Új hozzászólás Aktív témák

  • neduddgi

    aktív tag

    válasz mefistofeles #10 üzenetére

    Én is olvastam a szuperhúr elméletről, meg a részecske fizika szuperszimetrikus teóriájáról, valóban úgy tűnik, hogy jó modell az anyag szerkezetének leírásához. Bárcsak sokkal jobban értenék hozzá. Amiket olvastam, pl a Scientific Amerika folyóiratból, amíg sajnos meg nem szűnt a magyar kiadása. Ha tudsz valami jó irodalmat, írd meg! A szuperhúrokról még annyit, hogy méretük ha jól emlékszem valahol a 10 a -34 m, vagy cm, már nem tudom, de inkább m-nek gondolom. Mindenesetre annyival kisebb nagyságrendű az atomi méreteknél, kb mint amennyivel az atomi méretek kisebbek a mi világunk makroszkópikus méreteinél. Szerkezetileg ebben a méretben vizsgálva egy atom, pláne egy molekula már szinte egy egész kis világ, szinte egy jól szervezett organizmus. Ráadásul ebben a kis mérettartományban a Heisenberg féle határozatlansági reláció már azzal a következménnyel jár, hogy ha megközelíti egymást két szuperhúr, akkor már nem mondhatjuk, hogy innen jött az egyik, onnan jött a másik ide ment az egyik, oda ment a másik, hanem csak azt, hogy jött ide 2 db, és elment innen 2 db. A bizonytalanság már sokkal nagyobb, mint hogy el lehetne dönteni melyik volt melyik, egyáltalán, nem olvadtak-e össze, és nem jött-e létre belőlük két új darab.
    Egyébként a Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint a vákuumban is folyamatosan létrejönnek részecskék, és az őket kioltó párjuk, és aztán újra összeolvadva meg is szűnnek. A bizonytalansági reláció dimenziója ugyebár impulzus x út, ami ugyanaz, mint energia x idő. (m * v * s = m * s/t * s/t * t).

    [Szerkesztve]

    1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

Új hozzászólás Aktív témák