Hirdetés
Új hozzászólás Aktív témák
-
Magyarországnak mikor lesz ilyenje? Szerintem jól mutatna... És van egy csomó még népszerűtlen település, ahol tesztelhetnék a lakók örömére
K̵̡̮̬̱̜͙͓̪̄̓͝N̷̪̄̾̈́Ų̵̢̦͕̟̰͇͉͂̓͜X̸͖̀͛͝Ǩ̸̻̲̯͂͌̓̎̂̔͛͘͝Ṋ̷̛̺̍U̵̢̦͔̼̺͉̦̲̖̙̽̈̌̋͒X̶͕͔̗́̓̉̈́̑̾̾͝͝K̴̨̹̯̞̂̏̎Ņ̷̰̻̙́́͐̂̏̄͛U̷̬̺̘̩̺͙̮̙͌̌̈X̴͇̆˜”*°•.˜”*°• E-L-I-T-E •°*”˜.•°*”˜K̵̡̮̬̱̜͙͓̪̄̓͝N̷̪̄̾̈́Ų̵̢̦͕̟̰͇͉͂̓͜X̸͖̀͛͝Ǩ̸̻̲̯͂͌̓̎̂̔͛͘͝Ṋ̷̛̺̍U̵̢̦͔̼̺͉̦̲̖̙̽̈̌̋͒X̶͕͔̗́̓̉̈́̑̾̾͝͝K̴̨̹̯̞̂̏̎Ņ̷̰̻̙́́͐̂̏̄͛U̷̬̺̘̩̺͙̮̙͌̌̈X̴͇̠͓͉̭͉̆
-
Kovi75K már megválaszolta a lényeget.
Ez a SuperHeavy, a gyorsító fokozat hajtóműveinek a száma.
Az, hogy hány van pontosan, az egy kvázi egyenletszámítás, elvileg tényleg korlátozó tényező, hogy hányat tudnak oda besuvasztani, a másik viszont az, hogy a hajtóművek összes tolóerjere kellően több legyen, mint az induláskori tömeg, hiszen ha kevesebb, akkor el sem tud emelkedni.Normál esetben a tolóerő összesített értéke valahol 1.2 - 1.4 között célszer induláskor. A magasabb érték azt jelenti, hogy jobban gyorsulhat induláskor a rakéta.
Vagyis ha van egy cirka 5200-5500 tonnás induló tömegű járművet (a SuperHeavy + Starship kb. ennyi lehet), akkor kellene mondjuk 5500*1.2 = 6600 tonnás tolóerő a biztonságos minimumhoz. A 29 hajtóműnél (némileg alacsonyabb induló tömeg árán) ez pont a szükséges minimum volt 230 tonnás tolóerő esetén - hasamra ütök, mondjuk 5200 tonnás induló tömeg mellé volt 6670 tonnás induláskori tolóerő.Viszont számolhatsz azzal, hogy egy-két, esetleg három hajtómű kiesik meghibásodás miatt. Ha már elindultál, akkor ilyenkor végig kell menni, tehát célszerű plusz tartalékot beépíteni. A 29 hajtóműnél ez kb. egy, esetleg két hajtóművet jelenthetett, tehát ha több hajtómű az induláskor nem ad le teljes tolóerőt, akkor baj történhet. Feltehetően eredetileg a szerkezeti (üres) tömeg terén is kisebb értékkel számoltak, de menet közben ezt felül kellett vizsgálni.
Így mondjuk (megint hasamra csapás) az induló tömeg lett 5500 tonna, cserébe viszont nagyobb biztonsági tartalék van a rendszerben. 33 hajtóműnél az induló tolóerő 7590 tonna, vagyis közel vagyunk az 1.4-es tolóerő/tömeg értékhez, ami nagyon jó. De még ha kiesik 3 hajtómű, akkor is 1.25 körül mozgunk, vagyis az elvárt felett vagyunk.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
A hajtóműveket vezérlő számítógép ilyenkor az átellenben lévő hajtőmű(vek) teljesítményét csökkenti vagy akár le is állitja. Illetve a hajtóművek egy része kitéríthető, így lehet kormányozni is a fokozatot, és kompenzálni a kieső hajtómű(vek) miatti teljesítmény vesztést.
Ezt volt a szovjet N1 holdrakéta megoldása is.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#15
BlackDevil
aktív tag
BlackDevil
aktív tag
Elképesztöen néz ki!
»OΛKΞN« √ ツ Toborzás: https://goo.gl/bO5GhH <--- Star Citizen ---> https://goo.gl/ptspnT ¤ Steam ---> shorturl.at/NSVW1 | Social Club ---> http://goo.gl/nPIu51 | Hackthat: http://goo.gl/kAJnpV
-
dolon75
aktív tag
A cikk azt írja, hogy közel 70%-kal nagyobb tolóerőt tud ez a rakéta kifejteni, mint az N1.
Ezt hogy tudták elérni? Feltételezem, az orosz technológia is gyengébb volt, és haladt a a gyártástechnológia is az elmúlt 50-60 évben.
De van valami más megoldás, ami a "technikai fejlettség" tényén felül még indokolja a növekedést?Na, így leírva a fentieket: történt az elmúlt 40-50 évben olyan áttörés, amely a fellövéseket nagyon nagy mértékben hatékonyabbá tette?
War Pigs!
-
L3zl13
nagyúr
Nem hiszem, hogy valami nagy áttörés lenne mögötte, inkább csak jobb gyártástechnológia és kissebb finomítások.
Emiatt pl a Raptor 2 kamranyomása duplája lehet a NK-15-ének.
Ezen kívül az elmúlt évtizedekben végzett kutatások és a számítógépek fejlődése miatt gondolom jobban tudják modellezni pl. az égéskamrában lezajló folyamatokat és amiatt célzottabban tudnak optimalizálni.A Raptornál használt Full-flow staged combustion cycle valamilyen szinten áttörés (bár nem új és nem SpaceX találmány), de ha jól tudom az inkáb az üzemanyag hatékonyságot érinti és ott is csak tizen valahány százalékot hoz.
#13: Gondolom gimbalozással is tudnak kompenzálni valamennyit.
[ Szerkesztve ]
Aki hülye, haljon meg!
-
dolon75
aktív tag
És van valamilyen kutatás, ami ezt a kilövést tudná forradalmasítani?
Én teljesen hozzá nem értő vagyok, csak így kívülről azt látni, hogy elég roppant sok "üzemanyag" felfelé, a leírásotok alapján már a lehetséges finomítások, optimalizációk megtörténtek, de még mindig drága és veszélyes az egész.
Persze, ez a 70%kos hatékonyság növelés is rendkívül nagy dolog, de jó lenne valami olyasmi kutatást látni, mint mondjuk a fúziós reaktorok, ami egy jó távlati célnak tűnik az energiatermelés terén.
War Pigs!
-
A cikk azt írja, hogy közel 70%-kal nagyobb tolóerőt tud ez a rakéta kifejteni, mint az N1. Ezt hogy tudták elérni? Feltételezem, az orosz technológia is gyengébb volt, és haladt a a gyártástechnológia is az elmúlt 50-60 évben.
Nono, itt azért ne induljunk el a világ végére rögtön.
Az N1 első fokozatának hajtóművei, az NK-15-ösök cirka 155 tonna tolóerőt tudtak tenger szinten. Ebből volt 30 darabja, ami egyébként igencsak szép teljesítmény.
A Raptor 2 tud várhatóan olyan 230 tonnát, ebből lesz 33 darab a SuperHeavy fokozaton.
De ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy aztán most megvált a világ, mert a legerősebb egy égésterű rakétahajtómű a mai napig a Saturn V. rakéta F-1 hajtóműve, amely egyenként 690 tonnát tudott tengerszinten. Ebből ugye elég volt öt darab anno...Szóval az, hogy a fokozat tolóereje mennyi, egy dolog, hogy mennyire hatékony, egy másik. A média a "nyers" adatokat dobálja, mert a SuperHeavy + Starship páros eleve a legnehezebb induló tömegű rakéta lesz a világon...
Az, hogy az NK-15 az 1960-as és 70-es évek színtje volt, inkább fejlesztési és gyártástechnológiai tényező, a Raptor 2 sokkal jobb tolóerő / tömeg aránnyal rendelkezik és nagyobb az ISP értéke is (egy arányszám, hogy adott tömegű hajtümű mennyi tolóerőt tud kinyerni adott tömegű hajtóanyagból).
Viszont ha meg az ISP-t nézzük, akkor az SSME (az űrsikló és a SLS rakéta első fokozatának hajtóműve) a legjobb hajtómű a mai napig, egyszerűen azért, mert a hidrogén a leghatékonyabb hajtóanyag. Csak éppen ott más jellegű nehézségekkel kell szembe nézni...
Szóval itt is ezer féle tényezőt kell figyelembe venni. A SpaceX azért döntött a metán hajtóanyag mellett, mert viszonylag könnyen kezelhető (könnyebben, mint a hidrogén) de hatékonyabb, mint a kerozin (amit pl. a SpaceX Merlin vagy a Rocketdyne F-1 hajtóműve éget).
A Raptor 2 csúcstechnológia, ez nem vitás, de önmagában nem azért, mert nagyobb a SuperHeavy tolóereje az N1-nél.
Na, így leírva a fentieket: történt az elmúlt 40-50 évben olyan áttörés, amely a fellövéseket nagyon nagy mértékben hatékonyabbá tette?
Igen, az újrafelhasználás. E téren pedig vitán felül az SpaceX most élen jár, mert SuperHeavy + Starship páros lesz az első teljesen újrafelhasználható rakéta. Anno az űrsikló is "eldobta" a külső hajtóanyag-tartályát....Én teljesen hozzá nem értő vagyok, csak így kívülről azt látni, hogy elég roppant sok "üzemanyag" felfelé, a leírásotok alapján már a lehetséges finomítások, optimalizációk megtörténtek, de még mindig drága és veszélyes az egész.
Ez pedig aligha fog változni. Ahogy fent írtam, a legnagyobb áttörés az, ha eljutunk oda, hogy egy-egy rakéta fokozatot már többször újra fel tudnak használni, így ugyanis drasztikusan csökkenthető az indítás költsége.
Per pillanat ez a szent grálja rövid távon az űrhajózásnak......de jó lenne valami olyasmi kutatást látni, mint mondjuk a fúziós reaktorok, ami egy jó távlati célnak tűnik az energiatermelés terén.
Ketté választanám a válaszom.
1.: A fúziós energia is olyan dolog, hogy évtizedek óta kutatják, de a mai napig nincs pozitív energia mérlegű fúziós reaktor, amely több energiát termel, mint amennyit a működéséhez felhasznál. Jelenleg az ITER projekt célja annyi, hogy stabilan fenntartható fúziós folyamatot tudjunk létrehozni. Ennek a célnek az elérése pedig jelenleg leghamarabb 2035-ben várható. Ha sikerül, akkor jöhet a következő fázis, a DEMO, amely már elektromos áramtermelésre is használható lenne. Mikor? Senki nem tud erről biztosat mondani...
Tehát a fúziós energia is egy szent grál, ami majd, valamikor a távoli jövőben megvalósul. Remélhetőleg...2.: Amire Te gondolsz, azt most kb. a Skylon koncepció, amelynek a lényege, hogy a hajtómű a repülés egy jelentős fázisában a légkör oxigénjét használná fel, így nem kell annyi oxigént magával vinnie, mintha végig rakétahajtóművet használna.
Apró probléma, hogy a fejlesztés várható költsége is több milliárd fontra rúgna, és senki nincs, aki ennyit befeketetne a cégbe, mivel semmi garancia nincs arra, hogy ez valóban életképes, működőképes alternatíva. A fejlesztő cég, a Reaction Engines Ltd. jelenleg leginkább abban bízik, hogy a katonai megrendelések (az USAF / DARPA lát fantáziát a hajtóműben, hogy hiperszonikus fegyverekben használhassák fel) a felszínen tarthatják a legalább a hajtóműprogramot. De itt pár tízmillió fontról beszélünk, tehát alsó hangon is két nagyságrenddel kevesebbről, mint a teljes Skylon projekt költségvetése alsó hangon igényelne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
L3zl13
nagyúr
Egyrészt amint Cifu írta a 70% tolóerő növekedés nem egyenló 70% hatékonyság növekedéssel.
Másrészt attól függ mit értesz a kilövés forradalmasítása alatt. Műholdak? Vagy emberek kilövése? Előbbire itt van pl ez mint próbálkozás. Persze nem vagyok meggyőződve róla, hogy lesz-e belőle valami itt lenn a Földön. Légkör nélküli, vagy ritka légkörű bolygókon jó megoldás lehet.
Egy viszonyleg friss hír volt pl a Nasa Rotating detonation rocket engine bemutatója. Ami akár 20-25%-kkal is hatékonyabb lehet mint a jelenlegi rakéta motorok.
Fúzió: Attól, hogy van fúziód még nem lesz ami előre (felfelé) lökje a rakétádat. A fúzió csak egy hatékonyabb erőforrást jelent, de a meghajtás továbbra is lökhajtáson alapszik.
Nuclear Thermal rakéta meghajtásról hallottam már, ez jelentősen hatékonyabb mint a kémiai alapú rakéták, de nem tudom, hogy lehetséges-e vele elég nagy tolóerőt elérni egy kilövéshez, vagy csak pl bolygóközi gyorsításhoz/lassításhoz lenne alkalmas.[ Szerkesztve ]
Aki hülye, haljon meg!
-
dolon75
aktív tag
a fúzió csak egy hasonlat akart lenni, hogy van-e valami hasonló hosszú távú kutatás, ami gyökeresen változtatna meg a kilövések során mindent.
ezt a parittya elvű kilövést, most, hogy linkelted, eszembe jutott, még olvastam nemrég.
egyébként mas paraméterekkel lövik fel az űrhajósokat, mint a műholdakat?
nagyobb gyorsulást, nagyobb kockázatot engednek a muholdaknál?War Pigs!
-
-
egyébként mas paraméterekkel lövik fel az űrhajósokat, mint a műholdakat?
nagyobb gyorsulást, nagyobb kockázatot engednek a muholdaknál?
Nincs nagy eltérés, a [Itt találod a SpaceX Falcon 9 "megrendelői" üzemeltetési könyvét] , általános terhelésnél -2 / +6G a maximális terhelés indításnál, ez a Crew Dragon esetén felső limit, ennél kevesebb szokott lenni indításnál a maximum (~4G, ha minden jól megy).
Kis tömegű műholdnál (4000 font alatt) a határokat ki lehet tolni -3 / +8,5G-re, de ez például mélyűri kutatószondáknál kihasználható. Ott erre kell méretezni akkor a műholdat. De ez nem általános felhasználás.Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
syberia
veterán
Semmit sem konyítok a témához, de kíváncsian várom a technológia fejlődésének elkövetkező állomásait.
https://c19ivm.org/
-
dolon75
aktív tag
Na, ez meredek!
Ezt a doksit lapozgatva már-már úgy tűnik, olyan egyszerű minden, mintha egy kamiont akarnék bérelni Budapestről Rómába.Megtaláltam a "gyorsulási" ábrákat, köszönöm!
Arról van grafikonod, hogy ezek az értékek milyen gyorsan változnak egy kilövésnél?
Az axiális, gondolom, viszonylag állandó, a fokozat leválásánál lehet hirtelen változás.
De az oldalirányú "rángatás" hogy alakul?War Pigs!
-
Az oldalirányú mozgás pl. szélnyíráskor lehetséges kisebb magasságban. Ahogy a rakéta kitér, majd a hajtóművekkel visszairányítják...
A gyorsulás horizontális irányban eltérő minden indításnál, de kb. így néz ki (zöld):
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
-
-
-
#34
ergoGnomik
tag
dolon75
#33
ergoGnomik
tag
Nem nagy csoda, hogy rázósnak tűnik. Oda van írva a grafikonra, hogy videóelemzés alapján. A gyors fel-le ugrálás a "mérési" hiba. A görbe a zöld vonal közepén szépen egyenletesen fut. A sebesség is így nézne ki, ha nem lenne három nagyságrenddel nagyobb. De mivel az, ezért nem látszik rajta. Viszont ez a sima görbe a "normális", nagyjából így futnak le az események.
A fokozatok szétválásánál is teljesen természetes a két görbe beszakadása. Amíg el nem érik a következő fokozat beindításához szükséges biztonságos távolságot, addig szabadon esik a rakéta és a légköri súrlódás miatt veszít a sebességéből. A második letörésnél meg már elvileg pályán van.
-
#35
Cifu
nagyúr
ergoGnomik
#34
válasz
ergoGnomik
#34
üzenetére
Ezekhez az adatokhoz hozzá kell tenni, hogy korántsem 100%-osak, hiszen már nem 1x és nem 2x kiderült, hogy a SpaceX sem valós telemetriai adatokat mutat az élő videókban. Megközelítőeket, de az is több, mint a legtöbb konkurens megmutat. Orosz és Indiai "élő" indítási videóknál is volt rá példa, hogy a menet közben pályáról letért rakéta az "élő" videóban rendületlenül haladt tovább az orbitális pálya felé...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#38
ergoGnomik
tag
dolon75
#36
ergoGnomik
tag
Valószínűbb, hogy ennek a jó értelemben vett PR okai vannak. Képzeld el, hogy kimennek a nyers adatok és arra ráveti magát a plebsz. A gyagyás összeesküvés elmélet gyártók egyből levezetnek belőle mindent és annak az ellenkezőjét is, de azt biztosan kihozzák, hogy kamu az egész, semmit sem állítottak és soha nem is fognak pályára állítani. A féleszű befektetőnek meg próbáld elmagyarázni hogyan kell értelmeznie amit lát és hogy a konteós kisp.csök hülyeséget beszélnek. Így jobb, ha csak az átdolgozott, befogadható jellegű adatokkal találkoznak, ha egyáltalán bármivel. A barna matéria akkor kerül a palacsintába, amikor valami gikszer üti fel a fejét.
-
#39
vicze1
félisten
ergoGnomik
#38
vicze1
félisten
válasz
ergoGnomik
#38
üzenetére
A nyers adatok nem feltételen helyesek. Mint a Virgin Galactic közvetítésénél voltak teljesen értelmetlen adatok, ugráltak az értékek össze vissza.
Az átlagolás és megközelítő értékek azért vannak, hogy ne legyenek mérési anomáliák, csak ha valós rendelenesség van akkor nyilván hülyén hathat. -
vicze1
félisten
Úgy hogy a rádiójel megszakad, túl nagy az interferencia, stb.
Ez általános probléma, és sok esetben megesik, hogy a pillanatnyi mérés hibás és ha utána olvasol, sok kilövés/pályára állás egyszerűen hibás mérés miatt hiúsul meg.
Meg van elsődleges meg backup mérő és hogy minek az értékét látod te az nem feltétlen az amit a vezérlő megkap."ezekre építve vezérli a rakéta a hajtást"
Az attól függ milyen rakéta, egy szilárd hajtóanyagos rakétán pl. túl sokat nem vezérelsz. A gyakorlatban ezek minél egyszerűbbek kell legyenek, hogy minél megbízhatóbb legyen.#40 dolon75: Miért számít egyáltalán? A dokumentum taglalja a rázkódási határértékeket, és azok elég alacsonyak alapból, ha meg valami extra érzékeny az úgyis külön biztosítják.
-
dolon75
aktív tag
Új hozzászólás Aktív témák
it Minden idők legerősebb rakétarendszerét, a Starshipet tesztelte Elon Musk űrvállalata, a SpaceX, helyi idő szerint csütörtökön.
- Új LG Gram 14 WUXGA IPS 16:10 Nano i7-1165G7 16GB 1TB SSD SSD Intel Iris XE Graphics Win11 Garancia
- Akció! BONTATLAN Új Iphone 14 PRO MAX 128-512GB Független 1év GARANCIA Deák Térnél AZONNAL ÁTVEHETŐ
- Gyönyörű állapotú iPhone 13 Pro 128GB eladó!!
- 4th gen. i7 félkonfig - Z97 / i7-4790 / 16GB / Arctic cooler
- Zotac Zbox CI547 Nano Mini PC (I5-7200U, 8GB DDR4, 250GB SSD)
Állásajánlatok
Cég: Fluffy Stone Media GmbH
Város: Budapest
Cég: pepris.de
Város: Budapest