Új hozzászólás Aktív témák

• #1000 And veterán Oliverda #996

  Új Válasz 2006-12-17 13:43:07 #1000

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  And

  veterán

  válasz Oliverda #996 üzenetére

  Nehézségi sorrendben, kezdve a legnehezebbel:
  1.) Összedobod egy szimulátorban, és kiszámoltatod vele (pl. NEC4WIN).
  2.) A közös frekvenciasávnak köszönhetően a yagi méreteiből (hasznos hosszából), elemei számából nagyjából behatárolható a nyereség. Itt egy táblázat: [link], a második lapján találhatsz infókat, meg egy grafikont is erről. A nyereség _elméleti_ értéke dBd-ben van megadva, ebből úgy kapsz dBi-t, hogy hozzáadsz 2.1dB-t. Kiinduló adatként használhatod a direktor (betáplált dipólus előtti) elemek számát, vagy a tartóelem hosszát (boom length). Utóbbi az antenna elejétől (elülső direktortól) a reflektor elemig értendő, tehát lehet, hogy a boom-hossz v. az elemszám megállapításához le kell szedni az antenna burkolatát, ha van neki. Látható, hogy a nyereség a hosszal (és az elemszámmal) nem lineárisan javul: ahogy a hossz növekszik, egyre több elem kell egységnyi nyereségnövekedéshez.
  3.) Leolvasod a címkéjéről a gyártót / típust (vagy rögtön a nyereséget), és rákeresel .
  A szabadtéri csillapítást számító kalkulátorok szerint egyébként a 0.4-ről 1.2 km-esre növelt táv esetén a vételi térerő (szintén elméletileg, minden más körülményt változatlanul hagyva) kb. 9-10dB -lel csökken, tehát ennyivel nagyobb nyereségű antenna kellene ahhoz, hogy a táv növekedését kompenzáljad. Ha viszont eddig is kellően nagy ''tartalékod'' volt, a nagyobb távolságú link is működni fog. Egy közepes nyereségű, 15dBi körüli yagi szerintem simán megbírkózik ilyen távval, főleg, ha a szolgáltatónál is normális antenna van.

Új hozzászólás Aktív témák