- MinDig TV
- DIGI internet
- Kínában túl sok az EV, fokozódik az árháború
- Mobilinternet
- Az MSI RadiX AXE6600 tesztje – router, játékosoknak
- Hálózati / IP kamera
- 3 évig még biztosan nem rendelhetünk Xiaomi EV-t
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- HBO Max & OD topic
- Milyen program, ami...?
Új hozzászólás Aktív témák
-
#19
Major Major
őstag
számvevő
#16
-
#22
Major Major
őstag
számvevő
#20
Major Major
őstag
a létszámos részt elfogadom - mivel nem vagyok a téren járatos, ez így egy állítás a másikkal szemben
azonban az, hogy meg lehet venni olcsóbban az office-t nem jelent semmit, ha 40k-ért veszik, akkor ezzel a megtakarítással kell számolni
az EuroOffice meg nem tudom hogy jön ide, a finn pilot projektről szóló esettanulmányban is openoffice-t használtak, és csak képzési és járulékos költségek voltak (mik egyébként az MS office-nál is lettek volna)
és akkor még szó nem esett oprendszerről -
floatr
veterán
Tehát szerinted ahány tényleges júzer van, annyi a számítógép, és azon összesen egy office fut. Ez már 10 évvel ezelőtt sem volt igaz, amikor a közigben voltam rendszergizda. A szervereket, és egyéb infrastrukturális elemeket kihagytad a számításból, az oprendszerről és egyéb szoftverekről (kiegészítő support/oktatás) nem is beszélve.
FYI
"az öt év alatt elérhető 100-110 milliárd forintos költségvetési megtakarítás számításánál a közszférában használt személyi számítógépek számát és ennek a jelenlegi gyakorlat szerinti szoftverellátottságát vették alapul, de nyugat-európai elemzéseket is felhasználtak az érték kiszámításánál."Namost ha ennek a fele igaz -- ahogy sugallod --, már az is sok...
-
floatr
veterán
Mint említettem "ha csak a felel igaz". De miért van nekem olyan érzésem, hogy nem hasraütésre számoltak, akár a licenszköltségek esetében, mégha a felhasználók számába tévednének is...?
De akkor ha már ennyire benne vagy a dologban, és nem vagy rest, és kellő eszed is van hozzá, akkor számolgassál tovább csak az említett dolgokkal, sakko kijön egy olyan szám, ami az ODFA összegének többszöröse.
Mellesleg az ODFA tanulmányában egy szóval sem említik a RH és EO termékeket, mivel a példaként felhozott kormányzatok épp OOo-t és nagy részben ingyenes rendszereket használnak.
-
afuser
csendes tag
Szia Számvevő!
Az ODFA 100 milliárdos megtakarítási számítása kapcsán olvastam a megjegyzéseidet, és arra gondoltam, hogy szívesen számolok veled együtt. merthogy úgy tűnik, hogy félreértesz pár dolgot....
Tények:
- az ODFA nem azt állította, hogy a KSZF spórolhat 4 év alatt 100 milliárdot, hanem azt, hogy MAGYARORSZAG 4 év alatt ennyivel költ többet, mint kellene.
- kb. 600.000 PC-t használ a közigazgatás (önkormányzatok, kötelezett intézmények, oktatás, eü.)
- a tavalyi 25 milliárdos KSZF keretből a Microsoft szoftverek beszerzésére 9,5 milliárd lett lehívva - ez az un. kötelezett intézmények beszerzése. Emellett vassal együtt is adnak szoftvert, az X86-os szerziket érdemes megnézni, az még párszáz millió
A számításaidhoz tehát még a következők tartoznak hozzá:
- a "kötelezett intézmények" kategória csak 1500 állami finanszírozású intézményt jelent, beleértve minisztériumokat, min. háttérintézményeket, állami iskolákat, börtönöket, nemzeti parkokat stb... ez kábé a teljes közintézménypark negyede, harmada.A KSZF-től tavaly lehivott 9,5 milliárdból finanszírozták az oktatási licenszek FRISSITESEIT is. A szoftvert ugyanis a sulik állják saját pénzükből - bemennek a boltba, megveszik a gépet - aminek az árába építve kifizeti az oprendszert és az irodai szoftvert, vírusírtót stb...
Az önkormányzatok szoftverparkját (kb. ) sem központilag finanszírozzák, többnyire maguknak vásárolnak szoftvert. Csak a viszonyítás kedvéért: úgy tudom, hogy csak Szeged városa évente 100 millió forintot spórolt azzal, hogy átállt openoffice-ra... És akkor tegyük hozzá, hogy összesen 3250 önkori van, ezek többsége persze nyilván nem akkora mint Szeged. Törökbálint pl. "csak" évi 2-3 milliót spórolt az átállással.
----Ugyanakkor van itt egy fontos jelenség: mivel a közintézmények egymással elég komoly szintű adatkapcsolatban állnak (ideális esetben legalábbis), a a minisztériumok, hatóságok, háttérintézmények által használt központi rendszerek meghatározzák a többi, többé-kevésbé önálló intézmény lehetőségeit. Azaz, ebben az esetben jelentősen korlátozzák, nem másra, mint MS szoftverek használatára.
Mindebből az következik, hogy a KSZF által tavaly elköltött 9,5 milliárd forint kábé a negyede/ötöde az intézménypark teljes költésének. Tehát évente kábé 35-45 milliárd HUF megy el szoftverlicenszekre az állami szférában!!!!
Ha ehhez hozzávesszük, hogy egy liberalizált piacon a versenyszféra is könnyebben tudna nyílt szoftvereket alkalmazni, az azt jelenti, hogy az átállás kapcsán 4 év alatt ALSÓ hangon lehetne 100 milliárdot megfogni...
És ez csak a szoftverekről szólt.
A rendszerfejlesztésekről, szolgáltatásokról, oktatásról, tanácsadásról, a vállalati rendszerekről és kapcsolódó licencekről még nem is beszéltünk...Ha a hardveroldalt is idetesszük - amit persze nem ildomos, hiszen itt alapvetően szoftverekről van szó, ez már csak a hab lehet a tortán - az még durvább számokhoz vezet. Merthogy ugye ha egy vegyes életkorú gépekkel rendelkező intézmény átáll az új MS szoftverekre, az kapásból azt jelenti, hogy a géppark jó részét azonnal ki kell cserélni...
Az igazi szégyen pedig az - és ezen a ponton szerintem telitalálat az ODFA nyilatkozat - hogy sem a KSZF, sem egyéb intézmény nincs tisztában azzal, hogy mennyibe kerül az informatika. A KSZF látja a saját számait, de nem tudja, hány gépet lát el. Az oktatási miniszter látja az alá tartozó gépszámot, de fogalma sincs, hogy mennyi az összköltség (hiszen az iskola is beruház, az önkorm. is finanszíroz, pályázatok is vannak...).
Boldog lennék, ha jönne valaki és azt mondaná, hogy "tévedés, hiszen nem 100 milliárdot, hanem csak 42-t lehet megtakarítani" de a helyzet az, hogy a terület felelősei sem ismerik sem a költséget, sem a tételeket, sem a gépállomány részleteit.
Ezek nélkül pedig nehéz érdemben vitatkozni...Nem véletlen, hogy az utóbbi pár évben hasraütött szép kerek mesebeli számok jellemezték az iparágat....
Ja és ha netán ezek alapján újraszámolnál, akkor ajánlom a legfrissebb IKT tanulmányt a magyarországi költségekről (ez a teljes piac, aminek kábé a 25-35%-át jelentik a közintézmények), íme pár tétel:
- infokommunikációs szolgáltatások: 264 Mrd Ft
- hardverbeszerzések: 231 Mrd Ft
- szoftver-beszerzések: 95 Mrd FtMindezek alapján szerintem jelentősen alul van becsülve az a 100 milliárdos megtakarítás4 év alatt...
Mit gondolsz?
Új hozzászólás Aktív témák
it A nyílt forrású technológiák képviselői elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi hazai közbeszerzési gyakorlatot, s elégtelennek a KSZF lépéseit.
- ZOTAC GeForce GTX 1080 AMP Edition 8GB GDDR5X 256bit
- Filmes gép gyűjtemény
- Nikon D5000 + AF-S DX NIKKOR 18-105 mm
- Bontatlan Seagate & Western Digital HDD-k 3TB - 12TB -ig - Számla + Garancia, Ár alatt! BeszámítOK!
- DJI Mini 4 pro FMC drón - 3 akku, RC2 táv, 2 táska, Filterek, 2025. decemberig garancia, DJI Care