendszert, ennek tipikus jele például, amikor ötpercenként felugró biztonsági figyelmeztetésekről olvasunk.

Ha sarkítottan akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy a Windows Me egy tanulmány volt a Microsoft részéről. Több olyan megoldást is hordozott, melyek ebben a kiadásban voltak először láthatók, és melyek – a Me népszerűtlensége és csekély ismertsége ellenére – a mai napig részei a Windowsoknak, noha az idők folyamán némiképp átalakultak. Elég csak a rendkívül nagy sikereket elért Media Centerre (eredeti nevén WebTV), a rendszer-visszaállításra, a Windows Movie Makerre, a multimédiás USB-eszközök beépített támogatására, a hibrid drivermodellre vagy akár a kategorizált vezérlőpultra gondolni.

A jobb sorsra érdemes Windows Millennium

A Windows Vista hasonló cipőben jár, ráadásul a Millenniumnál sokkal nagyobb fába vágta vele a fejszéjét a Microsoft. A Windows Vista feladata nem más volt, mint szakítani a hagyományokkal és kitaposni az ösvényt a Microsoft jövőbeni operációs rendszerei számára. Megalapozni azt a platformot, melyre már kisebb módosításokkal is olyan rendszerek épülhetnek, melyek képesek kielégíteni a folyamatosan növekvő felhasználói igényeket. A Vistában szinte minden új, nem csoda hát, hogy eleinte szinte mindennel baj is volt. A driverarchitektúra teljesen megváltozott, a korábbiaktól teljesen eltérő módon kellett illesztőprogramokat írni a rendszerhez – ez bizony a mai napig kritikus pontja a migrációnak. A grafikus alrendszer szintén átvedlett, a képalkotást végre az erre a célra készült hardver, a videochip végzi a központi processzor helyett, a Direct3D motor pedig a stabilitás érdekében kernelszintről felköltözött a felhasználói rétegbe. A hálózati kapcsolatokat és forgalmat menedzselő TCP/IP alrendszert szinte a nulláról újraírták a fejlesztők, mely eleinte szintén kompatibilitási és teljesítménybeli problémákkal járt együtt. A hangrendszer sem kivétel, a tervezők a régi, elavult megoldásokat könyörtelenül kihagyták, és csak a jelenlegi legmodernebb megoldások kaptak helyet az új Windowsban.

Túl sokáig készült és talán túl sokat vártunk tőle: Windows Vista

Tiszta sor, hogy ha egy bejáratott szoftverplatformot egyszerre ennyi helyen változtatunk meg – ráadásul gyökeresen –, az számtalan problémát és kellemetlenséget fog okozni a kezdeti időkben – de egyszer meg kell húzni a vonalat. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a Windows XP lassan több mint kétszer annyi ideje van szolgálatban, mint amennyire eredetileg szánták, világossá válhat, hogyan született a kevésbé informált újságírók és bloggerek Vista-bukás víziója.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!