Hirdetés

Hozzászólok Aktív témák

  • Zirowe

    nagyúr

    A cikk szokás szerint remek.

    Engem viszont csak az érdekelne, hogy tök jó, gazdagék megint kitaláltak valamit, jelen esetben azt, hogy "szemeteljük tele" az eget műholdakkal, de az FCC mi alapján ad engedélyt?
    Értem, hogy USA cég az USA hatóságtól kér engedélyt, de egy ilyen méretű (több ezer műhold, frekvencia betelítés, stb) dologhoz nem valami nemzetközi felhatalmazású döntési szerv kellene?
    Az FCC adott nekik engedélyt, oké, de végez megfelelő mélységű hatásvizsgálatokat is előtte?
    Meg jelenleg több ezer/tízezer objektumról beszélünk, hol lesz ennek vége?
    Illetve ha majd mindenki mindent fellőtt, amit szeretett volna, akkor az a jövőbeli missziók indítását nem fogja nagyban befolyásolni (értsd zsúfolság)?

    We've jumped way beyond the Red Line. Limited supplies. Limited fuel, and now no hope! But I promise you one thing. On the memory of those lying here before you, we shall find it. And Earth will become our new home. So say we all!

  • Cifu

    nagyúr

    A frekvenciatartományok kiosztása feletti jog mindenhol nemzeti érdek, ezt az ENSZ sem írhatja felül, egyszerűen azért, mert a nagyhatalmakon túl még a középhatalmak és kishatalmak sem szeretnék, ha más mondaná meg, hogy márpedig XYZ frekvenciát ez és ez használhatja, azt a másik és így tovább. Beleszólást és vétót akar mindenki.

    Ezt egy nemzetközi egyezmény és szerv próbálja koordinálni, ez a Nemzetközi Telekommunikációs Egyesület (ITU). Az ITU régiókra bontotta a szerveket, és korábban meghatározott egyes sávtartományokat arra, hogy oké, itt és itt lehet a műholdas kommunikációt használni. A függetlenséget hétköznapi szinten a régiók és országok megtartották - lásd 4G LTE frekik, ahol az ázsiai, európai és amerikai telefonok más-más frekvenciatartományokat használó modemeket kaptak (ugye a B20 sáv megléte vagy nem léte esete a kínai telefonoknál...).

    Ez a műholdaknál némileg egyszerűbb, mert azért ritkán fordult elő, hogy azonos időszakban az ég azonos pontján jártak. Szóval X műhold szolgáltató bejelentette, hogy ő az adott frekin szeretne kommunikálni a műholdjával. Megnézték, hogy ütközik-e valamivel, ha nem, akkor hivatalos lett az engedélye, ha nem, akkor lehetőség volt még mindig arra, hogy egy-egy régió felett megkapja az engedélyt (és mondjuk csak ott kommunikált a műholddal). A GEO műholdak pedig a Föld egy adott pontja felett maradnak, így az esetük még egyszerűbb, mert tudni lehet, hogy oké, ők abból az irányba lesznek mindig.

    Az Iridium műholdak voltak az elsők, ahol ez elkezdett probléma lenni, de mivel egy viszonylag szűk sávot használtak, ez sem volt megugorhatattlan.

    A műholdas internetszolgáltatás egészen új helyzetet teremt, főleg, hogy sok sávtartományt az 5G-vel párhuzamosan pályáznak. A frekvenciatartományok menedzselése az elmúlt kb. 10-15 évben egyre durván kihívás, de nincs rá jó globális válasz, igyekeznek az országok együttműködni, de ez is egy olyan eset, amikor a piac gyorsabb választ vár, mint amit a hatóságok adni tudnak, ilyenkor jönnek az utólagos szabályok...

    Önmagában az, hogy több tízezer műhold kering mondjuk 400 és 1200 km között, még nem akkora nagy probléma, ha pontosan ismerik a pályájukat, és adott esetben a műholdak képesek kis mértékű módosításra, hogy elkerüljék az összeütközést. Ezért is kell ebben az esetben átfedés a műholdak között. A pálya pár km-es módosítása hétköznapi esetnek kell minősüljün. A probléma az, hogy űrszemét, vagyis nem irányítható testekből lehetőleg ne legyen túl sok. Illetve ha van, akkor is pontosan ismerni kell a pályáját.

    A cikkbe nem került be a SMOG-P műhold például, ami a második (és az ATL-el a harmadik) Magyar műhold. De például az Egyesült Államokban ezt nem lehetett volna elindítani, mert 5x5x5 cm-es, vagyis minden irányban pont fele az 1U szabvány cubesatoknak, mint ami például az első Magyar műhold, a MASAT-1 volt. A készítők nagyon büszkék arra, hogy ilyen kis méretbe is mi mindent zsúfoltak bele, de közben az űrbéli testeket követő ügynökségek össze-vissza szenvendek, hogy pénzt kerítsenek a még jobb és érzékenyebb radarok kiépítésére, mert eddig nagyjából 10 cm volt az a határ, amit 1000 km-en belül stabilan mindig észleltek. A még kisebb, ráadásul nem irányítható PQ méretű műholdak sok kérdést felvetnek. (A margóra: ettől még minden dícséret megilleti a BME munkatársait és a SMOG programban részt vevőket, nem akarok tiszteletlen lenni velük!)

    Ezt például sajnos a cikkben már nem tudtam kifejteni...

    Itt látható amúgy a MASAT-1 és a SMOG-P arányosan:

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    "Az FCC adott nekik engedélyt, oké, de végez megfelelő mélységű hatásvizsgálatokat is előtte?"

    Ha a végletekig le akarjuk egyszerűsíteni a dolgot:
    Egy ideig akadékoskodtak. De miután az USA-ban tízmillióknak nincs normális netelérése és a kormányzati szervek (különösen haderőnemek) is meglátták a lehetőséget benne, kb. oda sem nézve nyomják a pecsétet...

    Ha a cél az alap probléma megoldása lenne és sehol nem akarnának versenyezni a földi szolgáltatókkal (értelemszerűen nem az optikával vagy minőségi kábellel), akkor sok helyett "csak" néhány ezer műhold kellene (de fejlettebb, mint amit most indítanak). Még nincs kicsukva, hogy ez lesz a végső megvalósulás, úgy is, hogy közben 40k műholdról is beszélgetnek...

  • Cifu

    nagyúr

    Gondolkodtam, hogy beleírjam a katonai felhasználás esetét, mert sokan vakarták a korábbi cikknél is, hogy ugyan ki fog erre előfizetni. Aztán azóta nagyjából mindenki realizálta, hogy ez egy olcsó és brutálisan sokrétű adatkapcsolatot nyújt a hadseregnek globálisan. Ráadásul alapból lesz ahogy most kinéz, legalább 3 alternatíva a meglévők (O3b és Iridium Next) mellé...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    Annyiból szerencsés lett volna (akár a PH közösségét is ismerve), hogy a "miért engedik ezt?" kérdés talán kevesebbszer merülne fel.

    Az USAF-al most nagyon "összepuszilkóztak" (voltak és lesznek közös tesztek). Az egyik félnek ott a remény a low latency kommunikációra, a másik már látja a karán felé cammogó fejőstehenet.

  • Cifu

    nagyúr

    Tessék, a végére két bekezdést beraktam még... :)

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Fred23

    veterán

    Köszönöm, most értem a végére csak, kis megszakításokkal olvastam el úgy 2 óra alatt! :)

  • llax

    senior tag

    Kis javítanivaló:

    A Starship oldalon 2x van SN1 szétesős videó, az Mk1+SN1 helyett.

    + ugyanott "A texasi gyártelep kvázi le is állt a „verseny” után"
    helyett a floridai állt le / költözött el (de új hely is majdnem áll most, több cuccot Texasba szállítottak). Egyébként az ott legyártott gyűrűk jó része mérethibás volt.

    " a felület is sokkal simább, igényesebb volt (persze csak az Mk.1-hez viszonyítva)."
    Ha láttad volna, mit szívtak az összeillesztéssel néha. Egyik oldalon kikalapálja a dudrot, megjelenik a másik oldalon :D (néha élő közvetítésben is láttam) Szóval az SN1 sem "simán" lett sima, sőt, nem is annyira lett sima... Már az előtt eldőlt, hogy ez nem repül sehová, mielőtt kivitték volna az "indítópadra". Addigra már tweet-elte Musk, hogy 3 Raptor először az SN2 alá kerül, az SN1 alá csak 1 (vélhetően földi tesztekhez). Simábbnak ígérte Musk az SN2-t, aminek büszkén tweet-elte is az alkatrészeit, amiből aztán mégse SN2, hanem egy újabb teszttartály lett (~tegnap-tegnapelőtt).

    Raptoroknál SN20+-nál tartanak, a 300bar/250t verziók eleinte minden értelemben fixek lesznek (se throttling, se gimbal), mondjuk nagy számú hajtómű esetén sok ilyet közéjük lehet "csempészni".

    [ Szerkesztve ]

  • Cifu

    nagyúr

    Javítottam! :R

    Ha láttad volna, mit szívtak az összeillesztéssel néha.

    Láttam, de azt Musk is megmondta, most a cél egy szuborbitális repülésre képes "víztorony" legyártása volt a feladat. Nem várták és nem is várhatják el a tökéletességet. Az Mk.1-hez képest az SN1 egy nagyságrendi ugrás. Ha az SN1 is fejlődik ennyit, akkor az SN10 környékére már belejönnek, beletanulnak annyira, hogy nem lesz ilyen Benny Hill show a gyűrűk összeillesztése.

    Raptoroknál SN20+-nál tartanak, a 300bar/250t verziók eleinte minden értelemben fixek lesznek (se throttling, se gimbal), mondjuk nagy számú hajtómű esetén sok ilyet közéjük lehet "csempészni".

    Yepp, de ugye az a Super Heavy-nél lesz téma inkább. Arról meg konkrétan alig tudunk valamit. Még azt se, hogy hány hajtóműve lesz... :D

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    "Yepp, de ugye az a Super Heavy-nél lesz téma inkább."

    Raptort se láttunk még olyat :) Mindenesetre van realitása a nagyobb tolóerőnek, ha egyszerűsítenek a szerkezeten. Az SH-n a felénél több is lehet olyan. Ez is nagyban befolyásolja, hogy végül mennyi kell alá. Még nagyon képlékeny minden. (az SS-nél is...)

  • kamov.

    újonc

    Jó cikk.
    Amit viszont észrevettem, hogy a Starliner szuborbitális kezdeti pályája nem NASA, hanem Boeing kérés.
    Itt is olvasható.

    https://www.nasaspaceflight.com/2019/12/boeing-ula-momentous-starliner-uncrewed-test-flight/

    A Crew Dragont a Falcon-9 egyből orbitlás pályára viszi, hasonlóan ahogy a Szojuzoknál is történik a dolog.

  • llax

    senior tag

    A Crew Dragon is egy viszonylag lapos, így extra delta-v igényű repüléssel indul, csak ott gondolom az F9-ben ehhez bőven van tartalék.

  • UnA

    Korrektor

    "az űrhajó és a rakéta belső órája 11 órányi eltéréssel bírt"

    Nekem ez a kedvencem. ;)

    Persze én is sokszor láttam már hibás órát szerveren (régen), de a 11 óra az azért vicces, mert nem is értem, hogy melyik helyi idő lehetett ez...

  • llax

    senior tag

    Ez az, amit az űrhajósok egy checklist alkalmával, még a Földön kiszúrhattak volna (a szinkron hiányát kevésbé). Mondjuk ez a telemetrián is észrevehették volna, a repülés bármely szakaszában...

    Nem tudom, tudod-e, de a Starilner-nek ez volt a veszélytelenebb szoftverhibája (ha semmi nem sikerül, max leszállnak 1 keringés után - esetleg vízre). Egy nagyon sokkal súlyosabb, valódi katasztrófa esélyével fenyegető csak később derült ki. (az majd mehet a 2020-as összefoglalóba - vagy ha esetleg külön ír róla Cifu - mondjuk annak csak minden vizsgálat lezárulta után lenne komolyabban értelme)

    [ Szerkesztve ]

  • Letsgo2Mars

    újonc

    Jó tömény cikk, köszi, szinte feldolgozhatatlan.

    Szerintetek elindul 2022-ben a tervezett két cargo Starship a Marsra?

  • gafz

    csendes tag

    Hmmm... talán akkorra már kibírja az aktuális prototípus a nyomáspróbát. :)

  • llax

    senior tag

    Kevés esély van rá.
    Nem nulla, de kevés, több okból is, vannak olyan dolgok is, amik nem a SpaceX-en múlnak.

    [ Szerkesztve ]

  • Letsgo2Mars

    újonc

    Köszi a választ, a mondatod végével megleptél. Mi az ami nem a SpX-en múlik?
    A bürokráciára gondolsz, az engedélyeztetési eljárásokra?

  • llax

    senior tag

    Pontosan.
    Nem csak egy esetleges Marsra induló útnál akadály, hanem már a teszteléseknél is, azokat is jelentősen lassíthatja (lásd: Starhopper repülése, arra vonatkozó korlátozások). Ha csak az SpX-en múlna, simán belevágnának erősen kétes kimenetelű tesztekbe is... Tőlük kitelik :) (fejlődés szempontjából nem feltétlenül rossz út...)
    Jelenleg a két számításba vehető indítóhely is akadály (elsősorban tesztelésre).
    A Mexikói-öböl feletti repkedésnek sok a akadálya van. Olyan sok, hogy az eredetileg oda tervezett F9/FH repülésekről le is tettek (1-2, erősen kötött irányba felszállás - a pálya kezdetén ne repüljenek lakott sziget közelében, ez időre tengeri olajkutak evakuálása, jelentős hajóforgalom leállítása stb).
    A Kennedy Űrközpont infrastruktúráit csak bérlik, ráadásul az indítóállást az ISS ellátásánál is fontos 39A területére tervezik, ott sem néznék jó szemmel, ha több millió liter hajtóanyaggal feltöltött, erősen kísérleti eszközökkel próbálkoznának.

    Aztán van egy sor műszaki ok is, ami még hátráltathatja őket. Jelenleg a tartályokkal "próbálkoznak", ha annak problémáin túllépnek (van rá sok esély), a pályán tankolás (kell, ha a Mars a cél), hővédelem, energiaellátás, de még a szokatlan visszatérés (v. marsi leszállás - a tankerek miatt mindenképp kell a földi is) is sok-sok megoldandó feladatot jelent. Sőt, a leszálláshoz szükséges kriogén hajtóanyagok több hónapos tárolása is extra kihívást jelent.

    [ Szerkesztve ]

  • DjFlanker

    tag

    Gazember, miattad 1 órával később feküdtem le :D ;)

    Jó pilóta alagútban nem katapultál

  • GEIL

    őstag

    40 évi sungyibungyi után újra próbálkoznak a holddal....röhej. :DDD egy épkézláb rakétakilővést nem tudnak végrehajtani 100%-os pontossággal és tuti eredménnyel.....mennek bele a millárdok aztán felrobban a kilővőálláson vagy visszazuhan mint tűzgolyó mert egy elengedett lufi vagy meteorológiai léggömb is magasabbra megy mint azok a hulladékok :D De szimulálnak meg vizsgálódnak 5X kilővés előtt...minden ok...ja....mehet....élesben meg TROOOTYY :D D
    Tudom...fent van a "Hábül" :D ( ennyi kísérletből már illett kilőni valami kamerát ami fent is marad. ;] :o
    ezek a holdraszállás tervek (parittya hatás stb) már több mint 40 éve is ilyen rajzok voltak.....hagyjuk már ezt 2020 van......már napi kiruccanásnak kéne lennie a holdutazásnak és pl telepeknek kéne ott működni, ha valóban már 40 éve megvolt a technika hogy odamenjünk.....akkor ekkora léptékű technikai fejlődés ennyi év alatt csak (pl számítógépek/mobiltelók terén) ennyire képes ?
    Nem arányos a "fejlődés" és gyanús ez nekem....csak gondoljatok bele.

    i5 4570s - 16 Gb DDR3 - GTX960 ------ PS4 Slim ----- Xbox One S ------ Huawei Mate10 Pro

  • Cifu

    nagyúr

    @kamov: Hmmm... Az a baj, hogy forrásokat nem raktam félre. Valahol írták, hogy a laposabb (közel szuborbitális) pálya a NASA kérése volt. De akkor javítom a szöveget.

    @UnA : Itt általában küldetés idő (Mission Time) van meghatározva. Ami nagyon-nagy ciki, hogy itt két óra volt, és a szinkronizálásukat elfelejtették ellenőrizni...

    @Letsgo2Mars: Nagyjából kizártnak tartom, hogy 2022-ben a Mars felé indulhat Starship (SS). Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például.

    @GEIL: Gondolom nem olvastad akkor még el a Szovjet- és Orosz űrhajózásról szóló cikkszorozat N1-L3 Holdprogramról szóló részét. Erre találod.

    Az 1960-as és 70-es évek Holdprogramjai politikai okokból születtek, irgalmatlan drágák voltak és hatalmas erőforrásokat igényeltek. Megvalósították, de aztán a politikai szél megfordult, és azt mondták, hogy abból a pénzből, amiből 2 amerikai űrhajós leszáll a Holdra, abból a pénzből több száz iskolát lehet létrehozni és évekig üzemeltetni. Például. Szóval a már eltervezett, sőt, gyártás alatt álló Apollo-18, -19 és -20 programok költségvetését szépen lehúzták...

    Az, hogy technikailag valamire képesek vagyunk, még nem jelenti azt, hogy az gazdaságilag is megéri. Volt szuperszonikus utasszállító is ugyebár, sőt, kettő is (Concorde és Tu-144), megvalósult, repült. Ma nincs egy se. A logikád alapján valami összeesküvés állhat akkor e mögött is...

    A Holdutazás ugyan ez. Ráadásul megint politikai okok fűtik a mostani Hold programokat, ezért nem érdekli az amerikai törvényhozást az, hogy mennyibe kerül az SLS és az Orion. De Kínánál is ez van, hiszen a propaganda arról szól, hogy Kínai zászlót tűznek le a Hold felszínére, nem pedig a tudományos eredményeket ecsetelik. Ezek ott vannak leírva a cikkben. Ha figyelmesen elolvastad és értelmezted a benne foglaltakat, akkor látnod kéne, hogy mekkora marhaság, amit most leírtál... :U

    [ Szerkesztve ]

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • GEIL

    őstag

    A sikeres és sikertelen kilövések aránya nekem nem azt mutatja hogy marhaságokat írtam...ha meg nem szánnak rá elég pénzt akkor minek erőltetik. :DDD ;]

    i5 4570s - 16 Gb DDR3 - GTX960 ------ PS4 Slim ----- Xbox One S ------ Huawei Mate10 Pro

  • Cifu

    nagyúr

    A sikeres és sikertelen kilövések aránya nekem nem azt mutatja hogy marhaságokat írtam.

    Ha ezt így le merted írni, akkor csak alátámasztja azt, hogy marhaságot írsz. Végezd el a házi feladatot, kezdve ott, hogy milyen arányok voltak az 1960-as években és milyen a 2010-es években...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Dißnäëß

    őstag

    Szuper cikk. Köszönjük.

    Kurva politika :((( :((( :(((

    A lónak van lovásza, a tehénnek tehenésze, a madárnak madarásza, a halnak halásza. A disznónak akkor miért nincs disznásza, vagy méginkább, disznésze ?

  • UnA

    Korrektor

    Miért a politika? Lehetne hibáztatni egy kupac hipergazdag embert vagy céget, hogy miért nem adták oda a teljes vagyonukat egy jó kis holdutazásra. (Tipp: én se adtam volna, van sokkal több fontos dolog, amit először itt a Földön kellene megoldani - de erre sem szoktak pénzt adni...)

  • llax

    senior tag

    "Miért a politika?"

    Egy másik szempontból akár igaza is lehet...
    Lobbi, csókos cégek, "közbeszerzés": legalább egy számjeggyel hosszabb minden...

    Kicsit hiányolom, hogy Cifu itt nem sütötte el (korábban már megtette): SLS mint Senate Launch System.

    Lefordíthatjuk úgy is, hogy nem a pénz, hanem a brutális túlárazás az akadálya sok mindennek...

    [ Szerkesztve ]

  • UnA

    Korrektor

    Persze azt tudom, hogy az űrkutatás ma nagyrészt a kormányok és a baráti cégek közös bulija, de talán mégis sokat jelent, hogy az új, feltörekvő vállalatok is mind ide akarnak bekerülni... :)

  • llax

    senior tag

    " de talán mégis sokat jelent, hogy az új, feltörekvő vállalatok is mind ide akarnak bekerülni..."

    Minél később, annál jobb :) Addig kénytelenek költséghatékony megoldásokon dolgozni. (persze némi megrendelés addig is kell, hogy legyen miből finanszírozni a nagyratörő terveiket)

  • Cifu

    nagyúr

    Pro és kontra lehet érvelni ezzel kapcsolatban.

    A politikai és katonai indítékok nélkül feltehetően sehol sem tartana az űrhajózás. Tehát a politika megtette a magáét.

    De az is tény, hogy a politikusoknak kellene egy határozott célt adni az űrkutatás terén a tudósok és szakértők által felvázolt lehetőségeket mérlegelve. Az, hogy időről-időre felülvizsgálják ezeket, és újra és újra irányt váltanak, nem segít a fejlesztésekben.

    Ahogy azért erősen fejvakarós az, amit az ESA csinál a pénzosztások és pénzharácsolás tekintetében. A cikkben is szereplő Német-Olasz csörte egy csodás példája ennek: azzal, hogy Németország hozzájárul az Ariane 6 (és Vega-C) rakétához, elvárja, hogy a hozzájárulásával egyenlő összeget költsenek el a területén. Ez így nem egy közös cél támogatása, hanem gazdasági okokra visszavezethető zsarolás. Akkor lenne az ESA független, ha a tagországok megszavaznak X összeget támogatásnak, aztán az ESA elköltheti azt, saját belátása szerint.

    A NASA esetében ugyanez működik pepitában. A NASA benyújt valamit, aztán a politikusok úgy facsarják, hogy a saját államuk minél többet profitálhasson belőle...

    A gazdagok támogatása egy külön téma. Mindig emlegetem azokat a példákat, amik nincsenek a laikusok orra alá dörgölve. Ott van Andrew Beal, aki 200 millió dollárt öntött a Bael Aerospace-be, mielőtt azt mondta, hogy oké, ennyi volt. A Robert Bigelow 20 év alatt szintén hozzávetőleg 250 millió dollárt költött a Bigelow Aerospace-re, és bár már két felfújható űrállomás prototípust küldött fel, továbbra is csak reménykedik, hogy egyszer végre megvalósul az álma, egy kereskedelmi űrállomás. Sorolhatjuk ezt tovább. A lényeg, hogy akad egy maréknyi ember, aki azért költ rendesen az űrhajózásra a saját pénzéből...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Cifu

    nagyúr

    Kicsit hiányolom, hogy Cifu itt nem sütötte el (korábban már megtette): SLS mint Senate Launch System.

    Már kétszer elsütöttem. Ha folyton felemlegetem, akkor már inkább fárasztó és erőltetett, mint vicces...

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • llax

    senior tag

    "már inkább fárasztó és erőltetett, mint vicces"

    Pont az a baj, hogy alapból nem (teljesen) vicces :)

  • Dißnäëß

    őstag

    Köszi, hogy nem nekem kellett erre időt szánnom :)
    Pontosan.

    Túlárazások, késleltetések, satöbbi.

    Musk legalább - bár tuti van politikához is köze egy ekkora kaliberű projektnek, amiben utazik - de nagyobb szabad kézzel halad előre, mint egy náza mondjuk, a náza küzd a szenátussal, a szavazatokkal, a közvéleménnyel, a pénzekkel és azok sápolásával, újraelosztásával, borítékok melyik zsebbe (képletesen) és még sorolhatnám, ne higyjük, hogy a nagy tiszta demokráciában itt bármi is vegytisztán tudományos elméletek és folyamatok mentén halad.

    Szóval a magáncégeknek rengeteg előnye van ahhoz képest, mint ami mondjuk egy "nemzeti űrközpont" le tud tenni az asztalra, ja és nem mellesleg kevésbé (nem teljesen, de kevésbé) az adófizetők pénzével veri a csalánt.. erre inkább a saját f*át használja, ami esetünkben, mint adófizetők esetében, dícséretes. (És mivel a felhőszolgáltatások és online világ kapcsán a fél bolygó minősül "amerikai" adófizetőnek is, most írországi adóparadicsomok ide vagy oda, azért valamennyi csak megy be a kasszába, jó gondolkodni azon, kinek drukkoljon az ember). :)

    A magán űrtársaságok, főleg Musk, forróbb kés a vajban, mint a többi. A NASA-nál sokkal forróbb. Drukkolok neki nagyon.

    A lónak van lovásza, a tehénnek tehenésze, a madárnak madarásza, a halnak halásza. A disznónak akkor miért nincs disznásza, vagy méginkább, disznésze ?

  • Cifu

    nagyúr

    Azért mielőltt lecseréljük Rióban a Jézus-szobrot Elon Musk szoborra, jegyezzük meg, hogy Musk nagy részt állami pénzre támaszkodott a fejlesztéseknél, a Falcon 1 első két indítását a DARPA vásárolta meg, a Falcon 9 és a Dragon fejlesztése nagy részt a NASA pénzéből, és a NASA illetve a DoD számára a piaci ár másfélszeresét számolja a Falcon 9 és Falcon Heavy rakétákat SpaceX. Ami így nettó nyereség. Nem véletlen, hogy Musk nekiment a DoD rakéta-beszerzéseinek, és kiharcolta, hogy a SpaceX is odaférhessen a húsos fazékhoz.

    Ettől függetlenül vitán felüli, hogy neki köszönhető, hogy zuhannak a rakétaindítási árak, és megindultak a fejlesztések. Csak látni kell, hogy azért ehhez jelentős állami pénzek is hozzájárultak. Ezt nem is felejtik el mindig emlegetni az ArianeSpace-nél, és balhéznak folyton, hogy márpedig az ESA (vagy a tagországok) minél több Ariane 6 indítást kössenek le... :P

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • UnA

    Korrektor

    Egy kis kötözködés: biztos, hogy a kínaiak SPORT néven indítják a teleszkópot, angol nyelvű rövidítéssel, miközben az összes többi eszköznek míves kínai neve van, mint a Hosszú Menetelés rakéta? ;)

  • Cifu

    nagyúr

    Még az angol nyelvű kínai forrásokban is így hivatkoznak rá, miután még csak egy koncepció, ami döntésre vár, ezért nem nevezték még el, csak SPORT rövidítéssel hivatkoznak rá. Itt egy tudományos folyóirat cikk róla,

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • Dißnäëß

    őstag

    Tiszta. Ezert nem is fogalmazam ugy, hogy KIZAROLAG maganzsebbol tolta. Persze, hogy nem. Csak az aranyok nagyon nem mindegy.

    A lónak van lovásza, a tehénnek tehenésze, a madárnak madarásza, a halnak halásza. A disznónak akkor miért nincs disznásza, vagy méginkább, disznésze ?

  • llax

    senior tag

    Az eredetileg Starship SN2-nek címkézett alkatrészekből összedobott újabb teszttartály kint van az "indítóállásnál", hamarosan útlezárás a helyszín körül. (a lezárás várható időtartamából ítélve előbb csak vízzel tesztelhetnek)

  • LLapy

    csendes tag

    Nagy vagy Cifu, köszi a cikket! :R :R :R

    Eric Berger talán kicsit elfogult a SpaceX irányába, de írt egy szintén remek összefoglalót Musk tervéről, hogy hetente(!) egy Starship-et építsenek:
    https://arstechnica.com/science/2020/03/inside-elon-musks-plan-to-build-one-starship-a-week-and-settle-mars/

    Szintén ő írta, hogy a NASA a Boeing demo küldetésének vizsgálata során 60 javítandó problémát talált a Starliner-en. (illetve lehet hogy nem csak a kapszulán, hanem esetleg a folyamatirányításban is... nem értem pontosan a bejegyzését...)
    https://twitter.com/SciGuySpace/status/1235960209878724609

    zizé

  • LLapy

    csendes tag

    Az Eric Berger féle cikkben van szó egy újratervezett thrust puck-nak nevezett izéről. Ez egy korog, ehhez erősítik a hajtóműveket és elég kritikus elemnek tűnik mert ez viseli a tolóerőből adódó terhelést.

    Az alábbi képen látszik ez a (talán már új) korong a NasaSpaceFlight fórumról, az SN2 mozgatása közben:
    https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?action=dlattach;topic=48895.0;attach=1618059;image

    A többi friss kép a tesztről:
    https://forum.nasaspaceflight.com/index.php?topic=48895.1800

    zizé

  • llax

    senior tag

    Odáig még nem jutott el a dolog, hogy annak a képességeit teszteljék...
    Az SN1-nél az is sérülhetett, de eddig minden esetben a dóm-palást hegesztés szakadt (a többit már nem kell nézni, csak a kiindulást). Nem is tudom, hogyan gondolják azt, hogy ott egy sima hegesztés elég lesz. Statikus nyomással már elmentek 8,5bar-ig, (üzemi: 3bar), de azok ott fontos csomópontok (középső és felső is), működő hajtóművek mellett lesz ott rázkódás, az alsónál erőátadás is...

  • Letsgo2Mars

    újonc

    Köszi a választ, hát az azért abszurd hogy a világ egyik legfontosabb fejlesztését az hátráltatja hogy nem bírtak egy olyan helyet találni neki ahol kisebb a mindenféle forgalom meg olajkutak...

    Ami a műszaki kihívásokat illeti:
    1. A pályán tankolás, bármennyire is tűnik sci-finek, azt olvasom nem is olyan nagy ügy, sőt talán a legkönnyebb azt lesz összehozni. Ez egyébként működő technológia, hiszen a nemzetközi űrállomáshoz is rendszeresen kapcsolódni kell amikor embert vagy rakományt visznek oda, és ez végül is ugyanaz lesz: az űrben két eszement sebességgel repülő tárgy pontos, precíz összekapcsolódása. Ha eddig ment, ezután is menni fog. A SpX Dragonja is megcsinálta már ezt sokszor, szóval a technológia és tapasztalat már ott van a SpX-en belül is, csak át kell konvertálniuk a SS-ekre. Aztán ha már stabilan összekapcsolódtak, a manna átpumpálása már semmiség.

    2. Hővédelem. Hát ez is egy régi, sok évtizedes technológia, nem kell a hidegfúziót kitalálniuk. Persze ők ezt is modernizálni fogják mint mindent, valahol azt olvastam hogy Musk az űriparban megszokotthoz képest vékonyabb, könnyebb csempékben gondolkodik.
    Illetve már láttam is 1-2 kis minivedeót ahol már teszteltek is pár példányt, szóval lehet ezzel már készen is vannak, legalábbis prototípus-szinten

    3. Energiaellátást. Erről nem tudom hogy tervezik. Felteszem a napenergia adja magát.

    4. Na, a szokatlan "átfordulós" visszatérés, az valóban nagy rizikó, meglepne ha nem csapódna a földbe az első gép amelyikkel megpróbálják majd :) Egy több száz tonnás monstrummal ilyet játszani... nekem ez lesz az igazi sci-fi ha majd megcsinálják :)

    5. Az üzemanyag hűtve tárolására (akár a gépben, akár a Marson) azt mondta Musk hogy ezt sem érti mit problémáznak ezen ennyit a népek (nem pont így mondta de értettük...), szerinte egyszerűen vákuummal kell körülvenni a tartályt (ezért kell duplafalú tartály, avagy egy nagyobb tartályban egy kisebb), és akkor szinte nulla közeli hűtéssel forradáspont (-161) alatt tartható a motyó. Ugye ahol vákuum van ott nincs olyan anyag ami vinné a hőt. Persze egy tartályt valahol rögzíteni kell, szóval 100%-osan nem lehet vákuummal körülvenni a belső tartályt, ez gyenge pontja a konstrukciónak, de kétségtelenül így is megoldható a dolog.

    Ezek NEM vitának szántam, inkább csak hangos gondolkodásnak, meg reménykedésnek, és ugyanis nagyon drukkolok hogy 22-ben már lássam repülni a cargo gépeket a mars felé :) Nem vagyok mérnök, nem értek hozzá. Azt meg még laikusként is látom hogy mindig mindenhol közbejön valami, szóval minden csak nem sima játék egy űrhajófejlesztés.
    Azért reményre ad okot hogy úgy tudom Musk a minap nemes egyszerűséggel megduplázta az űrhajógyárában dolgozók létszámát (500 fő fölé mentek), és úgy tudom a végcél valami kb. 3000 fő. Ember van, pénz van, akarat van, minden van, csinálják.

  • llax

    senior tag

    Nem olyan sokaknak fontos ez a fejlesztés...

    Hely: Nincs. Legalábbis olyan, ami távol esik minden problémás helytől, sok-sok ember tud oda járni melózni, eszköz, anyag, üzemanyag odaszállítása egyszerű (+ahová USA cége vihet rakétatechnológiát - mert komoly korlátozások vonatkoznak a magáncégekre is). Esetleg valami úszó platformon (volt ilyen terv) kivinni az óceánra a kísérletekhez (ehhez a mostani helyük nem a legjobb - viszont az USA kb. legdélebbi pontja). De mint USA cége, így is ott marad a teljes bürokrácia.

    1. Tankolás: kicsit nagyobb mennyiségű kakaóról van szó, mint amit az ISS-re visznek. A tervezett tankolási módról Cifu is írt. Ez folyamatos meghajtást igényel, ha kevés üzemanyaggal (és nem túl nagy sebesség változással -> égi mechanika) akarják megoldani, akkor igen nagy csatlakozó keresztmetszetek kellenek.

    2. Hővédelem: Igen nagy a felület (egyébként bizonyos szempontokból előny is). Ha a tartályok belsejét nem véded eléggé a hőtől, akkor a nyomást kell folyamatosan, sőt, intenzíven szabályozni bennük (mert a szerkezet kellő szilárdságához nagy erőhatások alatt kell a nyomás).

    3. Nagy méretű, védett helyre összecsukható napelem még komoly kihívás lesz. (teher/tanker verzió esete lényegesen egyszerűbb)

    4. Lássuk az első teszteket... Igazából nem igényel sokkal több manőverezést, mint egy F9 booster leszállása, de az újdonsága extra kockázat.

    5. A hő nem csak vezetéssel vagy szállítással, de sugárzással is közlekedik. Hónapokról van szó. Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül. (Földközelbe - akár a Holdig - ez még nem probléma)

    [ Szerkesztve ]

  • Letsgo2Mars

    újonc

    Köszi a választ!
    Már csak azért is mert amíg nem válaszolt valaki, nem engedett engem a rendszer válaszolni Cifunak :(((

    Cifu!
    " Musk említette, hogy az első pár SS egyirányú módban (csak oda) fog menni teherhajóként, és soha nem fog visszatérni. De szétvágva őket fel lehet használni kezdeti bázisépítéshez, például."

    Igazából ez szerintem nem nagy meglepetés. Ott nincs semmi csak por homok meg kövek. Abból kell egy kis civilizációt építeniük amit magukkal visznek, és ott az acél aranyat fog érni. Természetese hogy kannibalizálják a gépeket, sok-sok értékes acél és egyéb anyag van bennük amit ott majd jól felhasználhatnak. Ha csak nem nevezik ki 1-2 teherűrhajójukat raktár-épületnek vagy veteményesnek, akkor azokat az utolsó morzsáig lebontják és elhasználják :)
    Felteszem sugárzás-mentes helyen akarnak majd élni, amihez kell valami jól szigetelt bázis. Ez lehet elvileg a föld alatt, de azt én - legalábbis az első években - nehezen képzelem el hogy fúrnak maguknak föld alatti folyosókat meg termeket. Inkább a felszínen kell összerakniuk valamit amit vastagon beborítanak törmelékkel, marsi homokkal.

    Őszintén szólva engem inkább az érdekelne hogy mi lesz a rakomány mondjuk az első kettő űrhajóban? Találgatni sok mindent lehet de erről még sehol nem találtam konkrét infót.

    llax:
    "Nem lehetetlen, de nagy kihívás lesz aktív hűtés nélkül."
    És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?

  • llax

    senior tag

    "És az aktív hűtés egyébként valamiért probléma?"

    Elsőre: műszakilag nem probléma.
    Ha jobban belegondolsz, ahhoz további napelem felület kell + radiátorok. Ezek és a hűtőrendszer tömege is a hasznos teher mennyiségét csökkenti (+további összecsukási-elhelyezési probléma - kivéve a csak odaútra menő példányoknál).

Hozzászólok Aktív témák