- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- AI-gyártású celebpornóval küzd a Facebook
- Mozilla Thunderbird
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Windows 11
- Nagy botrányt okoz az EU kiberbiztonsági terve
- Linux kezdőknek
- Van, ahol már törvényben védik az agyhullámainkat
- Már azelőtt szoftvert írnak a chipekhez, hogy elindulna a gyártás
Új hozzászólás Aktív témák
-
#51
Cifu
nagyúr
Letsgo2Mars
#49
válasz
Letsgo2Mars
#49
üzenetére
Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.
Musk IAC 2017-es előadás összefoglaló. Innen: "A képfelirat szerint 2022-ben két teherhajó szállna le a Marson, hogy megerősítse a víz jelenlétét, és felmérje a veszélyeket, és elhelyezze az energiaforrásokat valamint a bányászati és létfenntartó eszközöket az elkövetkező utakhoz."
Mivel a visszatéréshez meg kell oldani a metán és oxigén gyártást, így nagyon fontos a vízjég feltárása és annak bányászatának előkészítése, a vízbontáshoz szükséges energiaforrások telepítése, illetve a sabatier-reaktorok telepítése, amely a vízből kinyert hidrogénből és a légkör szén-dioxidjából gyártana metánt...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Koszonom a cikket, nagyon erdekes volt, kivalo iras ismet!
Igazabol ket (najo, 1,5) kerdes merult fel bennem olvasas kozben:
1)
"közben az Orion már egy sikeres tesztrepülésen túl van"
Mi?! Mikor? Errol nagyon lemaradtam!
2)
Mi ertelme van kulon kifejleszteni a starlinert meg az oriont is? Vagy csak annyi, hogy ide is csurran-cseppen a dollar meg oda is? Vagy esetleg a ketto egy es ugyanaz igazabol (ez megvalaszolna az elso kerdesemet is)?"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
Exploration Flight Test - 1 (EFT-1) tesztrepülés, 2014-ben. CGI Videó erre.
Az Orion visszatérő kapszuláját egy Delta IV Heavy rakétával Föld-körüli pályára állították, majd egy 5800km magas "kiszúrást" csináltak és visszatértek vele a légkörbe.
Hogy mi értelme az Orionnak és a Starliner / Dragon párosnak egymás mellett? Erről az amerikai űrhajókkal foglalkozó cikkben foglalkoztam ( [link] és [link] ) . Alapvetően a politika.
Az Orion a nagy elvárások miatt nagy és nehéz lesz. Meg drága és persze lassan is készül. A NASA-nak kellett egy gyorsabb megoldás ahhoz, hogy az ISS-re feljuttassa az űrhajósait. Ez lett a Commercial Crew, vagyis a Starliner és a Crew Dragon. A Boeing úgy manőverezett, hogy a Starliner nem tudja kiváltani az Orion-t, mivel direkt csak alacsony Föld körüli pályára tervezték. A SpaceX a Dragon v2 (v. Crew Dragon) esetében korábban folyamatosan hangoztatta, hogy az űrhajó képes távolabbi utakra is (ugye a Red Dragon projektben a Marsra is akarták küldeni). Ezek a hangok azóta elhallgattak, a SpaceX jelenleg a Starshippel próbálja távoli utakat megoldani...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Közben az SN2 meg pont átment a cryos nyomásteszten (legalábbis az a része, aminél ez számít, ha jól értem)
[link]"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
Ez is csak egy Muskos túlzás. Vagy végstádiumú rákkal diagnosztizálták.
Nem tudom biztosra, de erős kétségeim vannak afelől, hogy Musk (48 éves) ne oldaná meg az emberi Starship Mars-utat 10-15 éven belül.
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
-
-
Öööö mióta is megy a Crew Dragon fejlesztése? 10 éve? És csak variáció egy 60 éves témára. Még mindig nem mertek rá embert ültetni.
A Crew Dragon fejlesztését nagy részben a NASA fizeti, így pedig az általa megszabott biztonsági döntéseket tudomásul kellett vennie a SpaceX-nek. Számtalan téren ez akadályozta a fejlesztést, eredetileg például ugye a SpaceX aktív hajtóműves leszállást tervezett szárazföldre, aztán szólt a NASA, hogy ők viszont azt szeretnék, ha a tengerre szállnának inkább le...
Ha a SpaceX-en múlna, szerintem jó 2-3 évet spórolhattak volna a fejlesztés terén. Hozzáteszem: esélyesen nagyobb kockázatot vállalva...
A variáció érdekes megfogalmazás, hiszen hasonló űrhajó nem volt még, a Crew Dragon nem hasonlít egyik eddig repült űrhajóra sem, hiszen például az összes hajtómű az űrhajóban van elhelyezve, míg a korábbi megoldásoknál általában a műszaki modulban voltak elhelyezve.
A Starship jóval nagyobb falat, előzmény nélkül. Mennyi időbe fog kerülni? Nem biztos, hogy megéljük.
A Starship és a Super Heavy leegyszerűsítve egy felskálázott Falcon 9. A Super Heavy a Falcon 9 első fokozata. Ez ugye elég jó aránnyal már sikeresen hozza vissza a SpaceX. A Starship maga tekinthető a Falcon 9 második fokozata és egy Dragon egybeépítve, visszatérésre képes állapotban.
Hogy vannak benne új technikai megoldások? Igen vannak. De mivel most nincsenek ott a NASA szigorú szabályai, a SpaceX a saját útját járhatja a fejlesztés terén. Az Mk.1/2 és az SN1/2/... építése nagyjából minden téren megszegi a NASA által megkövetelt minőségi szabályokat. Cserébe iszonyatos ütemben haladnak, hogy néha elpukkanak a teszteléskor? A SpaceX megvakarja a fejét, megnézi hol estek meg a hibák, ezekre választ ad, azokat beépíti a fejlesztésbe és lép is tovább. Jim Birdenstein nem ok nélkül mondta, hogy a SpaceX abban jó, hogy nem fél hibázni, kudarcot vallani. Abból is sokat lehet tanulni.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ha végignézi az ember a Falcon 1 -> Falcon 9 -> Falcon Heavy fejlődésének ívét, akkor olyan szintű fejlődést láthat, amire a rakétatechnika hőskorszaka, az 1940-es, 50-es és 60-as évek óta nem volt példa.
A szomorú valahol persze az, hogy voltak innovatívabb megoldások, mint a HOTOL, a Delta Clipper, az X33 / Venture Star és így tovább, de vagy pénzt nem kaptak illetve nem volt elég rá, vagy nem volt olyan ember mögöttük, akik a fejlesztést kellően innovatívan kezelte volna.
A SpaceX nélkül viszont feltehetően még ennyi innováció se jött volna el az űriparba...
[ Szerkesztve ]
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#63
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Ha már felmerült az X33 / Venture Star, miben látjátok a lineáris (aerospike) hajtóművek mellőzésének az okát? Ha jól tudom, egyszer sem repült még ilyen hajtómű. (más kérdés, egy SpaceX féle tolatós leszállásnál fennálló negatív megfúvási viszonyok között milyen mértékben volna működőképes/hatékony)
A SpaceX esetében talán épp a látványos műszaki innovációk hiányára törekvés (SSTO, Sabre jellegű hajtómű, LH/LOX üzemanyag, kompozit/alu ötvözet/vibránium/más csodaanyag eröltetése bármi áron) a legfőbb innováció, nem a papíron csodaszép, de a gyakorlatban lényegében műszakilag megvalósíthatatlan (Skylon) délibábokat kergetik, hanem a műszakilag megfelelő, lehető legegyszerűbb rendszerekből építkeznek, és mindezt rugalmasan teszik. (a másik innováció talán az, hogy ők valóban repülni akarnak, a NASA üripari mammutokkal karöltve végzett programjaival kapcsolatban sok esetben az a benyomásom, nem is baj, ha végül valamilyen készültségi foknál elkaszálják az adott rendszert, nem cél bármivel is elkészülni, a pénzt így is el lehet tenni, és a műszaki problémákat sem kell megoldani. Mindezzel persze nem azt mondom, hogy ott nincsenek motivált emberek, csak épp sajnos a környezet nem alkalmas az érdemi munkára) Az SN1/2 gyártás élőben közvetítésének nyilván első sorban marketing üzenete van, de ezzel együtt is jó látni, hogy éjt nappallá téve dolgoznak ezeken az eszközökön. Másrészt a gyártást elnézve kicsit furcsa azt látni, hogy egy ilyen korszakalkotó (-nak ígérkező) rendszer legyártásához voltaképpen semmi különösebb extra felszerelésre nincs szükség azon túl, mint amivel bármilyen, ipari létesítményeket, tartályokat, szerelvényeket gyártó és szerelő társaság rendelkezik. A hajtóművek, szoftverek nyilván más téma, de a szerkezeti részekhez voltaképpen elegendő némi igényes lakatos munka.
Egy interjúban említette Musk, a hosszú távú tervek szerint évente egy millió tonna pályára állítását célozzák. Nyilván egyfelől ez is egy Musk mondás (a Starship program is csúszik, ahogy Cifu írta, bár végülis az SN1 repült 2020-ban
), viszont, a hosszú távú tervekről olvastatok valamilyen konkrétabb elképzelést? Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül? A multiplanetáris faj szép fennkölt mondás, de a világunkban azok a dolgok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek valamilyen gazdasági szükségszerűségen alapulnak, valamilyen szempontból előnyösek gazdaságilag. Itt van ilyen tényező? Reálisan nézve, egy település a Marson hosszú évtizedek alatt juthat el az önfenntartásig, és akkor még csak az önfenntartásról beszélünk. Ennyi lenne a cél? Nekem ez az egész Mars kolónia egyfajta "nem jó cél, de nincs jobb" kategóriájú dolognak tűnik. (a Hold bázissal, és végső soron az egész emberes űrprogrammal együtt, azt gondolom, mára körvonalazódott, hogy kegyetlen sivatagokon kívül túlnyomó részt semmi sincs a naprendszerben, amit pedig még érdemes lenne kideríteni (van-e esetleg élet az Európa jege alatt, stb.) , azt jó ideig nagyságrendekkel hatékonyabban kutatható automatákkal, mint emberekkel) -
#64
Cifu
nagyúr
Timber Wolf
#63
válasz
Timber Wolf
#63
üzenetére
Ha már felmerült az X33 / Venture Star, miben látjátok a lineáris (aerospike) hajtóművek mellőzésének az okát?
Az AeroSpike hajtómű akkor jó választás, ha egy adott hajtómű a starttól a pályára állásig végig dolgozik, tehát a tengerszinttől a vákuumig működik. Anno az űrrepülőgép SSME hajtóművénél merült fel, illetve az X-33 / Venture Star esetén. Jelenleg nincs fejlesztés alatt ilyen űrjármű...A hobbi rakéta rajongók és a startupok kísérleteznek velük, de repülni egyik sem repült velük még. Az ARCA az egyik, akik ilyesmiben gondolkodnak, de ők ugye víz (gőz) hajtóanyagú megoldásban utaznak...
Másrészt a gyártást elnézve kicsit furcsa azt látni, hogy egy ilyen korszakalkotó (-nak ígérkező) rendszer legyártásához voltaképpen semmi különösebb extra felszerelésre nincs szükség azon túl, mint amivel bármilyen, ipari létesítményeket, tartályokat, szerelvényeket gyártó és szerelő társaság rendelkezik. A hajtóművek, szoftverek nyilván más téma, de a szerkezeti részekhez voltaképpen elegendő némi igényes lakatos munka.
Vigyázz, ezek még max. szuborbitális tesztrepülésekre szánt eszközök. Az orbitális repülésre alkalmas járműveket már sokkal precízebb és drágább gyártástechnológiával fogják gyártani. Most a cél csak az, hogy tapasztalatot gyűjtsenek a rozsdamentes acéllal gyártás és üzemeltetés céljából......viszont, a hosszú távú tervekről olvastatok valamilyen konkrétabb elképzelést? Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül?
Ha még nem tetted meg, olvasd el az IAC 2016-os Musk előadásról írt cikkemet ( [katt erre] ). Musk kifejtette, hogy ő a Marsra való viszonylag olcsó eljutást akarja biztosítani, aztán ha a lehetőség adott, akkor jönni fognak a szerencsevadászok (magánzók és cégek), akik majd élnek a lehetőséggel, vagyis fizetnek a SpaceX-nek, hogy elvigye őket a Marsra, kiépítik majd az infrastruktúrát, amit a későbbi Mars-utazók majd már pénzért vehetnek igénybe.A koncepció nem hülyeség, a példám mindig a Bigelow-féle űrállomás. Ő nem űrhajót vagy rakétát akart, hanem egy felfújható modult, amelyből lehet űrállomás vagy akár Hold-, esetleg Mars-bázist építeni. Gyakorlatilag 10 éve készen van a BA330 modul, amelyekből kereskedelmi űrállomásokat lehetne építeni, csak éppen nincs űrhajó, amely felvigye hozzá az űrhajósokat (leszámítva a Szojuzt és SzenCsou-t, amit Bigelow büszke amerikaiként nem fogad el). Így az űrállomást sem bocsátja fel, hiszen nincs értelme...
Robert Bigelow (a Bigelow Aerospace tulajdonos-alapítója) és Lori Garver, akkori NASA igazgató-helyettes 2011-ben a BA330 modulok életnagyságú kiképző-központjában
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#65
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Általában az első fokozatok a tengerszinttől majdnem vákuummig működnek, arra gondoltam, itt talán a folyamatosan optimális működésükből fakadóan lenne annyi előnyük, amiért cserébe érdemes bevállalni a kevés gyakorlati tapasztalattal járó műszaki kockázatot.
Olvastam a cikkedet, és részint ezért van hiányérzetem: zajlik egy gigantikus szállítókapacitás-fejlesztés, de arról csak homályos elképzeléseket láttam eddig, mire is fogják használni ezt. Kicsit olyan ez az egész, mintha valaki nekifogna tömegével olyan nagy teljesítményű, légpárnás, kétéltű szállítóeszközöket gyártani, amikkel fel lehet építeni egy várost a Déli-Sarkon, és oda lehet szállítani a lakóit, csak éppen arról nem esik szó, mi a célja az egésznek. Persze lehet mondani, hogy a Déli-Sark meghódítása cool (nomen est omen), jelenleg nem belátható lehetőségeket nyit, csak éppen viszonylag kevés ember szeretne a visszaút érdemi lehetősége nélkül odamenni és a hátralévő idejében élethalál harcot folytatni a puszta túlélésért. (a hasonlatból most itt hagyjuk ki, hogy ha így haladunk, harminc év múlva mediterrán szörfparadicsom létesíthető az Antarktisz északibb nyúlványain
)Persze hajrá SpaceX, hajrá Musk, és örülök, hogy a kortársa lehetek.
-
#66
Cifu
nagyúr
Timber Wolf
#65
válasz
Timber Wolf
#65
üzenetére
Általában az első fokozatok a tengerszinttől majdnem vákuummig működnek, arra gondoltam, itt talán a folyamatosan optimális működésükből fakadóan lenne annyi előnyük, amiért cserébe érdemes bevállalni a kevés gyakorlati tapasztalattal járó műszaki kockázatot
Először is az aerospike hajtóműnél is van optimálisnál magasabb légnyomás, optimális légnyomás és optimálisnál alacsonyabb légnyomás. Szóval az sem tökéletes minden magasságban, itt egy ábra, amely ezt mutatja be:
Az aerospike hajtómű másik hátránya, hogy nehezebb kb. 30-50%-al, mint a hagyományos harang kialakítású megoldás.Szóval nem csak előnyei vannak...
Olvastam a cikkedet, és részint ezért van hiányérzetem: zajlik egy gigantikus szállítókapacitás-fejlesztés, de arról csak homályos elképzeléseket láttam eddig, mire is fogják használni ezt.
Fordítsd meg a kérdést: szerinted lenne olyan vállalkozó kedvű ember / cég, amely fantáziát láthat a Mars vagy más égitestek kolonizálásában, ha relatíve olcsón lehet eljutni oda (mondjuk 10 000 US$ / kg)?Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#67
Timber Wolf
újonc
Timber Wolf
újonc
Köszönöm, valami ilyesmit sejtettem az Aerospike mellőzésének hátterében: pontosan utána számolva már a több fokozatú rendszereknél nem érdemes foglalkozni vele.
Gazdasági oldalról nem látom, hogyan érheti ez meg bárkinek, hogyan válhat önfenntartóvá egy Mars kolónia.
Azt elfogadom, hogy a turizmus jövedelmező lehet Föld körüli pályán, vagy a Hold vonatkozásában, főképp, ha a Starshiphez hasonló, ezerszer újrafelhasználható, egyszerre akár száz főt szállítani képes eszközökkel szolgálják ki. Ilyen eszközökkel Föld-közeli űrturizmus hamarosan széles, persze tehetős tömegek kedvtelésévé válhat. A Mars viszont más kérdés. A magasabb költség miatt turisztikai célpontként sokkal kevesebb ember engedheti meg magának, emellett nem elhanyagolható az idő tényező sem. Egy elrepüléses bolygó látogatás is olyan hosszú ideig tart, amelyet a jómódú, de alapvetően munkából élő, családos emberek többsége (tipikus nyugati középosztály-beli) nem engedhet meg magának. (a súlytalanság egészségkárosító hatásáról nem is beszélve, ha jól tudom, a hosszú távú űrrepüléseken részt vevő, extra egészséges, egész életükben sportoló emberek a leszállás után hosszas rehabilitációra szorulnak, mozgáskorlátozottak, lényegében jó ideig munkaképtelenek, és egy bolygóközi repülésnél még erre jön a magasabb sugárterhelés hatása)
A korábbi cikkeidből azt is értem, miért ezt a koncepciót választották (közel értelmetlenné vált Falcon Heavy, jön Benzosék az F9-nél jobban megválasztott méretezésű rakétája, stb.), a Föld-közeli turizmus kiszolgálására is alkalmas lehet, ott látni vélem is a gazdaságilag fenntartható koncepciót. A Mars esetében viszont nem látok érdemi okot, és napjaink eseményei is inkább azt mutatják, az élhetetlen sivatagokba nem igyekeznek odamenni az emberek, épp ellenkezőleg, távozni kíván onnan mindenki, aki rossz szerencséje okán oda született. (nyilván az elvándorlás okai szerteágazóak, de részét képezik a nem optimális, és egyre romló környezeti tényezők is)
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy marhaság az egész, inkább azt sejtem, Musk (némi optimizmussal) lát olyan tényezőt, amit én nem. Mindezzel együtt azt sejtem, a gyakorlatban, ha lesz is Mars-repülés valamelyik SpaceX űrrendszerrel, a hosszú távú bázis (pláne a kolonizáció), az állandó emberes jelenlét ideje még nem érkezett el. Ha abból indulok ki, a turizmuson kívül jelenleg nem látszik érdemi gazdasági ok az állandó jelenlétre a Marson, akkor ennek a kulcsa egy olyan hajtóműrendszer lehetne majd, amivel a repülési idő néhány hétre rövidülne a közel egy év helyett. (ha mindez folyamatos gyorsítással és lassítással valósulna meg, az nyilvánvalóan csökkentené a súlytalanság egészségre káros hatását is)
Összességében ezért kérdeztem, te ráfutottál-e valamilyen, a Mars kolonizálásával kapcsolatos, részleteiben kidolgozott, reális gazdasági modellre. (mérnök vagyok, nem közgazdász, csak sajnos álmodhat bármilyen szépet a geek mérnök, ha nincs gazdasági realitása)
[ Szerkesztve ]
-
#68
Cifu
nagyúr
Timber Wolf
#67
válasz
Timber Wolf
#67
üzenetére
Gazdasági oldalról nem látom, hogyan érheti ez meg bárkinek, hogyan válhat önfenntartóvá egy Mars kolónia.
Musk a hivatalosan propagált koncepciójában abban bízik, hogy a vállalkozó kedvű, rizikóvállaló emberek önként keresik az ilyen lehetőségeket. Ha belegondolsz, évente több százan, ezren "poénból" másznak magas hegyeket, vagy búvárkodnak nagyobb mélységekben. Nem gazdasági okból, hanem csak az élmény kedvéért. Az ilyen emberek fizetnek, fizetnének az űrturizmusért is. Az ilyenek jó része adott esetben dolgozna is adott esetben ilyen lehetőségek mellett.a súlytalanság egészségkárosító hatásáról nem is beszélve, ha jól tudom, a hosszú távú űrrepüléseken részt vevő, extra egészséges, egész életükben sportoló emberek a leszállás után hosszas rehabilitációra szorulnak, mozgáskorlátozottak, lényegében jó ideig munkaképtelenek,
Pro és kontra voltak erre példák. Ha folyamatosan, napi másfél-két óra testmozgás volt beiktatva, a rehabilitáció egy fél éves űrutazás után általában pár hét, esetleg egy-két hónap. Egy éves súlytalanság után is 3 hónap körül helyre lehet jönni, megfelelő rehabbal.Aki a Marsra utazik első körben, ő lehet, hogy tényleg sose tér már vissza a Földre, legalábbis a Musk féle koncepcióban.
Itt érdemes a Maezawa-féle Hold-megkerülő útra gondolni. Pontosan nem tudjuk, de becslések szerint legalább egy milliárd dollárt fektetett egy ilyen útba.
A Mars esetében viszont nem látok érdemi okot, és napjaink eseményei is inkább azt mutatják, az élhetetlen sivatagokba nem igyekeznek odamenni az emberek, épp ellenkezőleg, távozni kíván onnan mindenki, aki rossz szerencséje okán oda született. (nyilván az elvándorlás okai szerteágazóak, de részét képezik a nem optimális, és egyre romló környezeti tényezők is)
Erre ellenpélda is van, Dubaj hatalmas pénzösszegből kifejlesztett egy élhető várost a sivatagban. Nyilván extrém példa, de a (gazdag) emberek, ha van megfelelő infrastruktúra, vállalják az élményt.Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy marhaság az egész, inkább azt sejtem, Musk (némi optimizmussal) lát olyan tényezőt, amit én nem.
Szigorúan véve én úgy vélem, hogy Musk első körben a NASA-ban bízott vagy még mindig bízik. Szvsz a Red Dragon lett volna erre az első lépcső, de a jelek szerint a NASA nem harapot rá, ekkor váltott irányt Musk, és fordult a civil piac felé. Ettől függetlenül erős a gyanúm, hogy Musk azért sietteti a Starship fejlesztését, mert ha ott lesz egy olcsó (az ArianeSpace becslése szerint indításonként cirka 100-130 millió dollárért kínált) szupernehéz hordozórakétája, akkor a NASA nem tud majd nem tudomást venni róla. Ahogy a Falcon 9 is népszerű a NASA megrendeléseiben, úgy az SS is az lehet, ha elkészül. Ahogy más űrügynökségeknél is. A DLR (a német űrügynökség) vezetője két éve nyíltan megmondta, hogy ha az Ariane 6 nem lesz árban versenyképes a SpaceX megoldásaival, akkor ő nem fogja az Ariane 6-ot választani a német űrprogram indításaihoz. Az Ariane 6 pedig nem lesz versenyképes, ez már most eldőlt...A SpaceX gyakorlatilag akkora lépéselőnyben van, hogy röhöghet a markába a konkurencián. A konkurensek jelenleg utólérni akarják a Falcon 9 és Falcon Heavy képességeit, de mondjuk 2022-2025 körülre a New Glenn, a Vulcan és talán az Ariane 6 (vagy Ariane 6 Evolution) eljuthat arra a szintre, ahol ők vannak most. Szóval ők most nem a ülnek a babérjaikon, hanem előre lépnek. Ez a Starship - Super Heavy.
Musk feltehetően nem fogja az SS-eket a 2025-2030-as időszakban a Marsra küldeni emberrel. Tippre viszont az első (már elhasznált, illetve akkora elavult) SS-eket felhasználhatja arra, hogy teherhajóként előre küldje a Marsra. Ne feledjük, hogy jelenleg az SS nem emberes repülésre készül, hanem arra, hogy egyáltalán repüljön. Ha el is készül az SS, kb. még 2-3 év kellhet hozzá, hogy az első emberes repülésre is sor kerülhessen.
Szóval az eredeti Musk féle koncepció Muskosan túlzó és optimista volt. A célja az volt, hogy felrázza és jövőképet adjon az űriparnak...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
...és igen. A NASA kivette a Gateway űrállomást a 2024-es Holdraszállás képletéből, mivel véleményük szerint nem tudják megépíteni azt időben. A Gateway ettől még meg fog épülni, ám csak valamikor 2026-ra várhatóan. Az Artemis III. út pontos koncepciója továbbra sincs meg, de az már biztos, hogy a Gateway nem lesz a része...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#72
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Április 6: ugrik az SN3!
Na addig is írnék pár szót arról amit Timber Wolf vetett fel:
"Meglesz ez a hatalmas rakéta, gyártanak belőle hetente egy újabb példányt, megy a tankolás az űrben, lehet menni a Marsra. Oké, és akkor hogyan tovább? Mit fognak csinálni a Marson, a multiplanetáris faj jól hangzó, de talán némi tartalmat igénylő megvalósításán kívül? A multiplanetáris faj szép fennkölt mondás, de a világunkban azok a dolgok tudnak hosszabb távon fennmaradni, amelyek valamilyen gazdasági szükségszerűségen alapulnak, valamilyen szempontból előnyösek gazdaságilag. Itt van ilyen tényező? Reálisan nézve, egy település a Marson hosszú évtizedek alatt juthat el az önfenntartásig, és akkor még csak az önfenntartásról beszélünk. Ennyi lenne a cél? Nekem ez az egész Mars kolónia egyfajta "nem jó cél, de nincs jobb" kategóriájú dolognak tűnik."
Timber itt két dolgot feszeget:
- Egyrészt a gazdasági alapot, hogy végül is mi finanszírozza majd hosszú távon az egészet, mi az "üzleti modell" ami fenntarthatóvá teszi a marsi életet és terjeszkedést?
- És a másik hogy egyáltalán mi ennek az egésznek az értelme, tartalma, célja?
Utóbbiról tudnék többet, rengeteget írni, és talán fogok is, szerintem ez az emberiség egyik legnagyszerűbb célja és küldetése, illetve az emberi civilizáció logikus, soron következő lépcsője, de erről majd máskor írok többet, most a gazdasági részéről írok.A gazdasági részt idő-alapon kettészedném közép- és hosszútávú szakaszokra. A középtávot olyan 20-30 évre értem. Nos, Musk most 48 éves, szerintem az 50-es évei első felében, max közepén fog járni amikor megvalósul a Marsra szállás, onnantól kezdve kell ugye finanszírozni (meg persze addig is) ezt a méregdrága projektet, pláne ha valóban olyan megalomán módon fog megvalósulni ahogy Musk tervezi. Szerintem Musk középtávon, tehát az első 20-30 év finanszírozását megoldja, erre az ő személye kvázi garancia. Részint saját forrásból, részint saját üzleti modelljével, részint lesz külső finanszírozás is (akár civil, akár üzleti, akár kormányzati források).
Hosszútávon, azaz 30+ évre vonatkoztatva nem fogok írni semmit, olyan hosszútávon egyszerűen nem lehet tervezni. A tudomány és technológiai exponenciálisan fejlődik, 30+ év múlva valószínűleg sokkal olcsóbban és könnyebben lehet majd megalkotni olyan eszközöket amik a Mars elérését és az ottani életet + terjeszkedést finanszírozzák, illetve kiaknázzák a helyi lehetőségeket, tehát arra nem lehet és nem is érdemes a mai tudásunkkal időt pazarolni. Fejlődik a robotika, a számítástechnika, az anyagtudomány, a minden, ami most méregdrága és nehézkes megoldás az akkor lehet csak annyi hogy pl. valaki egy marsi 3D nyomtatóval kinyomtat egy olcsó robotot és az önműködően megy vizet bányászni és kész. Ma ez drága akkor olcsó lesz. És ez csak egy példa, valószínűleg akkor már olcsón és biztonságosan és automatizáltan meg lehet majd oldani a marsi életfenntartást.
Maradok a rövidtávú, 2-3 évtizedes finanszírozásnál. A következő pénzügyi forrásokat látom vagy valószínűsítem:
1. Mint ismert Musk Starlink projektével egy sok milliárd dolláros piacból akar kiharapni magának egy nagy szeletet. Ha ez megvalósul, ez önmagában évente több milliárd dollár bevételt hoz majd neki, amivel remekül tudja majd finanszírozni a marsi álmát.
2. Ha megvalósul az első Starship leszállása a Marson, az valószínűleg Muskot a világ leggazdagabb emberévé (és egyben történelmi személyiséggé) teszi. Minden cégének a részvényei kilőnek, Musk végleg egyfajta hightech + business istenné válik, akinek a neve a sikert és hasznot fogja jelenteni. Már most is így van részben, de még van hová mennie felfelé. Ha megcsinálja amit tervez akkor gyakorlatilag azt éri el, hogy az egész világra kiterjedően monopolhelyzetben lesz a világűr olcsó elérésében, a világűrben mozgás-szállítás olcsó és tömeges (nagy rakomány-tömegű) megvalósításában. Ez dollármilliárdokat ér. Ez bizony újabb bőséges forrásokat fog jelenteni Musknak.
3. Az USA állam eddig is több módon támogatta különböző módokon Muskot, és a marsi projektjében is így lesz. Ez nem csak Musknak de az USA-nak egy óriási, történelmi léptékű dicsőség lesz, amiért megnyílnak az állami pénztárcák. Ez amerikai politikai és nemzeti érdek, ennek a propaganda-potenciálja kb. végtelen. A Holdra szálláshoz lehet csak hasonlítani, ami ma már talán nem tűnik olyan drámai nagy dolognak, de akkor az volt és egy nemzet önbecsülését dagasztotta az égig, identitást adott az amerikaiaknak. Mindennek a megismétlése most a Marssal bőven megér pár milliárd dollárt az USA-nak.
4. Üzleti alapon is be lehet vonni pénzt. Én úgy csinálnám - de persze Musk biztos jobban tudja - hogy létrehoznék egy StarStream vagy MarsX, vagy valami hasonló nevű céget a Netflix mintájára. És egyszerűen minden felvételt ami a Marson készül az ő projektje keretében, ezen a fizetős online tartalomszolgáltatón keresztül adnám le. Látni akarod a Marsra szállást? A Marsiak életét? Ahogy felfedezik a környezetüket? Ahogy kiássák az első gödröt? Ahogy megküzdenek a váratlan nehézségekkel? Ahogy felépítik az első bázist? Ahogy megélik az első emberek a marsi életüket? Ahogy három méteres ugrásokkal sprintelnek a kicsi gravin? Remek, fizess elő: havi X dollár. Én fizetnék az biztos, mint a katonatiszt, és szerintem sok-sok millió ember van ezzel így az a világon.
Ez kicsit valóságshowvá alakítja az egészet? Igen. Ami nekem sem tetszik annyira. De azért csinálnak ilyeneket a Tv-k mert nagyon megéri nekik. A marsi valóságshow pedig utánozhatatlan és egyedi lesz. A bevétel meg kell.
Nem is feltétlenül kell céget csinálnia erre, a youtube-bal vagy netflixszel vagy valamelyik másik szolgáltatóval is megegyezhet. Elég nagy mozgástere lesz a tárgyalásokon...5. Szintén üzleti alapon bevehet az első (második, harmadik...) csapatba milliárdosokat. Jó pénzért. Egyszeri, soha vissza nem térő alkalom lesz az első csapatban lenni. Az ő nevüket örökre feljegyzik. Az ő arcuk ott lesz éveken át a marsi tudósításokban. Garantált világhír. Sok pénzt lehet majd kérni a 2. és 3. körért is, de az elsőért különösen sokat. Kb 2-3 ezer dollármilliárdos van a világon, biztos akad köztük pár jó erőben lévő akit érdekel a dolog. Akár licitre is lehet vinni egy jegyet.
De akár országok is befizethetnek egy-egy embert, el tudom képzelni hogy pl. pár európai ország szívesen rászán egy nagyobb összeget hogy az ő űrhajósuk vagy tudósuk/sztársportolójuk ott legyen az első emberek között a Marson.
Természetesen ott van Musk és az USA politikai szűrője, lehet hogy az USA kormány nem enged külföldit az első csapatba, tisztán amerikai sikernek akarják megtartani, ez valószínű. De az USA-n belül is van annyi milliárdos hogy pár vevő onnan is lenne.6. Reklámok. Talán ez a legfurcsább, hisz senki nem akarja TV-reklámokká alakítani ezt a soha vissza nem térő, tényleg történelmi küldetést. Ezzel együtt lehet hogy a "pénz beszél - kutya ugat" alapon csak bevásárolja magát pár dúsgazdag cég. A Coca Colának lehet megér pár száz millió dolcsit az a felvétel hogy a marsi bázis első vacsoráján kólákkal koccintsanak a telepesek. Vagy a McDonaldsnak hogy a marsi konyha falára kitegyenek egy nagy logót. Az egész világ látni fogja ezeket a képeket.
A kereskedelmi logika tovább is vihető, Marsos pólókat, játékfigurákat, csokit, cipőt, ruhát, bármit el lehet majd adni ha a csúcsára hág az őrület, aztán hogy Musk ebből hogy húzza ki a saját hasznát, az már az ő dolga, de meglepne ha teljesen másokra hagyná ennek a kiaknázását.7. A legnagyobb pénz az USA költségvetésében a katonaságnak megy, az felfoghatatlan összeg minden évben. Nekik igazából aprópénz lenne ennek az egésznek a finanszírozása. Nem nehéz belátni hogy az űrhajófejlesztés közvetlenül érinti a haderőt. Könnyű elképzelni egy olyan megállapodást amiben a hadsereg beszáll a finanszírozásba, cserébe Musk a rakétáival olcsóbban vagy ingyen visz fel katonai eszközöket az űrbe. Természetesen erről soha nem fogunk olvasni a sajtóban, ahogy egyébként valószínűleg már most is van ilyen együttműködés.
8. Tudományos finanszírozás. A Mars a rengeteg fénykép és műhold kép ellenére is meg egy kevéssé feltárt bolygó, bőven van mit kutatni rajta, ami azt illeti az egész bolygó egy hatalmas felfedezésre és kutatásra váró tudományos terep. Tehát az amerikai kutatóintézetek, vagy az állam is finanszírozhat marsi tudományos kutatásokat.
Ennek egy külön ága, hogy ha sikerül felfedezni a Marson valami nagyon érdekeset, jelentőségteljeset, az azonnal komoly pénzeket fog megmozgatni hogy azt minél jobban megismerjék, feltárják. Ez lehet valamilyen geológiai jellegű dolog, bár ennek kicsi valószínűségét látom, főleg hogy kb, az univerzum legunalmasabb, teljesen sík helyén fognak elszállni, és arra nem lesz lehetőségük hogy több száz vagy több ezer km-es felfedezőtúrákat csináljanak a marsi pólusok, a vulkánhegyek, a szakadékok, a lávaalagutak vagy a nagy kanyonrendszer felé.
Ha viszont siker élet-nyomokat felfedezni az átírhat sok mindent, és arra az USA állam egészen biztos óriási összegeteket lesz hajlandó áldozni. Az olyan új ismereteket hozhat amik ugrásszerűen kitágíthatják az emberiség tudását.A felsoroltak persze nem tartanak örökké, ezek főleg a kezdeti éveket finanszírozzák (bár pl. a Starlink hosszabb távon is). Az is valószínű, sőt biztos hogy a kezdeti széleskörű lelkesedés idővel lanyhul, majd megszűnik és csak egy nagyon szűk réteg fog érdeklődni az egyébként unalmasan telő marsi hétköznapok után. Hosszabb távon be kell indítani egy marsi gazdaságot aminek valahogy nyereségesnek kell lennie. Többször hallottam emlegetni hogy a Marsról már sokkal könnyebb elérni a Mars és Jupiter között húzódó aszteroida-övezetet, részint mert közelebb van, részint mert a kisebb gravi miatt könnyebb-olcsóbb a Marsról odaindulni. Ez igaz. Ha a kétévente nyíló ablakokban valóban tucatjával fogják indatani az űrhajókat, akkor bármennyire is használják fel a hajók anyagát, vagy jelölik ki raktárnak-műhelynek-növényháznak-biztonsági menedéknek az űrhajókat, előbb-utóbb csak lesz pár fölösleges cargo hajó amik csak ott porosodnak majd, és amiket tényleg be lehet majd fogni különböző utakra (ha az üzemanyagot már nagy mennyiségben és viszonylag olcsón tudják majd előállítani). Aztán hogy sikerül-e kiszúrni valami nagyon drága fémekkel teli sziklát és azt valahogy befogni és eljuttatni a Földig, azt nem tudom, ez már hosszútávú dolog, de tény hogy ha ez sikerülne, azzal nagyon sok milliárd dollárt lehetne kaszálni (és egyben felforgatni a földi árakat is) és finanszírozni belőle a marsi terjeszkedést. Az űrbányászat régi álom, egyelőre most is az, kell még annak pár évtized, de tény hogy ha megmarad az a fejlődési vonal ami eddig is jellemezte a SpX-et, akkor Musknak lesz erre a legnagyobb esélye.
Na lássuk mi lesz április 6-án....
-
#73
Timber Wolf
újonc
Letsgo2Mars
#72
Timber Wolf
újonc
válasz
Letsgo2Mars
#72
üzenetére
Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat.
-
Megint fogják és kérnek egy új kabátot a helyett, hogy megnéznék, hogy lehetne a meglévő kabátokat esetleg átszabni méretre...
Értem én, hogy 5 tonnát kell(ene) elvinni a Gatewayhez, de izé... erre ez a legjobb megoldás?
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
LLapy
csendes tag
Azt hiszem a meglévő kabát újraszabása biztosan szóba került, de aztán mindenki fejében megszólalt a vörös riadó, hogyaszongya: SLS
Amúgy mire gondolsz mit lehetne meglévő alapon? Az Orion gondolom túl nehéz és drága és nincs hozzá raketta. Egy sima Cargo Dragon is megtenné, esetleg pár dolgot kiszerelnének belőle. (Kellhet hozzá valamilyen plusz burkolati erősítés, vagy sugárzásvédelem az elektronikára?)
Vagy ez lényegében pont erről szól csak adtak neki egy nevet?
zizé
-
Nem, ha jól értem a fő különbség az, hogy ennek nem kell(ene) visszatérnie a Földre, így például nem kell áramvonalasnak lennie, nem kell hővédő pajzs, stb. Így jön ki a végén az 5 tonnás hasznos teher. De akkor is kvázi egy új űrhajó...
Szóval ez egy kicsit érdekes szitu.
A régi kabát alatt azt értem, hogy ott vannak készen a Dragon 1 kapszulák, ha a minél hamarabb a tétel, akkor küldjék fel azokat egyszer használatos módban. De nem, inkább egy új űrhajó...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Nekem az lenne inkabb a kerdesem, hogy a Falcon Heavy teljesen ujrahasznalhato konfiguracioban eleg eros a feladathoz, hogy egy 5+x tonnanyi terhet hold koruli palyara allitson? (5+x, mert 5 tonnanyi hasznos teherrol beszelunk, ha jol ertettem, plusz az urhajo meg ki tudja mi)
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
Teljesen újrafelhasználható módja nincs az FH-nak, a második fokozat mindenképpen elvész. Arra gondolsz, hogy a két Booster fokozat és a középső fokozat is visszatér. Ez határeset, de megvalósítható.
Ebben a módban nagyjából 20-28 tonnát lehet képes LEO pályára juttatni. LEO-ról LLO-ra (alacsony Hold körüli pálya) cirka 4 km/s delta-v szükséges. A Draco hajtóműveknek nagyjából 300-as ISP-je van, 28 tonnás indulótömeg és 7 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg (vagyis 5 tonna teher és 2 tonna szerkezeti tömeg) esetén ez megvan.
Ha hajtómű terén a Merlin-1D Vacuum változattal számolunk, illetve annak 342-es ISP-jével, akkor 28 tonnás indulótömeg mellé cirka 8,3 tonnás hajtóanyag nélküli tömeg, más szóval 3,3 tonnás szerkezeti tömeg párosulhat.
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
opr
veterán
Koszonom!
Akkor mar csak azt nem ertem, hogy ha ilyen tomegekkel is ilyen konnyeden elerheto a kivant palya (konnyeden: ertsd: konkretan van uripar szinten azonnal bevetheto eszkoz, amivel el lehet erni), akkor miert van 5-10 evnyi tokoles a tervben?[ Szerkesztve ]
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
GEIL
addikt
5-10 év ? ( már így is több mint 40 évnyi singyisungyi van....jó volna már látni épkézláb mozdulást a holdra vagy egy ilyesmi kiruccanást....)
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
i7 13700k - 32Gb DDR5 - RTX4070 /// i5 9600k - 16Gb DDR4 - RTX3060 /// i5 4570s - 16Gb DDR3 - GTX1650 -------------------------------------------- PS5 /// Samsung S23 Ultra 5G /// Xbox Series X --------------------------------------------
-
#83
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Van egy apróság amit nem értek, amikor BC-ban tesztelték krio lötyivel a tankokat, meg most is a félig összerakott sn3-at, akkor annyira átfagyott maga a fém borítás, hogy kívülről kifagyott rajta a levegőben lévő nedvesség. Gyakorlatilag teljes, fehér, zúzmara-szerű jéghártya borítja be a teszteken a tankok külsejét addig a vonalig amíg a krio anyagot beletöltik.
Ez eddig teljesen oké és érthető, ha egy fém kegyetlenül hideg, hidegebb mint -160 fok, akkor persze hogy kifagy rajta a levegőből a pára.Amit nem értek, hogy amikor rendes űrhajókat lőnek fel az űrbe, amik végképp csurig vannak töltve mélyhűtött üzemanyaggal, akkor azokon miért nem alakul ki ugyanilyen jégréteg amíg a kilövésre várnak?
-
#84
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#83
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#83
üzenetére
Mindegyiknél kialakul, ami kriogén hajtóanyagot és/vagy oxidálószert használ és nincs ellátva hőszigeteléssel. A hajtóművek begyújtásakor egy jó adag le is hullik belőle.
Pl. egy zsír új F9 esetén nem túl látványos, mivel maga a rakéta is fehérre van festve (a gyújtás, majd start után hosszú másodpercekig ömlik róla a jég). A használt boostereken már jobban látható (onnét tis tudod, a tartály melyik része a LOX). A Szojuz rakétán sincs "gyárilag" fehér szín, az indítóálláson mégis fehér egy jelentős része: a LOX tartályokra ráfagyott jégréteget látod. Ugyanettől lesz fehér az Atlas V rakéta is.
-
#85
kraftxld
nagyúr
Letsgo2Mars
#83
kraftxld
nagyúr
válasz
Letsgo2Mars
#83
üzenetére
A régi Saturn V-s kilövéses videókban is táblaszámra hullik róla a jég
| MCSE+M/S, MCITP, VCP6.5-DCV - ''Life can be hard, but Scooter is harder :)'
-
llax
senior tag
A Starship SN3 is megadta magát. A videó alapján nem a nyomás vetette szét (nem abból indult a probléma), hanem összeroppant... Ránézésre az alsó, fel nem töltött tartályban nem lehetett elegendő nyomás ahhoz, hogy megtartsa a felső, feltöltött tartályt. Ami nem feltétlenül konstrukciós hiba, simán lehet "üzemeltetési" is. Elon Musk is tett hasonlóra gyanakszik.
[ Szerkesztve ]
-
#87
Letsgo2Mars
újonc
llax
#84
Letsgo2Mars
újonc
Köszi a választ, ezek szerint ezért nem láttam: "egy zsír új F9 esetén nem túl látványos, mivel maga a rakéta is fehérre van festve".
Egyébként milyen brutál erős hűtőeszközzel tudják azokban a hatalmas tankokban megfelelő hidegen tartani az üzemanyagot? Hatalmas a hőkülönbség a környezet és tank között...Közben láttam én is az sn3 beomlását, hát kár érte, nagyon drukkoltam pedig
Úgy roppant be az alsó tartály mintha csak vákuum lett volna benne. Persze volt felette pár száz tonna súly a felső tartályban, de az ember azt hinné hogy egy kellő belső nyomás alatt lévő struktúra elbírja. Ha így álló helyzetben sem bírja, mi lesz akkor amikor beindulnak a hajtóművek, vagy egy esetleges erősebb huppanásban végződő landolásnál? -
#88
llax
senior tag
Letsgo2Mars
#87
llax
senior tag
válasz
Letsgo2Mars
#87
üzenetére
A rakétába töltve már nem hűtik, a ráfagyó "dér" ad némi hőszigetelést. A tankolást kevéssel a start előtt fejezik be, ha jelentősen halasztani kell, akkor leengedik.
Az SN3... A felvételen látszott, amikor az alsó tartály percekkel az összerogyás előtt elvesztette a "simaságát", azaz jelentősen csökkenni kezdett benne a nyomás. Ahogy Musk is utalt rá, nem feltétlenül műszaki hiba miatt...
Ez ilyen félig ballontank konstrukció, ha teljesen az lenne (mint pl. a régi Atlas rakéták, Centaur végfokozat), akkor nyomás nélkül a saját tömegét sem bírná el. Ha meglesz benne állandóra a 3bar üzemi nyomás, akkor elvileg bírnia kell a dinamikus terheléseket.
Ez a 3 bar is egy relatíve magas érték, részben a szerkezet stabilitása miatt szükséges. Terhelés alatt kb. 6bar nyomással egyenértékű igénybevétellel számolnak, ezért is tesztelik 8,5bar-ral. -
#89
Letsgo2Mars
újonc
llax
#88
Letsgo2Mars
újonc
Köszi, így már értem.
A videót nem néztem hosszabban, csak magát a beomlást néztem, de jó hogy szóltál akkor hosszabban nézem az előzményt. Azért nem semmi ha emberi hiba történt: hetekre visszavetette a munkát, és azért ez a fél-űrhajó is több millió dolcsi volt. Az ember azt hinné hogy fontosságú folyamatban többszörös ellenőrzések vannak minden lényeges ponton, hogy ne válhasson ronccsá egy ilyen tesztpéldány se. -
GEIL
addikt
Több mint 40 éve biliacélból volt ívvel hegesztve az a "kotla bódé" amivel állitolag a holdon voltak.....visszatéréskor rottyantra olvadt volna az akkori technika.
Az akkori tudósokat meg hozzáértőket szerintem a mostani tudásoddal zsebre tennéd, istenitenének mint professzort....csak ámulnának hogy miket tudsz pl......még normális személyautó se volt akkoriban....gondoljuk már át.....
A kedvencem a hasra csavarozott pajtás fényképező, amit (széllel) bélelt tehenészkesztűben kezeltek és már akkor lőttek vele 4K-s HDR képeket..... [ Szerkesztve ]
i7 13700k - 32Gb DDR5 - RTX4070 /// i5 9600k - 16Gb DDR4 - RTX3060 /// i5 4570s - 16Gb DDR3 - GTX1650 -------------------------------------------- PS5 /// Samsung S23 Ultra 5G /// Xbox Series X --------------------------------------------
-
llax
senior tag
Nagyon sok szempontból "jobb" dolgokat tudtak 50 éve csinálni, mint manapság... Csak sokkal drágábban. Simán beletettek 1-2 nagyságrenddel több mérnökórát, a kor elérhető csúcstechnológiáit.
+ Sokkal nagyobb kockázatot vállaltak.
Ma már ez nem működik. Sőt, régóta nem működik.Máshol is ez megy: Ma egy utasszállító repülő "upgradelése" tovább tart, mint anno a Concorde kifejlesztése...
-
llax
senior tag
SN3, ahogy a videók alapján várható volt: tesztelés hibája, nem konstrukciós.
-
#93
Letsgo2Mars
újonc
llax
#92
Letsgo2Mars
újonc
Azért nem semmi hogy emberi hiba miatt tettek tönkre egy több millió dolláros eszközt, és vetették vissza hetekkel a munkafolyamatot. Az ellenőrzésben nincs redundancia? Ott azért nem kéne spórolni mert mint a mellékelt ábra is mutatja egy plusz ember felvételével milliókat lehetne spórolni, bőven megérné.
És nem csak a milliók. A morál, meg az idő. A Mars felé ugye 2 évente nyílik meg az ablak, a 22-es ablak bő két év múlva lesz. Addig még hihetetlen sokat kell fejleszteni ha akkor valóban el akarják indítani a cargo gépeket. Ha egy hónap kiesik ilyen emberi hibák miatt, az a rendelkezése álló idő kb. 4%-a. Sok...
Ezzel együtt ez a példány már jónak tűnt, a 4-es már valószínűleg repülni is fog, idén év végére szerintem már a világűrt is eléri. Persze ettől még a tolórakéta sehol nincs, ahogy a világűrbeni tankolás se. -
#94
opr
veterán
Letsgo2Mars
#93
opr
veterán
válasz
Letsgo2Mars
#93
üzenetére
Ha ez ilyen trivialis lenne, mar az utolso kis porszemen is lenne egy kolonia.
"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
#95
GEIL
addikt
Letsgo2Mars
#93
GEIL
addikt
válasz
Letsgo2Mars
#93
üzenetére
A Mars....khm......mondom...először jussunk el oda hogy 10 ből 10 kilövés sikeres és a Hold már rutinfeladat.... i7 13700k - 32Gb DDR5 - RTX4070 /// i5 9600k - 16Gb DDR4 - RTX3060 /// i5 4570s - 16Gb DDR3 - GTX1650 -------------------------------------------- PS5 /// Samsung S23 Ultra 5G /// Xbox Series X --------------------------------------------
-
llax
senior tag
-
#97
Letsgo2Mars
újonc
Letsgo2Mars
újonc
Sziasztok, biztos olvastátok a hírt pár napja hogy az USA engedélyezte az amerikai cégeknek a Hold vagy a Mars vagy bármilyen egyéb égitest szabad kiaknázását, bányászatát. Persze még ma ez scifi, de nem lesz mindig az. Szerintem ez abba az irányba mutat, hogy a Mars előbb vagy utóbb amerikai felségterület lesz.
Pár hete írtam egy hosszabb kommentet arról hogy milyen üzleti jellegű tevékenységek képzelhetőek el a Marson vagy a Mars kapcsán ami finanszírozhatja ezt a valóban méregdrága küldetést. Egy teljesen logikus felvetésre volt ez válasz hiszen amíg egy magánember vagy egy magáncég küldetése a Mars meghódítása és betelepítése addig valóban kell mögé valamiféle üzleti terv, finanszírozás, hisz másképp hosszútávon nem tud működni a dolog, ami üzletileg veszteséges az idővel elhal.
Akkor még nem akartam belekeverni ezt az egyébként szerintem igen nagyon valószínű fejleményt, gondoltam a felvetés logikájától idegen logikát ne keverjünk bele. De az a helyzet hogy nem látok rá sok esélyt hogy az USA ne sajátítsa ki magának a bolygót. Akár nem is olyan soká, akár majd akkor amikor sikerül rá leszállni egy emberes űrhajónak. Persze ez erősen függ az akkori politikai helyzettel és az USA akkori politikai vezetésétől is.
Ez egyszerűen túl csábító, túl könnyű az egész - csak egy döntés és egy bejelentés kérdése - és cserébe az azonnali politikai és a remélhető későbbi gazdasági haszon meg óriási. Persze az USA-ban is vannak idealisták meg értelmiségiek akik fanyalognának egy ilyen bejelentés után, de a nagy többség örülne neki és ez meglátszódik majd az akkori elnök népszerűségén, politikai tőkéjén. Már csak ezért is megéri majd neki. Ez persze nem Trump idejében lesz, de lesznek még ilyen Trump-szerű gátlástalan elnökök bőven, most sem véletlenül nyert hanem mert ilyenné vált az USA (legalábbis az egyik fele). Igazából a gátlástalan zsákmányszerzés és az erőpolitika a politika valódi természete, mindig is ilyen volt, amióta van ember a földön. Ami a közelmúltban volt, az volt a kivétel hogy a II. világháború borzalmai pár évtizedre megijesztették és visszafogottá tette az emberiséget, de ez a hatás és emlék elmúlóban van, már nem is nagyon van életben senki az akkori időkből, és szépen fajul vissza az emberiség a régi "normális" kerékvágásba.Ugyan miért ne sajátítaná ki a Marsot az USA ha egyszer megteheti, és ha egyébként is amerikaik fogják meghódítani és bázist létrehozni rajta? Ha senki nem tudja őket ebben megakadályozni? Itt a Földön persze kapnának némi ejnye-bejnyét, de ugyan mi többet? Egyik másik népnek nincs meg még a technikája sem arra hogy embereket vigyen oda, robotokat is maximum 2-3 ország tud vinni oda egy ideig. Itt a Földön meg ezért senkinek sem érne meg háborúzni, pláne nem az USA ellen amelyik messze a világ legerősebb katonai hatalma. Szóval érdemi ellenállás sem lesz.
Mindez azért érdekes mert ez azt jelenti hogy nem lesz szükség üzleti logikára a Marsi bázis fenntartásához, netán növeléséhez. Attól kezdve az USA amerikai felségterület lesz és politikai (is) érdek lesz fenntartani a bázist. Az államnak meg lesz erre pénze bőven, pár tízmilliárd dolcsi az USa-nak semmiség.
Ezzel együtt nem hiszek a muski álomban hogy majd egymillió ember fog áttelepülni oda egy nagy marsi városba (vagy több kisebbe), pláne hogy valószínűleg a kis gravi miatt ott nem lehet majd gyereket kihordani és felnevelni. De nem is lesz annyira vonzó egyébként sem a Mars, az Antarktiszra se akar menni egymillió ember élni, pedig az sokkal melegebb, nedvesebb, barátságosabb, megközelíthetőbb, biztonságosabb, lélegezhetőbb, barátibb hely mint a Mars.
Érdemes történelmi példákra is gondolni: amikor Alaszkát megvették akkor elég nagy fanyalgás volt az USA közéletben és sajtóban hogy micsoda drága mulatság volt egy tiszta hó és jég "semmiresejó" földdarabért, esztelen pazarlásnak látták sokan, nagy örömködés nem volt. Aztán persze idővel csak lett annak haszna és értelme (illetve már a vásárláskor is volt persze), és ma már a történelem egyik legjobb üzletének tartják. Hasonló forgatókönyv reális a Mars kapcsán is: még ha rövidtávon nem is látnák sokan értelmét és hasznát egy iszonyú távoli, levegőtlen, sugárzással terhelt, iszonyat hideg poros kő-sivatag-bolygó kisajátításának, idővel, a technika fejlődésével lehet haszna bőven. Önmagában is, illetve a Naprendszerben való további terjeszkedés, meg az űrbányászat lépcsőfokaként is. Igen, ez ma még scifi, de idővel simán megvalósulhat és óriási előnyt kovácsolhat belőle az USA. Szóval szépen ki fogják tűzni a zászlójukat, a Mars az USA 51. állama lesz, vagy valami "különleges státuszú" terület, de gyakorlatilag az övék lesz.
-
#98
Cifu
nagyúr
Letsgo2Mars
#97
válasz
Letsgo2Mars
#97
üzenetére
Persze, és az ISS is amerikai felségterület, nem?
Az, hogy a szabad kiaknázást engedélyezték, egy politikai gordiuszi csomó átvágása volt. Hajdan létrehoztak egy egyezményt ugye, amely megtiltja azt, hogy bármely ország tulajdonjogot formáljon egy égitestre. A magánembereket nem vették számításba, mivel akkor még úgy tűnt, hogy ez úgy is az országok játszótere lesz. Ez nem azt jelenti, hogy a magánember tulajdonjogot jelenthet be, de azt sem, hogy megtiltja ezt. Egyszerűen nem rendelkezett róla, megválaszolatlanul hagyva ezt a kérdést.
Az USA ezt a jogi hézagot próbálja betömködni a saját eszközeivel.
Az egy összeesküvés-elmélet, hogy nekiállsz ebből rögtön arra apellálni, hogy majd az USA magának akarja a Marsot.
Ha átgondolnád rendesen, épp ellenkezőleg, ő maga próbál utat mutatni, hogy ebből a helyzetből milyen megoldásokkal lehetne kilábalni.
Az USA nem a megtestesült gonosz, hanem egy ország, amely jelenleg nagyon sok téren vezető hatalom. Próbál a kihívásokra megfelelő, logikus és átgondolt lépéseket adni.
Például az űrszemét problémáját is először az USA kezelte törvényi szinten. Ők közölték, hogy csak olyan műholdat állíthat pályára amerikai cég (vagy állami szerv), amelynek az életciklusa végén kidolgozott eljárás van vagy a "temető-pályára" állítással, vagy a megsemmisítéssel (légkörbe vezetéssel). Ez egy korlátozás, amely hátrányosan érinti az amerikai cégeket és érdekeket, mert például egy egy orosz vagy kínai cégre még nincs ilyen érvényes törvényi szabályozás. Tehát nekik nem kötelező azzal foglalkozni, hogy mi lesz a műholdjukkal annak lekapcsolása után...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
-
#99
Letsgo2Mars
újonc
Cifu
#98
Letsgo2Mars
újonc
Szia,
az ISS nem egy kontinens, ország vagy bolygó, vagy akármilyen kiaknázható természeti erőforrás, ezért ellenpéldának nem alkalmas. Még a fenntartása is méregdrága, tehát a kisajátítása csak anyagi terhet róna a kisajátítóra, azaz nem hogy érdeke nem fűződik senkinek se az "ellopáshoz", de kifejezetten ellenérdekeltek benne. Eleve csak tudományos célra használható, és nyilvánvalóan technikailag előbb-utóbb elavul és akkor majd épp úgy el fog tűnni mint ahogy a eltűntek a gőzgépek vagy a kőbalta. Szóval tényleg alkalmatlan hasonlatnak.Az a vélelmezés hogy valamiféle jogi igényesség miatt hozta ezt a döntést Trump a múlt héten szerintem elég naiv dolog, aki azt képzeli hogy ezt kell belelátni egy tisztán nagyhatalmi önérdeket szolgáló döntésbe az nem igazán ismeri a politika természetét.
De a példád még a saját logikád szerint is hibás, önellentmondásos, ugyanis az USA jogrendjében soha nem szerepelt az az egyezmény (az 1979-es Hold-egyezmény) amire hivatkozol. A Hold-egyezményt ugyanis az USA soha nem írta alá. Tehát a jogrendszerükben nem volt olyan joghézag ami be kellett volna tömni, avagy nem volt olyan gordiuszi csomó amit át kellett volna vágni.
(Ami azt illeti az sem lenne érv ha az USA aláírta volna az egyezményt. Az se jelentene az égvilágon semmit, ugyanis egyezményekbe be lehet lépni meg ki is lehet lépni. Az országok - a nagyhatalmak meg pláne - addig tartanak be egy egyezményt amíg az az érdekükben áll, vagy amíg a betartást rájuk tudják kényszeríteni. Friss példa: az USA kilépett a párizsi klímaegyezményből. Ennyi, ezek ennyit érnek.)
A saját gondolataimat kérlek ne állítsd be összeesküvés-elméletnek. Lehet hogy hatalmas butaság amit írok, te nyilván ezt gondolod, ezt lehet állítani. De ettől még nem másoktól vettem át, semmi köze semmilyen összeesküvés-elmélethez. Azok pont arról szólnak hogy buta emberek elhisznek mindenféle mások által terjesztett eszement hülyeséget a kemtréltől a "szándékosan bevetett" koronavírusig.
Soha nem írtam azt sem hogy az USA a "megtestesült gonosz" lenne, és ilyen nem is következik abból amit írtam, tehát ismét árnyékkal boxolsz. A saját szempontjából teljesen logikus és átgondolt lépés lesz ha egyszer úgy dönt hogy kisajátítja a Marsot, meglesz annak a maga politikai és gazdasági haszna. Ez nem gonoszság, ez a politika és főleg a nagyhatalmi gondolkodás jellemzője, amiben az önérdek a döntő.
Az űrszemetes példád súlytalannak, ide nem passzolónak és logikátlannak érzem, és az is erős leegyszerűsítés hogy az USA-nak ne lett volna önérdeke ennek a döntésnek a meghozatala, hiszen az USA a legnagyobb műhold- és űrrakéta kibocsátó nemzet, tehát önmagukra veszélyes leginkább az űrszemét. Ráadásul akkor tudnak hatékonyan ilyen irányban lobbizni világ-szinten ha saját maguk példát mutatnak. De egy ilyen kicsi és alapvetően biztonsági célú lépés egyébként sem lenne ellenérv egy olyan hatalmas döntés kapcsán mint egy bolygó kisajátítása.
Én sem látom a jövőt, nem tudom mi lesz 20-30-50 év múlva. Biztosat természetesen nem állíthatok és nem is állítok. De azért valószínűségeket lehet mondani, és ez alapján szerintem van esély arra amit írtam. A politika természete több (tíz)ezer éve konstans, a nagyhatalmak nem az önkorlátozásukról ismertek.
-
#100
Timber Wolf
újonc
Letsgo2Mars
#99
Timber Wolf
újonc
válasz
Letsgo2Mars
#99
üzenetére
Az USA területéhez tartozik majd a Mars - különös elgondolás, erre tudsz esetleg valamilyen külső hiteles forrást mutatni? Ha végigtekintek az elmúlt száz év nagyhatalmi játszmáin, a megállapodásokat, érdekszférákra felosztást, egyensúlyra törekvést látom fő irányelvnek. Aztán mellette (főképp titkosszolgálati) kavarás, kardcsörgetés, az megy, de ez egy ilyen sport.
Magam részéről azt gondolom, inkább a földrajzi felfedezések analógiája érvényesül majd: lesz ott de facto területe mindenkinek, aki nagyhatalmi pozícióban tudhatja magát, és oda tud menni a következő egy-két évszázadban. A nemzetközi jognak majd a kialakuló/kialakult helyzethez fel kell fejlődnie. Végtére is, egy egész bolygóról beszélünk, a felszíne összemérhető a Föld szárazföldjeinek összesenjével. (a napokban olvastam valahol egy cikket a Spitzbergákról, amire végül a Norvégok és Oroszok is jogot formáltak - most mindketten ott vannak, bányászgatnak, nézik egymást és a hóesést, s emellett viszont bárki odamehet és azt csinálhat, amit csak akar, vállalkozhat, letelepedhet (de leginkább éhen halhat és megfagyhat) s ez itt van, a Földön, olyan helyen, ahol érdemes bányászni)
Összefoglalva, szerintem évszázados léptékben sem merül fel a Mars kisajátítása. Érdekszférák lesznek, valamikor majd, egyszer.
Viszont: hajrá SN4!
ezt tegnap mondta....
)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
lo A tavalyi cikk nyomán - összegzés az elmúlt egy év fontosabb eseményeiről.
- Be quiet! Pure Wings 2 140mm PWM High-Speed
- Ejha! HP EliteBook 840 G6 Fémházas Laptop 14" -70% i5-8365U 4Mag 16Gb 1TB SSD FHD IPS + Táska!
- ELADÓ intel i5-9400f (igény esetén hűtővel)
- GeForce EVGA GTX 1660 SUPER 6GB
- Részletfizetés. Bontatlan. noblechairs EPIC székek azonnal . 24 / 36 hónap garancia . +36301300000
- Mercusys MR70X Router, AX1800, Dual-Band, WiFi 6, garis eladó!
- ÚJ! Western Digital Red 4TB merevlemezek. Számlával, garanciával!
- Garmin Venu 3S okosóra - Pebble Grey, Slate rozsdamentes acél kerettel
- Új! - Univerzális Milánói fém szíj 22mm - Ezüst színben
- Philips Hue Devote fehér függesztett csillár + White Ambiance izzó