Új hozzászólás Aktív témák

• #640 Evgenii tag alfaman512 #639

  Új Válasz 2011-03-19 00:32:41 #640

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Evgenii

  tag

  válasz alfaman512 #639 üzenetére

  "Guglival kapcsolatban nézz utána milyen támadásokat vert vissza, nem példa nélküli hogy külömböző aktivisták támadták, sőt Kína is akarta hogy cenzúrázza kínában a találatokat, majd gondolt egyet gugli bácsi, és nem cenzúrázott tovább, lett politikai háború, majd hacker támadások kínától a guglinak, majd gugli berágott, megheckelt kínai fontos szervereket, és nem tudták megfogni, akkor szerinted ki elég nagy ahhoz hogy hatásosan lépjen fel ellene?"
  Nem mondtam egy szóval sem, hogy nem érte támadás! Sőt, azt se mondtam, hogy abból akár egy is jogtalan volt!
  Viszont, egy-egy cikkre hivatkozni egy dolog! És szintén egy dolog tudni, hogy mi volt a háttérben!
  A Google egy keresőóriás! Ugyanígy érte támadás már a Yahoo-t, a Bing-et! Voltak hibáik! Azokat vagy részlegesen vagy teljesen korrigálták!
  Na, de mit várunk? Olyan szinten mi se csinálnánk annyira másképp a dolgokat!
  Ki elég nagy? Nos, ha a Yahoo összefogott volna a MS-al, akkor már Ők egyeduralkodóként lennének a piacon! Tény, hogy a Google sem kicsi, de lett volna rá lehetősége pár nagyvállalatnak, vagy több jogi hatóságnak olyan szinten lejáratni (akár jogosan, akár jogtalanul) a Google-t, mint annak a rendje! Nem tették! Ilyen ez a popszakma!

  "A másik nem x évig kezelik az adataimat, tegyük fel igazad van, távközlésből adódó jogok elévülési idelye egy év, ezután semmire se hivatkozhat a szolgáltató, vagy tévedek?"
  1992. évi LXXII. törvény - A távközlésről
  Ez a törvény nem írja elő, hogy mikor évülnek el az adataid, melyet a szolgáltató rögzített!

  1992. évi LXIII. törvény - A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
  Ezen törvény sem írja elő egy paragrafusában, vagy mellékletében, hogy mennyi az az időintervallum, amikor a szolgáltatónak törölnie kell az adataid!

  Ebből következik, - ami egyébként egyes szerződésekben, vagy ÁSZF-ben benne van -, hogy reklámcélú dolgokat küldhetnek neked!

  "A szolgáltatók nem minden net felhasználót naplóznak, csak a saját ügyfeleiket"
  Egy szóval sem írtam, hogy pl. a T-Online mind a ~10millió lakos dolgait naplózza! Általánosítva, mindegyikre értettem!

  "komoly statisztikát az ügyfelekről, nem emberek készítik, hanem számítógép végzi, mivel a elektronikus adatokról van szó, ember nem is lenne képes rá, ilyet feltételezni eleve butaság, nem is értem hogy gondoltál ilyet"
  Ilyet sem írtam! Azt írtam, hogy rengeteg ember kellene ezek ellenőrzéséhez!
  A gép rögzíthet milliárdnyi dolgokat! De a vizsgálatokat még mindig - részben, vagy olykor egészen - emberek végzik!

  "És mindemellett ott vannak azok a dolgok, amiket a szolgáltató a saját haszna érdekében rögzít."
  Áruld el kérlek, hogy mégis milyen haszna van abból bármelyik szolgáltatónak, hogy épp dögivel naplózza, hogy pl. a 8-ik kerületben 5000-en pornóoldalak néznek, a 9-ik kerületben 6600-an online filmeket néznek, stb.!
  Ebből neki semmi haszna! Ilyen statisztikát soha egyetlen szolgáltató sem vezetett és nem is fog!
  Idéznék a polgári jogból:
  "A személyhez fűződő jogok sérelmét jelent, ha valaki más levéltitkát megsérti, aki magántitok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Levéltitoknak minősül az a közlést tartalmazó zárt küldemény, melyet a feladó szándéka szerint csak a címzett ismerhet meg. Üzleti titoknak minősül a jogi személy vagy magánszemély gazdasági tevékenységéhez kötődő minden olyan adat, megoldás amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik és amelynek titokban tartásához a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette."

  A büntetőjogból is egy kicsit:
  "Az egyes országok büntetőjogi törvényei meghatározzák az államtitok, a szolgálati titok és a magántitok fogalmát és egyben a titoksértést büntetni rendelik."

  És nem utolsó sorban az adatvédelemről:
  "A személyes adatokhoz való jogot jogszabályok rendezik. Ez az ún. adatvédelem. Adatvédelmi kérdésekben bármely magánszemély ombudsmanhoz fordulhat."

  Az, hogy Gipsz Jakab pl. kedden délelőtt megnézi Michelle Wild egyik videoját online, majd keres mondjuk Göncz Árpádról képeket, esetleg blogot ír arról, hogy elment a WC-re, ezt a szolgáltató nem nézi!
  Egyrészt, mert magántitok!
  Másrészt, mert ilyen dolgokra nem fog épp elméjű szolgáltató sem időt, se külön programokat alkalmazni, hogy ezeket naplóztassa!
  Harmadrészt azért, mert minden szolgáltatónál a pénz az úr! Ingyen semmit sem tesz! Ha annyira kémkedni szeretnének és mindent naplózni, akkor megtették volna!
  Miért? Mert orrba-szájba jelenthetnék a különféle jogsértéseket a hatóságoknak! S, mint tudjuk, ezen munkálat után külön akár jutalék vagy fix pénz járna!

  Vagy szerinted totál ingyen csinálnak maguknak statisztikákat amikből mazsoláznak? Ugyan!
  Minden szolgáltató csak olyan dologra mozdul meg, amiből neki haszna van!

  "Szegény ügyfélszolgálatosak meg őrölnének ha kis pista betelefonál, hogy két hete nincs netem, majd jönne a válasz, várjon, előkeresem két hétr visszamenőleg a papírokat, ugye ezt te se gondolod komolyan?"
  Ilyet se mondtam! De, gépen keresni, még mindig ember keres...
  És ugye a hibát a szolgáltatás igénybe vevő fél jelenti be! Ha annyira okos lenne bármely szolgáltató servere, akkor kijelezné, hogy XY-nál a sávszélesség lecsökkent, és nem tudja rendesen használni az internetét!
  De, mivel elég sokan előszeretettel állítgatták el a dolgokat, így a szolgáltatónak iszonyatos plusz munka lenne minden ilyen jelzést kivizsgálni!
  Gondolj bele! Elmondásod alapján a szolgáltató servere "mindent" naplóz, és figyelik (vélelmezhetően)!
  Képzeld el, hogy mennyi hibajelenség miatt hívnák fel az ügyfeleket, hogy mégis mi a gond? Amikor lehet, hogy épp a drága ügyfélnek az internetkábelét a kutya rágta meg, és amiatt ingadozik a sávszélessége, nem a szolgáltató hibájából!

  "Nem megsérteni akarlak, de te biztonságpolitikai helyen dolgoztál, és így látod az adatrögzítés menetét, hogy mindent emberek végeznek? Ne haragudj de kezdem azt érezni hogy egy futár spécibb cuccokat használ, mert ő előkapja a pda-t meg a vonalkód olvasót, és úgy intézi a dolgokat, egy biztonságpolitikai cég volt dolgozója meg azt feltételezi, hogy ekkora adatmennyiséget papíroz egy szolgáltató? Ezt már nem tudom összerakni"
  Tévúton jársz, mint anno Máté Péter!
  Az adatrögzítés menete nagy vonalakban a következő:
  - XY személy/hatóság/stb. jelzi, hogy XY személyt/hatóságot/stb. meg kell figyelni ezen és ezen dolgok miatt! Erről ugye jegyzőkönyv készül, majd egy rakás engedélyezés zajlik le, mire végül elkezdődhet a munka!
  - Mivel elkezdődik a munka, így minden ember megkapja a kis feladatát, hogy minek kell utánanéznie, és azt naplóznia! Persze nem tollal A4-es papíron, hanem a mai világba számítógéppel! De csak és kizárólag a jelzés/jelentés pillanatától kezdődik a megfigyelés! Amennyiben az adott személyről nincs a bejelentés ideje előtt semminemű információ, akkor jönnek a mélyebb munkálatok!
  - Ezután ha nem talál az eljáró hatóság semmit, akkor evidens, hogy megszünteti az eljárást! Ha talál valamit, akkor pedig elkezdi hozzákapcsolni a bizonyítékokat!

  Ha az általad felvázolt, "mindent naplóz" szitu lenne életbe, akkor a hatóságoknak pár óra lenne egy nagyobb ügy is!

  Pár kiegészítés ezzel kapcsolatban:
  Bizonyítási eljárás lefolyása

  76. § (1) A bizonyítási eljárással járó költségeket (a tanú-, szakértői és tolmácsdíjat, a helyszíni tárgyalás és szemle költségét stb.) a bizonyító fél (164. §) köteles előlegezni, a bíróság azonban - ha ezt méltányosnak tartja - kivételesen a bizonyító fél ellenfelét is kötelezheti a bizonyítási eljárással felmerülő költségeknek vagy azok egy részének előlegezésére. Az előlegezés felől a bíróság a költségek felmerülésekor határoz, ha azonban már előre valószínűnek mutatkozik, hogy a felmerülő költségek jelentősebb összeget érnek el, vagy más körülmények ezt indokolttá teszik, a bíróság azt is elrendelheti, hogy a fél a költségek fedezésére előreláthatóan szükséges összeget a bíróságnál előzetesen tegye le. Szakértő kirendelése esetében a bíróság a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeg letétbe helyezését köteles elrendelni.
  (2) A perben kirendelt ügygondnok készkiadásának és díjának előlegezésére azt a felet kell kötelezni, aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetőleg akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés szükségessé vált. Az ügygondnok készkiadásainak előlegezésére a felet esetenként, az ügygondnoki díj előlegezésére pedig általában csak az eljárást befejező határozatban kell kötelezni; szükség esetében azonban a bíróság a felet az ügygondnoki díj előlegezésére külön határozatban is kötelezheti. Ha a bíróság az előlegezésre köteles felet a költségekben s ezzel együtt az ügygondnoki díj megfizetésében is elmarasztalja, az ügygondnoki díj előlegezése tárgyában külön határozatot hozni nem kell.
  (3) A (2) bekezdésben megállapított kivételtől eltekintve az ellenfél eljárásával vagy képviseletével felmerülő költségek előlegezésére a felet kötelezni nem lehet.
  (4) Az ügyészt, valamint a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezetet költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségmentesség engedélyezése esetében irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

  164. § (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el.
  (2) A bíróság bizonyítást hivatalból akkor rendelhet el, ha azt törvény megengedi.

  201. § (1) A bizonyítási eljárást a perbíróság rendszerint tárgyaláson folytatja le. Ha azonban ez jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, a bíróság azt a helyi bíróságot keresi meg, amelynek területén a kihallgatandó személyek laknak, illetőleg amelynek területén a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető. A Budapest területén foganatosítandó bírói cselekmények teljesítésére az igazságügyért felelős miniszter rendeletével kijelölt bíróságot kell megkeresni.
  (2) A perbíróság székhelyén működő helyi bíróságot a bizonyítás lefolytatása végett megkeresni nem lehet.
  (3) A bizonyítást a perbíróság, illetőleg a megkeresett bíróság a szabályszerűen idézett felek távollétében is lefolytatja. Igazolásnak ilyenkor helye nincs, azonban a felek bármelyike kérheti a bizonyítás megismétlését, ha ahhoz lényeges érdeke fűződik, és az azzal felmerülő újabb költségeket előlegezi; a kérelem tárgyában az eset összes körülményeinek mérlegelésével akkor is a perbíróság határoz, ha a bizonyítást megkeresett bíróság folytatta le.
  202. § (1) Ha a bizonyítást megkeresés útján foganatosítják, a megkeresett bírósághoz meg kell küldeni azokat az iratokat, amelyek a megkeresés elintézéséhez szükségesek. A megkeresett bírósággal a tanács elnöke közli mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bizonyítás során tisztázni kell, illetve mindazokat az adatokat, amelyek a bizonyítás lefolytatásához szükségesek. Így különösen közölni kell az eljárásban részt vevők, továbbá a képviselőik nevét és lakóhelyét, a költségek előlegezésére vonatkozó adatokat, a szükséghez képest az ügy vázlatos leírását és a bizonyítás útján tisztázandó tényállást, valamint a kihallgatandó személyek nevét, lakóhelyét. Ha a megkereső bíróság az eljárásban résztvevők valamelyikének költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) engedélyezett, közölni kell az erre vonatkozó adatokat is.
  (2) A megkeresett bíróság a bizonyítás lefolytatására határnapot tűz ki, és arra a kihallgatandó személyeket megidézi, a feleket pedig a kitűzött határnapról értesíti. A megkeresett bíróság a bizonyítást ülnökök részvétele nélkül folytatja le. Egyébként a megkeresett bíróság a perbíróságra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával jár el, és - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - a perbíróság jogait gyakorolja; a kihallgatandó személyekhez a felek is indítványozhatnak kérdéseket. A megkeresett bíróság - a felek indokolt kérelmére, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján szükségesnek mutatkozik - további bizonyítást folytathat le.
  (3) A megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül teljesíti. Ha a megkeresett bíróság a megkeresést tizenöt napon belül nem intézte el, az elintézés akadályát a megkereső bírósággal közli.
  (4) A megkeresett bíróság a bizonyításról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben mind a megkereső, mind a megkeresett bíróságot fel kell tüntetni. A bizonyításról készült jegyzőkönyvet az iratokkal együtt 8 napon belül meg kell küldeni a megkereső bíróságnak. Ha a megkeresés teljesítésére egészben vagy részben más bíróság illetékes, a megkeresett bíróság - a ráháruló bizonyítás felvétele után - az iratokat az illetékes másik bíróságnak küldi meg, és erről a megkereső bíróságot, valamint a feleket értesíti.
  203. § Azokban az esetekben, amikor a bizonyítást a törvény szerint a bíróság helyett az elnök is lefolytathatja, a bizonyítás során a bíróságra vonatkozó szabályokat az elnök eljárására kell alkalmazni.
  204. § (1) Ha a bizonyítást olyan külföldi államban kell lefolytatni, amellyel a megkeresések teljesítésére a magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat áll fenn, a bizonyítás iránt ennek megfelelően kell intézkedni.
  (2) A magyar állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat hiányában a bíróság a félnek - kérelmére - határidőt szabhat arra, hogy a bizonyítás lefolytatásáról a külföldi állam jogszabályainak megfelelő és a szükséghez képest felülhitelesített közokiratot mutasson be.
  (3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a jelen törvény rendelkezéseinek megfelel.
  205. § (1) A 202-204. §-ok eseteiben a bíróság a tárgyalás folytatására határnapot rendszerint csak a bizonyításról készült jegyzőkönyv, illetőleg a bemutatni rendelt közokirat megérkezése után tűz ki.
  (2) A bizonyítás eredményét a tárgyaláson az elnök ismerteti; az ismertetésre és a bizonyítás eredményére a felek észrevételeket tehetnek.

  206. § (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.
  (2) A per adataival egybevetett mérlegelés alapján a bíróság azt is meggyőződése szerint ítéli meg, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítani annak, ha a személyes megjelenésre idézett fél nem jelent meg, vagy a fél vagy képviselője valamely felhívásnak nem tett eleget, a hozzáintézett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamely tény valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékszik.
  (3) A bíróság a kártérítés vagy egyéb követelés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

  Ide még megjegyezném, hogy nem egy olyan internetes bűncselekmény valósult meg, amiből lett ugyan bírósági ügy, DE, mivel a szolgáltató csak bizonyos ideig tárolta az IP cím, host, stb. adatokat, így a per sikertelen kimenettel ért véget!
  Valamint, volt olyan eset is, amikor a naplózott tartalomban nem volt megtalálható az, amire a bizonyítási eljárás és/vagy a per indult!

  A biztonsági naplózásnak persze vannak szabályai! De, ezek kifejezetten az azonosításra szolgáló dolgokat naplózzák!
  Szolgáltató esetében ilyen többek között:
  - Név, lakcím, személyi igazolvány száma, stb. személyes adatok
  - IP cím
  - Host
  - MAC cím (nem minden esetben naplózzák)
  - Az internetkapcsolatra való bejelentkezés/kijelentkezés, ha fix IP-s, vagyis állandó kapcsolatban van, akkor napi/heti/stb. le- és feltöltés mennyisége (és itt nem azt naplózzák, hogy pl. Pistike feltöltött torrenten pár giga pornót! Csupán az adatmennyiséget!)

  De, egy perből aminél jelen voltam, felidéznék pár dolgot!
  XY illető beköttette az internetet. Majd, alap tudással elment routert venni, mondván attól biztonságos(abb) lesz az internetkapcsolata!
  Hazament, összekötötte a cuccokat szépen, majd elkezdett internetezni. Mivel nem tudta, hogy a router wifijét le kell védeni, illetve ki kell kapcsolni, ha nem használja, azzal ment másnap dolgozni, hogy kikapcsolta a gépét, mondván most nem megy a net!
  Lakótelepen rácsatlakozott valaki, és kellemetlen dolgokat művelt! A feljelentés során az adott oldal kiadta az IP címet, ami által eljutott a hatóság XY-hoz!
  No, és itt lép be a bizonyítási eljárás!
  A rendőrség lefoglalta a gépet és a router, valamint gondoskodott arról, hogy XY-nak az internetvonalát a szolgáltató lekapcsolja!
  Ezután elkezdődött a per. XY bizonyította, hogy Ő az adott időben dolgozott, így otthonról elég nehezen csinált volna bármit is!

  Ha, elmondásod alapján a MAC címet minden esetben regisztrálták volna, akkor a bizonyítási eljárás során a szolgáltatótól bekért logban látszott volna, hogy ténylegesen nem Ő volt, mivel a lefoglalt gépének a MAC címe más!

  Na, de menjünk tovább! A bíróság nem fogadta el a munkáltató tanúvallomását azzal az indokkal, hogy vélelmezhetően elfogult, és inkább vállalja a hamis tanúzást, hogy ezzel az Ő dolgozóját mentse! (Na itt pofán is verte a bíróság az ártatlanság vélelmét... De az egy dolog!)
  XY hivatkozott arra, hogy az Ő gépét átnézhetik egész nyugodtan, mert semmilyen olyan tartalmat nem fognak rajta találni, mely akár csak picit is hasonlít az Őt ért vádakhoz!
  A bíróság válasza az volt, hogy a HDD-t (alias winchester) kivehette másnap, és ismeretlen helyre rejthette!
  XY védelme érdekében hivatkozott arra, hogy még a garanciacímke is rajta van a gépházon, tehát látszik, hogy nem volt a gép bütykölve!
  És itt jön a hoppá! A rendőrség, hogy vizsgálja a gépet, felnyitotta a gépházat! Persze a rendőrség azt mondta a bíróság előtt, hogy Ők nem tudják, hogy a garanciacímke már elvolt szakadva, vagy Ők szakították el!
  Ezt még a bíró csak-csak elhitte volna, de ezután jött az, hogy arra hivatkozott, hogy vannak külső USB-s HDD-k, és azt bármikor lehet csatlakoztatni...
  Végül, laza 26 hónap után a bíróság eljutott az ítéletig!
  Mi az ítélet? XY ellen felhozott vádak, a bizonyítási eljárásban feltárt dolgok megléte vagy épp hiányossága miatt nem 100%-osan bizonyítható!
  Jött volna az öröm, de...
  De, mivel az internet hozzáféréséhez csak Ő juthat(ott) hozzá, így a bíróság szabadságvesztés helyett 500.000 ft kártérítésre ítélni az XXXX törvény A,B,C,D, stb. paragrafusa alapján!

  XY fellebbezett! Mondván, neki ott a munkáltatója tanúnak, a gépén meg sem találhatják az adatokat!
  Másodfokon a következő volt:
  A másodfokon jelen lévő bíró azt mondta, hogy mivel visszakapta a gépét, így az esetleges nyomokat, amiket akkor a rendőrség vélelmezhetően nem talált meg, azóta törölhette!
  A tanúvallomást most is figyelmen kívül hagyja a bíró, azzal az indokkal, hogy az első fokon már elutasításra került!
  Blablabla... Lényeg, hogy a másodfok is ugyanazt az ítéletet hozta, annyi különbséggel, hogy a másodfoki eljárás költségét is rácinkelte XY-ra!
  Persze XY mehetett volna tovább, de az újabb pénz! És azt ugye előbb ki kell fizetni, mert csak akkor foglalkoznak veled, ha nincs fennálló tartozásod!

  Ebben a perben, a szolgáltatótól egy vagon log ki lett kérve! Persze kinyomtatva! És lőn csoda, abszolút nem mindent naplóznak!

  Úgyhogy az, hogy Te láttál XY szolgáltatónál logokba dolgokat, azt nem vonom kétségbe! De, hogy minden ügyfélről nem készül részletes A-tól Z-ig statisztika, az 100%!

Új hozzászólás Aktív témák