Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Sir Riccio

    addikt

    válasz commanDOS #6 üzenetére

    Én is paráztam a fősulitól, pedig nem kell...az idegen emberek, idegen helyek pedig magukban hordozzák az új barátok, barátnők, vagy esetleg egy szerelem lehetőségét is. Bár nekem ott van a kedvesem így nem gondoltam a legutolsó lehetőségre de ha új barátságok születnek az mindig jó.

    [ Szerkesztve ]

    Deutsch Richárd Fotográfia / www.riccio.hu

  • James Bond™

    tag

    válasz commanDOS #6 üzenetére

    Én általános iskola után éreztem így anno. Új emberek, ki tudja milyen lesz... De egy hét az új emberekkel, és rájöttem, hogy jó új embereket megismerni, többet nem is féltem, hogy újakat kell társaimnak tekintenem. Csak ugye a megismerés után jön a kiismerés, és aztán már nem ugyanazok az emberek, akiket az első nap láttál. Szeretek tanulni, mégis volt, hogy lógtam el órákról, mindenben bevállalós voltam, és ez nem fért össze a jó tanuló képével. Voltak osztálytársaim, akiknek ez nem tetszett, nem szerettek emiatt, hátam mögött irigyek voltak, tehát ki kellett őket ismernem.

    A tervek halasztgatása nekem is ismerős. Következő hét, aztán következő hónap, következő év...

    Ezzel csak azt akartam mondani, hogy próbálj meg nem parázni, persze az nehéz. Azért nehéz, mert a nyárral kizökken minden a régi kerékvágásból, általában a legtöbb fiatalnak nem kell nyáron korán kelni, nem kell tanulni, és mikor belegondolnak, hogy szeptember: koránkelés, tanulás, házi feladat, kevés szabadidő... Ekkor érzi magát az ember depressziósan, de mikor beindul az iskola, elmúlik.

    Sok sikert és szerencsét a főiskolához!

    •> Figyelj, tanulj, hogy később rád figyeljenek és tőled tanuljanak!

Új hozzászólás Aktív témák