- Az Intel a legmodernebb chipgyártó géppel előzheti meg az egész szektort
- Leváltaná a Google a sütiket, de ez nem elég
- Nem igaz, hogy indiaiak működtetik az Amazon pénztármentes technológiáját
- Már azelőtt szoftvert írnak a chipekhez, hogy elindulna a gyártás
- Van, ahol már törvényben védik az agyhullámainkat
Új hozzászólás Aktív témák
-
Még egyszer: itt egy komplett cikk a témáról.
A kémiai lézerekkel ahhoz, hogy egy rakétát távolról (értsd: 100+km) le tudj lőni, több tonnányi erősen mérgező vegyületre van szükséged. Meg arra, hogy a rakéta legyen kedves legalább 4-6 másodpercig ugyanazon oldalát felét mutatni és közben lehetőleg egyenletesen haladjon, hogy a lézernyalábot egy ponton tudják tartani. Nem nyilvános, hogy a YAL-1A lézerének pontosan milyen a teljesítménye (1MW körüli elméletben, de feltehetően pont azért kaszálták a programot, mert nem érték el ezt), de a cirka 20 tonnányi reakcióanyagból hét lövést tudott leadni.
A repülőgépekre "aggatott" lézereknél két megoldás merült fel, az egyik a kémiai lézer, ahol két konténert pakolnak a gép szárnya alá, az egyikbe az "energiaforrás", a másikban maga a lézer az optikával. Ennél az volt a gond, hogy a megkívánt 100kW-os optikai teljesítményt nem tudták ekkora méretbe zsugorítani. 100kW még mindig nem elég ahhoz egyébként, hogy valóban elpusztíts egy rakétát, de kellően meg tudod vele az érzékelőjét rongálni ahhoz, hogy ne tudjon követni.
Anno az volt az elképzelés, hogy az F-35 esetében az F-35B-nél meglévő emelőrotor helyére kerülne egy generátor, amely az emelőrotor tengelyéről vett erőt használná fel az elektromos áram termelésére. Nagyon elméletben 20MW mechanikus teljesítményből mondjuk hasraütésből 15MW elektromos teljesítményt tudnál kihozni. Ez elég decens energiamennyiség ahhoz, hogy egy szilárdtest lézert megtámogass, a probléma az, amit korábban leírtam: nagyjából most olyan 10kW körüli optikai teljesítményt tud egy szilárdtest lézer, és kb. akkora, mint egy bőrönd. A hatásfoka pedig 13-15% körül van, tehát mondjuk 66kW elektromos energiát kell egy ilyen modulba pumpálni, és keletkezik cirka 56kW hulladékhő (értelemszerűen impulzus-terhelésekről beszélünk, tehát nem folyamatos értékekről), amitől meg kellene szabadulni. Ha akarsz egy 100kW-os fiber-lézert (szilárdtest lézer, amely több ilyen szilárdtest-lézer modul energiáját optikai vezetékeken és egy tükörrendszerrel kombinálja), akkor ez azt jelenti, hogy alsó hangon 660kW elektromos energia kell és van 560kW hőenergiád, amit valahova el kellene vezetni. És mindennek bele kellene férnie a gép testébe.
Szépnek szép álom, de jelenleg nem úgy tűnik, hogy realitás...
Egy nagy testű gépbe, mint egy C-130 még esetleg. Régóta téma, hogy a következő AC-130 Gunship lézerfegyvert is kap. De úgy tudom ott se sikerült még összehozni a dolgot. A fő gond a teljesítény továbbra is: 100kW-ot még belepakolhatsz egy ekkora gépbe, de a 100kW még mindig csak arra elég, hogy leégesd a festéket egy járműről pár tíz km-ről vagy tönkretégy különféle szenzorokat. Ha ennél többet akarsz, még egy szintet kellene lépned, és a MW kategóriába kéne lépni. Most menjünk vissza a korábbi számokhoz: 15%-al számolva egy 1MW-os fiber lézer (ha lehetséges) 100db ilyen 10kW-os modulból kellene állnie, 6,6MW elektromos energiát igényelne és 5,6MW hőenergiát kellene leadnia valahogy.
A jelek szerint ma is ott tartanak, ahol az 1980-as években: meg tudjuk csinálni a kívánt teljesítményt, ha nagyon akarjátok, csak nagyságrendileg 50x akkora a mérete és a tömege, mint amit a megrendelő szeretne...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.
Új hozzászólás Aktív témák
it Még mindig sok a homály, de nagyon úgy tűnik, hogy a gyártó legalább egy esetben sumákolt – és ennek komoly következményei lehetnek.
