Hosszú távra tervez a Swisscom

Az Antenna Hungária sikeres privatizációjához számtalan körülmény szerencsés együttállására is szükség volt – véli László Géza. A társaság vezérigazgatója a Napi Gazdaságnak adott interjújában kifejtette: a svájci Swisscom cég azzal, hogy 46,7 milliárd forintot ad a cég 75 százalékáért, egyúttal olyan pluszértéket is megfizet, amely valamilyen formában megtérül a számára, de nem biztos, hogy rövid távon.

– A privatizáció általában megosztja a pártokat. Mi szólt az Antenna Hungária Rt. állami részvényeinek értékesítése mellett?

– A következő években – amennyiben ennek jogi feltételei megteremtődnek – a digitális földfelszíni műsorszórás kiépítésére kell vállalkoznunk. Ez nagyon jelentős beruházást feltételez, mértéke a lefedettségtől, a műszaki elvárásoktól és az üzleti modelltől függ, de mindenképpen 10-20 milliárd forintot meghaladó összegről beszélhetünk. Az állam az elmúlt években nem kívánt beruházói szerepet vállalni a telekommunikációs szektorban, s a jövőben is inkább az infrastruktúra-fejlesztés más területeire kíván pénzeket elkölteni, az AH fejlődésének tehát egyetlen lehetősége a külföldi befektető megjelenése.

– A Swisscom, amellett, hogy 12 milliárd forint értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget, 46,7 milliárd forintot fizet a cég 75 százalék plusz egy szavazatnyi csomagjáért. Ér ennyit az Antenna?

– Szerintem egy piaci tranzakcióban kialakult árat fölösleges minősíteni.

– Azért vetődhet fel ez a kérdés, mert a svájciak korábbi ajánlata 13 milliárddal maradt el a mostanitól, s a végső sorrendben harmadik helyre szorult pályázó is "csupán" 36,7 milliárd forintot ajánlott a részvényekért.

– Vannak olyan esetek, amikor a befektető egy stratégiai prémiumot, vagyis egy olyan pluszértéket is megfizet, amely valamilyen formában megtérül a számára, de nem biztos, hogy rövid távon. Ebben az esetben részben a kontroll megszerzése, illetve stratégiai szempontok miatt fizetett prémiumot a vevő. Azt gondolom, hogy ez az ár tekintetében is egy nagyon sikeres tranzakció volt.

– Eredménytermelő-képessége is kívánatossá tette a társaságot?

– A társaság 2004. évi konszolidált szintű, a magyar számviteli szabályok szerinti értékesítési nettó árbevétele 26,92 milliárd forint volt, ami 5,6 százalékkal haladta meg a 2003-as összeget. A vállalatcsoport 2004-es adózás előtti eredménye meghaladta a 12 milliárd forintot, mérleg szerinti eredménye pedig 10,24 milliárd forintot tett ki.

– A privatizációs folyamattal egy időben meghirdették az EDR-re, vagyis a zárt láncú rádiótelefon-szolgáltatásra vonatkozó pályázatot, amelyen az AH is indult, miközben nem tudhatta, hogy a befektetőknek mennyire lesz ez ínyére. Megítélése szerint a megajánlott árban szerepe lehetett ennek?

– Mindenképpen. Ha ugyanis össze akarjuk rakni azt, hogy miért éri meg egy ilyen prémiumot fizetni egy ilyen vállalatért, mint az AH, nyilvánvaló, hogy a vevő olyan növekedési lehetőségeket is "belelátott" ebbe a vállalatba, mint amit az EDR nyújthat.

– Az egy ideje valószínűsíthető volt, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) öt évvel meghosszabbítja az AH fő partnerének tekinthető két országos kereskedelmi televízió koncessziós szerződését – a megállapodás a napokban meg is született. Gondolom, ez is egy további értéknövelő tényező volt.

– Mindenképpen. Sőt a mi hosszú távú, fix áras megállapodásunk már ezt megelőzően megszületett a két csatornával, bár ha az ORTT másként döntött volna, ezt a tevékenységet a helyükbe lépő szereplők végezték volna. Vevőnk tehát számolhatott azzal, hogy az analóg műsorszórás 2007 után még öt évig – legalább két szereplővel – folytatódik.

– A korábbi kormányzatok is próbálkoztak a társaság értékesítésével, eredménytelenül. Mi lehetett ez alkalommal a siker alapja?

– A mostani eredményhez számtalan körülmény szerencsés együttállására is szükség volt – ilyen lehetett a gazdaság jó teljesítménye, a magas részvényárfolyam –, és arra a munkára, amit az elmúlt három évben a privatizációra történő felkészülés érdekében végeztünk.

– Hogyan folytatódik most a privatizációs folyamat?

– Az én tippem szerint egy nagyon gyors szerződésaláírás várható a következő napokban (ez a múlt pénteken megtörtént – a szerk.), amit egy átmeneti periódus követ; ez mindaddig tart, amíg nem érkezik meg valamennyi hatóság engedélye. Erre az átmeneti időszakra speciális szabályok vonatkoznak, vagyis a menedzsment bizonyos dolgokat nem tehet meg, míg az új tulajdonos megfigyelőt küldhet az igazgatóságba, illetve a felügyelőbizottságba. A zárás után egy közgyűlésen az ÁPV Rt. visszavonja a testületekbe delegált jelöltjeit, a tulajdonos pedig kinevezi sajátjait ezekben a testületekben, s ezáltal megvalósul a kontrollváltás. Ezzel párhuzamosan az új tulajdonosnak a tőzsdei kisbefektetők felé vételi ajánlatot kell tennie, s a svájciak jelezték is, hogy ezt meg fogják tenni.

– Milyen árfolyamon?

– Ezt nem tudjuk pontosan, ezt a befektető fogja eldönteni, nyilván a saját tranzakciós tanácsadója segítségével. A kivásárlási ajánlatnál az elmúlt hat hónap részvényárfolyamát, illetve a vételárat kell figyelembe venni, mégpedig a kettő közül a magasabbat.

– Ez a magasabb lehet tehát az ajánlati ár minimuma, vagyis ennél magasabb összegen is ajánlatot tehet a Swisscom a kisbefektetőknek.

– Úgy gondolom, hogy jelen pillanatban egy racionális befektetővel állunk szemben. Én úgy látom, hogy a szabályokhoz eddig is nagyon tartották magukat, s azt gondolom, ez a későbbiekben is így lesz.

– Mindezek után még mindig akadhat egy nagy feladvány, hogy mi lesz a Medget Rahimkulov, az ÁÉB vezérigazgatójának kezében lévő, több mint 10 százaléknyi részvénycsomaggal.

– Minderről még korai beszélni, hiszen az új tulajdonos stratégiai elképzelései még nem ismertek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!