Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    LOGOUT blog

    Kár érte, nagyon vártam. Ott futott a stream és mindig csak nőtt a visszalévő idő... Remélem pénteken sikerül nekik. :K

    Mondjuk elnézve a hozzászólásokat a témához a facebookon a híroldalak kapcsolódó cikkei alatt, arra jutottam, hogy az emberiség számára nincs jövő. :(

    Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

  • scream

    veterán

    válasz CPT.Pirk #1 üzenetére

    Hasonlóan, én is nagyon vártam, bár azt kicsit furcsállottam, hogy úgy volt folyamatosan tologatva a stream-en a kezdési idő, hogy nem jött amúgy semmi plusz infó ezzel kapcsolatban, csak látszott, hogy +15p, +30p, aztán +4 nap (vagy lehet valamilyen másik csatornán volt róla szó, ami elkerülte a figyelmem), végül külön keresve találtam rá az okára.

    Remélem pénteken minden sima lesz :fingers-crossed:

  • Szabi®

    addikt

    ""2025-ban léphet újra ember a Holdra az Artemis III küldetés keretében."""

    Igen végre most sikerül(het), nem úgy, mint 69'-ben ... :)

  • tkesy

    őstag

    Addig is marad a For All Mankind... :D

    >>>> “Life is measured in achievement, not in years alone.” - Bruce McLaren <<<< >>>> So Say We All --- The Truth Is Out There - I Want To Believe --- Indeed <<<<

  • camelferr

    senior tag

    Ha azt az obszcén összeget, amibe az Artemis program kerül, egyszerűen átutalták volna a SpaceX-nek, már lenne egy működő városunk a Holdon.

    Egyébként a hadiipari kiadások és a hadseregek puszta fenntartása naponta, azaz naponta több mint ötmilliárd dollárt emészt fel. Szóval miről beszélünk? Drága lenne egy állandó Holdbázis?

    Fear kills more dreams than failure ever will

  • myckey

    veterán

    válasz Szabi® #3 üzenetére

    akkor nem a brúsz villisz járt először a hódlon? :F

    :(((

    "Biztos mint a halál! Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz.. 2, 9, 11. " Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye "

  • ledgeri

    nagyúr

    válasz CPT.Pirk #1 üzenetére

    Reménykedtem, hogy lesz olyan komment mint a tied vége...
    Őrület, hogy az egészből még XY híradóban is az volt a mondandó, hogy ott voltak 200k-n, csalódniuk kellett, és hogy ezzel a csúszással is csak csúszik az egész...

    #5 camelferr Amint jelentősen csökken a 6-7 éve bejelentett, Musk-os "két éven belül" projekteknek száma, elhiszem egy részét a kommented első részének.
    A másodikkal kapcsolatben viszont teljesen egyetértek! Picit, ha már az az összeg felszabadul, tegyünk az éhínség ellen is, de annak kb rendezése után simán mehet a pénz a semmibe (a.k.a space.... SPAAAAAAAAAAAAAAAAACCCCCCCCCCCCEEEEEEEEE ;] )

    anti-blockadblock-er// PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Keresek Sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest)

  • k-adi

    nagyúr

    válasz camelferr #5 üzenetére

    miből gondolod hogy a spaceX megugraná? musk is szeret kamuzni.. mikor kiáll a nyilvánosság elé hogy 2 év múlva ez meg az... és volt ez 5 éve vagy menny is?

  • Vole

    tag

    válasz k-adi #8 üzenetére

    A Falcon 9 -el mar bizonyitott a SpaceX. Mindenki rohogott rajtuk, hulyenek nezte oket, kijelentettek, hogy marpedig az ujra felhasznalhato raketa nem csak baromsag, de lehetetlen is megcsinalni gazdasagosan... most mi is a helyzet?
    A SpaceX tobb hasznos terhet vitt az urbe, mint az emberiseg osszes masik raketaja egyuttveve... A Starship projekt kisebb csuszasban van mint az Artemis es toredeket koltottek ra, mar most altszik, hogy lekorozi azt mindenben.

  • ledgeri

    nagyúr

    válasz Vole #9 üzenetére

    Az hogy valaki megcsinálja, mikor a többiek azt mondják, hogy úgy nem lehet, picit másabb, mint mikor Ő mondja, hogy 2 éven belül meglesz, és ennek a kijelentésnek 6 éve és azóta semmi.
    De az alap "spaceX-el már meglenne" altémára szívesen visszatérek amint landolt már az első Starship és Orion a Holdon, hogy összevessük az "Artemis a landolásig, Starship a landolásig" számokat!

    [ Szerkesztve ]

    anti-blockadblock-er// PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Keresek Sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest)

  • DjFlanker

    aktív tag

    válasz Vole #9 üzenetére

    Ugye megvan hogy amikor ezt fejleszteni kezdték, a SpaceX bármeny bizonyított eredménye még csak Musk nedves álmaiban létezett?

    Jó pilóta alagútban nem katapultál

  • hardzsi2

    aktív tag

    válasz myckey #6 üzenetére

    Dehogy; Chuck Norris, de Ő többször is... ;)

    flood-resistant mirror driller (cuccok: Skylake NUC és Xbox One X)

  • vicze1

    félisten

    válasz Vole #9 üzenetére

    "Mindenki rohogott rajtuk, hulyenek nezte oket, kijelentettek, hogy marpedig az ujra felhasznalhato raketa nem csak baromsag, de lehetetlen is megcsinalni gazdasagosan... most mi is a helyzet?"
    Továbbra is max. olyanok mindtak ilyet akik tök hulyék hizzé, és a Musk rajongók ezzel próbálják igazolni, hohy mekkora eredmény, tehát egy hazugságra építve.

    Gazdaságosság meg eléggé kérséses úgy, hogya felövések jelleg 60+%-ka saját maga generálja, igy honnan is van bevétel?
    13db kereskedelmi, 25 Starlink.

    "Starship projekt kisebb csuszasban van"
    Még túl korai, hogy nagyobb csúszásban legyen lesz az több is, jelenleg 1.5év csúszás. SLS a politikai problémák miatt elég nehezen meghatározható, hogy mennyit is csúcsot, az Artemis program csak '19-ben lett létrehozva.
    Miivel magán válllakozás így fingunk nincs mennyi a fejlesztési költsége. Csak a HLS 5millárdra volt kiírva, aminek a felét Musk állja, és ez a HLS misszió költsége nem a fejlesztésé.

    Jelen állás szerint a Starship nélkül nincs Holdraszállás, mivel az a leszálló egység, csak a hogyan több mint kérdéses.
    Már most látható, hogy nem az SLS hanem a Starship miatt fog csúszni a leszállás, ha egyáltalán megvalósúl. Politikailag bármikor áthuzhatják.
    Jelnleg egyedül a Kínával való versengés tartja életben a programot.

    Ha meg a pénz fáj egyeseknek, mi lenne ha nem hagynának az amcsi 1 billió dollárnyi fogyvert egyes vesztes háborúkban? :U

    [ Szerkesztve ]

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #13 üzenetére

    szerk: ez valójában #10 ledgeri-nek ment


    Ez az utólag elhíresült mondat akkor hangzott el, amikor Eric Berger (jelenleg az Ars Technika újságírója) rákérdezett, hogy a Falcon Heavy nem teszi-e feleslegessé az SLS fejlesztését, amikor az SLS payload kapacitásának 70%-át képes felvinni 150 millió dollárból, míg egyetlen SLS indításra 2 milliárd dollárral számoltak (akkoriban, mára ez felkúszott 4 milliárd közelébe).
    Ehhez képest az első sikeres Falcon Heavy indítás 2018 februárjában volt négy és fél évvel ezelőtt.
    Amúgy az is beszédes, hogy a NASA-t 1958-ban alapították és 11 évvel később ember lépett a Holdra, most meg 12 év kellett ahhoz, hogy már létező, újrahasznosított technológiával egyáltalán a teszt fázisig eljussanak. (Az SLS javarészt az űrsikló program technikai megoldásaira épül.)

    Az persze nyilván költői túlzás, hogy ha a SpaceX-et megdobják azzal a 20 milliárd dollárral, akkor már a Marson vacsoráznánk, stb. de azért sanszos, hogy ha a NASA ebből a pénzből inkább a kereskedelmi űrfejlesztéseket támogatta volna, akkor rég túl lennének az Artemis program első jó néhány fázisán.

    [ Szerkesztve ]

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #14 üzenetére

    Ahogy F9H és a Starship se képes a szükséges payloadot a Holdra eljuttatni, így pontosan mi is az alternatíva ebben a pillanatban?

    Az SLS-nek léteznie se kéne, és pont az drágitotta, hogy a Constallation megszüntetése után kvázi összelegozták a meglévő elemekből, és ebből rengeteg probléma adódott. Nagyrészt a politikai huzavona növeli az árat a rengeteg újratervezés miatt.

  • camelferr

    senior tag

    válasz ledgeri #7 üzenetére

    Jó munkához is idő kell.. :)
    Húsz éves a SpaceX. Tizenhat év kellett ahhoz hogy a Falcon Heavy először repüljön. Azóta tolják a Starship projektet ami alkalmas lenne az Orion hordozására.
    Persze itt még szó sincs landolásról, biztonságos kilövésről a Hold felszínéről, majd biztonságos visszatérésről a Földre, de ettől az Artemis is évekre van.
    Egyelőre ott áll a projekt hogy halasztották a startot a szivárgó hidrogén miatt. (btw a Starship folyékony metánnal működik amihez lehet jó tömítéseket készíteni, ugyanez hidrogénhez sokkal nehezebb)
    A másik komoly probléma az Artemis indításokkal: nem újrafelhasználható. A SpaceX viszont elég jól áll ezen a területen, a Falcon9 rakéták között akad ami már tizennégyszer repült. A Starship is ezen az elven lett fejlesztve, egy "új" kilövés gyakorlatilag az üzemanyagok árába fog kerülni.

    Fear kills more dreams than failure ever will

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #15 üzenetére

    "Ahogy F9H és a Starship se képes a szükséges payloadot a Holdra eljuttatni"

    Ezt honnan veszed?

    "Az SLS-nek léteznie se kéne, és pont az drágitotta, hogy a Constallation megszüntetése után kvázi összelegozták a meglévő elemekből, és ebből rengeteg probléma adódott. Nagyrészt a politikai huzavona növeli az árat a rengeteg újratervezés miatt."

    Ebben egyetértünk. A történet lényege, hogy az USA Kongresszusa gyakorlatilag kivette az irányítást az elnök és a NASA adminisztráció kezéből. Az SLS-t nyíltan pénzszivattyúnak használták, hogy a tagállamok minél több szövetségi forrást tudjanak lehívni lehetőleg minden számonkérés nélkül. A program fő kitalálója és lobbistája pedig végig az a Bill Nelson volt, aki ma a NASA-t vezeti.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #17 üzenetére

    "Ezt honnan veszed?"
    A technikai adataikból, és abból hogy heavy-nek 4év alatt 2 azaz 2db kilövése volt.
    A Starship újratöltés nélkül sehova nem megy LEO-n kívül.

  • vicze1

    félisten

    válasz camelferr #16 üzenetére

    "Azóta tolják a Starship projektet ami alkalmas lenne az Orion hordozására."
    Semmilyen formában nem alkamas és még csak nem is kompatibilis semmilyen formában.

    Artemis része a Starship HLS, nélküle nincs Holdraszállás.

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #18 üzenetére

    "A technikai adataikból, és abból hogy heavy-nek 4év alatt 2 azaz 2db kilövése volt."

    A Falcon Heavy képes payload-ot juttatni Hold körüli pályára (a Lunar Gateway-nél már terveznek vele), annak hogy egyébként hány kilövése volt eddig meg semmi köze a képességeihez. (A következő SLS küldetést 2024-re tervezik, de már most esélyes, hogy 2025-re csúszik, ettől még nem lesz kevesebb a payload kapacitása.)
    A heavy persze nem "human rated", de az első sorban a SpaceX döntése, mivel nem látták értelmét az F9H továbbfejlesztésének a Starship mellett.

    "A Starship újratöltés nélkül sehova nem megy LEO-n kívül."

    Még szerencse, hogy újratöltik.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • camelferr

    senior tag

    válasz vicze1 #19 üzenetére

    alkalmas lenne
    (de föl sem merült hogy ebbe az irányba fejlesszék)
    Egyébként alkalmassá/kompatibilissé lehetett volna tenni, ha van rá szándék. Mert az Orion pontosan az ami: egy űrkapszula, ami képes Hold körüli pályára állni, majd onnan visszatérni a Földre, anélkül hogy a "payload" vagyis az űrhajósok belehalnának.
    Ugyanezt, vagyis egy Hold körül keringő majd onnan visszatérő űrkapszulát céloz a SpaceX "Dear Moon" projektje, egy leszállás nélküli, méregdrága űrkörhinta, kalandvágyó kőgazdagoknak.

    Fear kills more dreams than failure ever will

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #21 üzenetére

    "A heavy persze nem "human rated"
    Lényegtelen, a Orion rohadt nagy és nehéz, a heavy szó szerint kicsi hozzá.
    Total (with LAS): 73,735 lb (33,446 kg)
    Injected lunar mass: 58,467 lb (26,520 kg)
    Hevy GTO: 26.7 t

    Technikailag nem lehetséges mint írtam, ráadásul a legnehezebb amit vitt a heavy az 6t volt, valamint, ekkora súlynál nincs újrahasznosítás se a botostereknek.
    A gateway-t (nem lesz belőle soha semmi) lehet vele építeni, mert kisebb darabokban fel lehet lőni, de arra is inkább az SLS alkalmasabb.

    Mellesleg a Starship sem lesz soha, mivel nincs semmilyen abort system és nem is lehetséges a jelenlegi felállás alapján.

    "Még szerencse, hogy újratöltik."
    Ja már csak a hogyan a kérdéses. Tudom apró technikai problémák...

  • kpbendeguz

    addikt

    Amúgy az is érdekes adatlék a történethez, hogy az SLS valójában eddig nem hajtotta végre a teljes "wet dress" próbát (amikor végigcsinálják a teljes indítás szekvenciát, de 10 másodperccel az indítás előtt leállítják).
    A legutóbbi teszt során ugyanis szivárgás lépett fel az egyik hidrogén vezetékben és 29 másodperccel hamarabb leállították a folyamatot, de már ahhoz is meg kellett hackelniük a saját számítógépeiket, hogy legalább eddig eljussanak.
    A mostani törlés oka, hogy az egyik hajtóművet nem sikerült időben megfelelő hőmérsékletre hűteniük tehát javítható lett volna, ha korrekt módon végig csinálják a próbát, mert akkor a hiba is hamarabb előjön.
    Ehelyett erőltették az indítást, amiből így gyakorlatilag pont a "wet dress" próba pótlása lett, de legalább nagy nyilvánosság, celebek és politikusok előtt.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #23 üzenetére

    "Lényegtelen, a Orion rohadt nagy és nehéz, a heavy szó szerint kicsi hozzá."

    Ha lett volna rá igény, akkor át lehetett volna tervezni az Orion-t, hogy beleférjen a súly limitbe, valószínűleg még úgy is nagyságrendileg olcsóbban jönnek ki, mint az SLS-el. Ezen kívül magát a Falcon Heavy-t is lehetett volna eleve az Artemis küldetésekhez tervezni, ha a NASA versenypályázatot írt volna ki rá, mint ahogyan az ISS és a HLS esetén is tette. Politikai akarat és nem technológiai limitáció kérdése.

    "ráadásul a legnehezebb amit vitt a heavy az 6t volt"

    A max. payload kapacitás szempontjából ez mennyiben releváns?

    "valamint, ekkora súlynál nincs újrahasznosítás se a botostereknek."

    A Falcon Heavy 150 milliós indítási költsége újrahasznosítás nélkül értendő.

    "de arra is inkább az SLS alkalmasabb"

    2-4 milliárd dollár/indítás költséggel, legjobb esetben is évente max. 1db. indítással számolva? Komolyan?

    "Mellesleg a Starship sem lesz soha, mivel nincs semmilyen abort system és nem is lehetséges a jelenlegi felállás alapján."

    Az űrsiklónak sem volt launch abort rendszere, mégis human rated volt.

    "Ja már csak a hogyan a kérdéses. Tudom apró technikai problémák..."

    Nem apró, de megoldható technikai feladat, ahogyan az űrből visszatérő booster landolása egy drónhajóra is valaha az volt.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #25 üzenetére

    Általánosan a heavy launch rendszerekre nincs igény, mert nagyon nagyon limitált a felhasználásuk és költséges, így értelmetlen kiírni alapból.

    "A max. payload kapacitás szempontjából ez mennyiben releváns?"
    Abból a szempontból, hogy nem tudjuk mekkora a nagyotmondása a SpecX-nek, és mi a valóság.

    Még egyszer duplázni kéne a FH névleges lefövési képességet, ahhoz hogy elvigye az Orion-t.
    Még a Super Hevy-nek is necces, ami annyit repült mint az SLS, és csak kisérleti technológiákból áll.
    Nagyon nem érted mekkora súlyokról van szó.

    "2-4 milliárd dollár/indítás költséggel, legjobb esetben is évente max. 1db. indítással számolva? Komolyan?"
    Igen komolyan.
    SLS-nek ez a legkisebb konfigurációja, ami LEO-ba többet tud vinni, mint a Starship és Block 2 másfélszer annyit tudna.
    Egyszerűen semmilyen formában nem alternatíva.
    Még egyszer lényegtelen a költség ha nincs más.

    "Az űrsiklónak sem volt launch abort rendszere, mégis human rated volt."
    Ja addig volt human rated, amíg... :O
    Nem fog a NASA már semmire se se kiadni semmilyen engedélyt, aminek nincs valamilyen menekülő rendszere. Orion-on ez egy extra csúszás volt és +10tonnát jelent...

    "megoldható technikai feladat"
    A feladat minding megoldható, kérdés hogy mennyiért és mennyi idő alatt.

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #26 üzenetére

    "Abból a szempontból, hogy nem tudjuk mekkora a nagyotmondása a SpecX-nek, és mi a valóság."

    A logikádat követve az SLS eddig felvitt legnehezebb payload-ja 0 tonna, és mivel nem tudhatjuk, hogy mekkora a nagyotmondása a NASA-nak és mi a valóság, az SLS alkalmatlan bármilyen hasznos teher felvitelére. :W

    "Nagyon nem érted mekkora súlyokról van szó."

    A Falcon Heavy képes Hold körüli pályára állítani egy Apolló méretű űrkapszulát, tehát de. Mivel az Oriont eleve az SLS-hez tervezték, ezért értelemszerűen nagyobb payload tömeggel számolhattak, de az Orion jelenlegi mérete és súlya nem előfeltétele egy sikeres Artemis missziónak.

    "SLS-nek ez a legkisebb konfigurációja, ami LEO-ba többet tud vinni, mint a Starship"

    SLS Block1: 77 tonna, Starship: 100 tonna.

    "Block 2 másfélszer annyit tudna."

    A Starshipnél is másfélszeres payload kapacitás a végcél, azaz Block2: 115 tonna, Starship 150 tonna.
    De még ha a Starship továbbfejlesztési tervei teljesen kudarcot vallanának, a Block 2 pedig minden költség és határidő túllépés ellenére megvalósulna, akkor is csak 13%-al nagyobb payload kapacitása lenne, 200 szoros (!) áron.

    "Még egyszer lényegtelen a költség ha nincs más."

    Éppen ez az, hogy van, abba meg belegondolni is ijesztő, hogy mi lehetne, ha az SLS árát értelmesen költenék el (nem feltétlenül a SpaceX-nek adva, de legalább racionális alapokra helyezve).

    "Nem fog a NASA már semmire se se kiadni semmilyen engedélyt, aminek nincs valamilyen menekülő rendszere. "

    Erről van valamilyen kötelező érvényű hivatalos NASA állásfoglalás is, vagy csak feltételezések?
    A launch abort rendszerek eleve rendkívül limitáltak, mivel csak a rakéta korai indítási szakaszában van egyáltalán szerepük. Az űrsikló esetében a két emberéletet követelő baleset egyikét sem lehetett volna launch abort rendszerrel megelőzni.

    "A feladat minding megoldható, kérdés hogy mennyiért és mennyi idő alatt."

    Az SLS eddigi 12 éves fejlesztési ütemét elnézve és a SpaceX agresszív "hardware rich" (értsd: nem félnek elfüstölni pár járművet, mire összejön) stratégiájának köszönhetően jó eséllyel hamarabb látsz Starship feltöltést az űrben, mint újabb SLS indítást, ha a mostani egyáltalán összejön.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #27 üzenetére

    Az elsőre nem mondok semmit inkább... :U

    "Mivel az Oriont eleve az SLS-hez tervezték"
    NEM!
    Az Orion az Ares-hez lett tervezve és teljesen változatlan formában lett átvéve, és inkább az SLS lett köré tervezve a végén. Az Orion a teljes költségvetés több mint a fele!
    SLS lényegében az Ares V helyettesítője, összelegózva "elfekvőben" lévő alkatrészekből. + rohadt drága kilövőtorony...

    "Orion jelenlegi mérete és súlya nem előfeltétele egy sikeres Artemis missziónak."
    Az Orion-on kívül nem áll rendelkezésre más űrhajó konkrétan! Nincs mást fellőni! Ezt fel tudod fogni?
    Ezenkívül. Az Orion konkrétan a Marsra való eljutásra van tervezve, és magát az SLS-t is, ez a hosszútávú cél.

    Csak szeretném a figyelmedbe ajánlani, hogy a Dragon 2 Crew fejlesztése 10(!)év volt, a Orion ami 8év alatt készült el és 2014(!!!) óta várja, hogy legyen valami amivel fellövik.

    "SLS árát értelmesen költenék el (nem feltétlenül a SpaceX-nek adva, de legalább racionális alapokra helyezve)."
    Továbbra se változtatna a végeredményen, csak a költséget csökkentené jelentősen. Új dolgot fejleszteni egyszerűen idő. Az hogy mennyit sikkasztanak el különböző módokon, az meg egy tök másik kérdés.

    "SLS Block1: 77 tonna, Starship: 100 tonna."
    Még egyszer a LEO az SLS estében 95t, az ember is szállító már 1B 105t lenne, Starship pedig a jelenlegi formában lehetetlen, hogy tudja a hasra ütés 100t-t, mert rápakoltak 20t hőpajzsot, így eléggé kérdéses, hogy mit fog tudni felvinni, na meg hogyan, mert még erről sincsenek tervek. A megálmodott és képzeletbeli számokat meg felejtsük már el, mert köze nincs már most a valósághoz.
    Block 2 pedig 130t lenne.

    "Erről van valamilyen kötelező érvényű hivatalos NASA állásfoglalás"
    Minden pályázat része.

    "Az űrsikló esetében"
    Az elsőt elég egyértelműen meg lehetett volna. A második esetben, pedig elhagyhatták volna a visszatérésre képtelen űrhajót alternatív úton.

    "jó eséllyel hamarabb látsz Starship feltöltést az űrben, mint újabb SLS indítást"
    Nem tudom mit szívsz, de lehet le kéne szokni róla...
    Örüljünk, ha '24-re valamekkora teherrel repülni tud üzembiztosan a Starship.

    Személy szerint nagyon nagyon kicsi esélyt látok arra, hogy Artemis 3-ig lejut a program, mielőtt ezt is lelőnék politikai okok miatt.

    [ Szerkesztve ]

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #28 üzenetére

    "Az lesőre nem mondok semmit inkább... :U"

    Nem csodálom, mert már az eredeti érved is hülyeség volt, jobb az ilyet nem erőltetni.

    "NEM!"

    De. Tök mindegy, hogy egy korábbi, közben elkaszált hordozórakétára tervezték-e, vagy magára az SLS-re. Ha a tervezéskor adott volt a payload kapacitás, akkor azt vették figyelembe.

    "Az Orion-on kívül nem áll rendelkezésre más űrhajó konkrétan! Nincs mást fellőni! Ezt fel tudod fogni?"

    És ha nincs, akkor a jövőben már nem is lehet..., vagy egyébként nem lehetett volna, ha a NASA (pontosabban a pénzcsap felett diszponáló Kongresszus) nem korrupciós logikával kezeli a fejlesztést.

    "Minden pályázat része."

    Tehát nem kötelező érvényű szabály, hanem a pályázati kiírástól függ.

    "Csak szeretném a figyelmedbe ajánlani, hogy a Dragon 2 Crew fejlesztése 10(!)év volt"

    A NASA 2014-ben kötött szerződést a SpaceX-el a Crew Dragon fejlesztésére, a sikeres Demo-2 misszió pedig 2020-ban volt 6 évre rá. És ebben már benne van az összes teszt misszió, engedélyezési eljárás, stb.

    "Orion ami 8év alatt készült el"

    Amiben még nincs benne az összes teszt misszió, engedélyezési eljárás, stb. A Starliner is az utolsó fázisban hasalt el és lett belőle több évnyi csúszás, az Orion meg kb. most tart ott.

    "Még egyszer a LEO az SLS estében 95t, az ember is szállító már 1B 105t lenne"

    Igazad van, egy korábbi NASA hivatalos közleményt vettem figyelembe, de ebben még 2017-es indítási dátum van (lol), így valószínűleg a wikipédia számai a frissebbek.

    "Starship pedig a jelenlegi formában lehetetlen, hogy tudja a hasra ütés 100t-t, mert rápakoltak 20t hőpajzsot"

    A tervek szerint hőpajzzsal együtt lesz 100t a hasznos teher, az meg nem hitkérdés, hogy mekkora egy űreszköz tervezett payload kapacitása.

    "A megálmodott és képzeletbeli számokat meg felejtsük már el, mert köze nincs már most a valósághoz."

    vs.

    "Block 2 pedig 130t lenne."

    "Az elsőt elég egyértelműen meg lehetett volna. "

    Hogyan?

    "A második esetben, pedig elhagyhatták volna a visszatérésre képtelen űrhajót alternatív úton."

    Hogyan?

    "Örüljünk, ha '24-re valamekkora teherrel repülni tud üzembiztosan a Starship."

    Örüljünk, ha addigra lesz összeszerelt állapotban újabb SLS. (Értsd: nem a Starship feltöltéssel kapcsolatban vagyok optimista, hanem az SLS-el kapcsolatban pesszimista.)

    Egyébként a költség tényezőt nem kellene olyan könnyedén ignorálni, mivel ha egy hordozórakéta indítása 2-4 milliárdba kerül, akkor egész egyszerűen financiálisan fenntarthatatlan a rendszer. Értsd: képtelenek lesznek elérni a kitűzött célokat, ha két évente egy indásra jut csak pénz. Azaz, hogy "lényegtelen a költség ha nincs más" baromira nem állja meg a helyét, ha a költségek végső soron ellehetetlenítik a projektet.

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • -FLY->

    őstag

    Leírná nekem egyszerű halandónak, hogy mi ezeknek a misszióknak a lényege igazából? Nagyságrendileg 50 éve ha minden igaz a holdra szállt az emberiség, bár nem vagyok nagy guru és konteos sem. Vagy ez olyan, mint egy régi játék remakeje? Ne írjatok le teljesen, engem is kvára zavar, hogy fingunk sincs a sötét energiáról/anyagról.

    [ Szerkesztve ]

  • opr

    veterán

    válasz -FLY-> #30 üzenetére

    Nagyon egyszerű. Anno annyi volt a terv, hogy felmegy a nép gyermeke, leQrja a zászlót, tiszteleg egy szépet a kamera előtt, összevödrözik pár kavicsot, hazajön, közben csődbehajszolják a hülye szovjeteket, kész, mic drop.

    Most pedig az a terv, hogy legyen konstans holdkolónia, amit lehet használni közép/hosszútávon ugródeszkának a naprendszer maradékának a meghódításához, kolonizálásához, az irgalmatlan mennyiségű nyersanyag eléréséhez. Nagyon más a kettő. :K

    [ Szerkesztve ]

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • ledgeri

    nagyúr

    válasz -FLY-> #30 üzenetére

    Jobb stream háttér kell, mint egy LEDlevél... a Hold majd a Mars jobbnak tűnik

    nagyon ;]

    anti-blockadblock-er// PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Keresek Sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest)

  • SaGaIn

    senior tag

    válasz opr #31 üzenetére

    Azért ennél többről volt szó... a űrhajósokat geológusok és más tudományágak tudósai képezték... rengeteg kutatás folyt párhuzamosan... és rengeteget tanultunk az Apollo küldetéskeből... sajnos az utolsó 3-at lefújták illetve a megmaradtat megrövidítették a túl magas költségekre hivatkozva. Pedig a lefújással és a már legyártott alkatrészek múzeumokba küldésével már nem spóróltak a tervezéskor és gyártáskor elszaladó költségeken max kb 10%-ot. A tudós társadalom akkor és útólag is azt mondta, hogy sok kutatás maradt el mivel az utólsó 3 küldetést lefújták és hogy hiba volt lefújni.

    Nézzétek meg a Hold szerelemesei című sorozatot abban sok fontos, hiteles információ benne van a Geminitől az Apolló küldetésekig.
    Igen Irgalmatlan sokba került az Apolló program de az utolsó hármat nem fellőni akkor is hiba volt hiszen addigra a költségek 90-át már elköltötték kutatás-fejlesztés , gyártásra. A tudománynak pedig szüksége lett volna arra 3 küldetésre. A mostani Artemis küldetéseket is muszáj folytatni hiszen rengeteg megválaszolatlan kérés maradat a Holddal kapcsolatban és egy fenntartott Hold bázis és egy ÚJ ISS eszméletlen hasznos lenne a tudománynak. És lenne is rá pénz ha nem háborúznának értelmetlen módon egyes ultranacionalista országok.

    Ha a NATO éves költségvetésének csak 10-20% át lehetne űrkutatásra költeni eszméletlen hasznos lenne hosszútávon az emberiségnek

    "DOS addresses only 1 Megabyte of RAM because we cannot imagine any applications needing more." Microsoft in 1980 "We can" -said Google, than they made Chrome. What happend next is history.

  • dabadab

    titán

    válasz DjFlanker #11 üzenetére

    Ugye megvan hogy amikor ezt fejleszteni kezdték, a SpaceX bármeny bizonyított eredménye még csak Musk nedves álmaiban létezett?

    Érdemes minimálisan factcheckelni:
    Az SLS-t 2011-ben kezdték el, a Falcon 9 első repülése 2010-ben volt.

    DRM is theft

  • camelferr

    senior tag

    válasz SaGaIn #33 üzenetére

    az utolsó hármat nem fellőni akkor is hiba

    Igen, de közbeszólt a sajtó. Cinikus, kritizáló cikkek jelentek meg. 30milliárd dolcsi volt az Apollo-program és visszahoztak cirka 300 kiló holdkőzetet. Némi algebra után azzal volt tele a sajtó, hogy a jenki adófizetőknek egy kiló holdkőzet 100millió dollárba került.
    1970-ben, amikor egy hordó olaj három dollár, egy gallon benzin 35cent volt.

    (és nem mellesleg ekkor volt csúcson a vietnami háború, amibe az Apollo-program árának többszörösét öntötte az USA, 58ezer fiatal amerikai halt meg a semmiért, sáros dzsungelekben. Rendszeresek voltak a véres zavargások az ellen is)

    Fear kills more dreams than failure ever will

  • SaGaIn

    senior tag

    válasz camelferr #35 üzenetére

    Igen erről beszéltem hogy, amit az Apolló programon spóroltak a megvágásával annak többszörörösét költötték el Vietnámra, pedig már a háború megindításakor sejthető volt, hogy bukta lesz. Nem beszélve arról, hogy majd 60 ezer fiatalt küldtek feleslegesen a halálba és ki tudja mennyit tartós rokkantságba. Ellentétben Vietnámmal az Apollo programnak igen is hatalmas eszmei és tudományos értéke volt.

    "DOS addresses only 1 Megabyte of RAM because we cannot imagine any applications needing more." Microsoft in 1980 "We can" -said Google, than they made Chrome. What happend next is history.

  • opr

    veterán

    válasz SaGaIn #33 üzenetére

    Nyilván túloztam, gondoltam egyértelmű a dolog. ;)

    Ui.: Lehet ez is félreérthető volt, úgyhogy biztos ami biztos: abszolút nem vagyok ellene annak, hogy pénz legyen ölve az űrkutatásba. Konkrétan személy szerint úgy gondolom, hogy kevés olyan dolog van, amire jobb ötlet pénzt költeni, mint az űrkutatás. Sőt, továbbmegyek, az emberiség legnagyobb hibájának tartom, hogy ennyire szarunk az egészre, mert ahhoz képest, amekkora haszna lenne hosszútávon, nevetséges összegek mennek rá, pláne az USA-n kívül, ami pláne sajnálatos. :(

    [ Szerkesztve ]

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #29 üzenetére

    "Nem csodálom"
    Én se lassan, amekkora baromságokat írsz... :(

    "De. Tök mindegy,"
    Tehát leírod, hogy SLS-hez tervezték, ami konkrétan nem igaz mert a Orion majd 6évvel korábban kezdték el, amikor még SLS-ről szó se volt soha. A Delta IV-gyel fel is lőtték a hőpajzsot tesztelni, de ezek a tények tökre nem számítanak gondolom... :U
    :W

    "Amiben még nincs benne az összes teszt misszió, engedélyezési eljárás, stb."
    DE pontosan benne van, a 8év végét a 2014-es lefövésig számoltam, amikor minden le lett tesztelve rajta a visszatérésig, azóta kvázi kész.

    "A tervek szerint hőpajzzsal együtt lesz 100t a hasznos teher"
    Megint csak NEM. 100t az első naptól állítja Musk, amikor még hűtőfolyadék volt megálmodva az egész, és még papíron se nagyon létezett az egész. Azóta nem változtattak ezen a hülyeségen. és a 100t szám semmi más csak egy hasra ütés.

    "nem hitkérdés"
    Részedről elég erőteljesen úgy tűnik, hogy az...

    "financiálisan fenntarthatatlan a rendszer."
    A Holdra szállásnak mi a jó isten köze van a pénzügyi fen tarthatósághoz? :F Konkrétan pénzkidobás, ahogy az Apollo program volt. USA kormány sokkal több pénzt dob ki bankok, elektromos autó cégek, egyéb ipari cégek kimentésére évente, azok aztán fenntartók... A háborúkat meg se említem.
    Gyakorlatban filléres költségek, a kérdés csak annyi, hogy a lobbi mennyi akaszt le és hogyan.

    "költségek végső soron ellehetetlenítik a projektet."
    Semmi köze a pénzhez, érdekek és politika kérdése, semmi más.

    Az hogy gyakorlatban értelmetlen ebben a formában a teljes politikai bizonytalanság miatt és ez a 2. újratervezése az egésznek, az meg egy tök másik ok, amiért soha nem lesz végigvíve.

    Hogyan?
    Mármint nem érted, hogyan működik egy menekülő rendszer? Esetleg nézd meg a Dragon-on, a Orion-on, a Starliner-en, stb...
    A második eset nyilván problémásabb, nem vitatom.

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #38 üzenetére

    "Én se lassan, amekkora baromságokat írsz... :("

    Arra fel vonod kétségbe a Falcon Heavy maximimális hasznos teher kapacitását, hogy eddig mennyi hasznos teherrel indították. Innentől mindenki eldöntheti, hogy ki beszél itt baromságokat.

    "Tehát leírod, hogy SLS-hez tervezték"
    Azt írtam, hogy az SLS payload kapacitásához tervezték, ami egy szám nem pedig egy konkrét hordozórakéta. De csak szalmabábozz nyugodtan.

    "A Delta IV-gyel fel is lőtték a hőpajzsot tesztelni, de ezek a tények tökre nem számítanak gondolom..."

    Egy űrjármű akkor áll rendszerbe, ha az összes teszt repülésen túl van, ez a Dragon esetében 6 évet igényelt, az Orion kis szerencsével most pénteken jut el eddig.
    Pl. nem tudhatjuk, hogy a gyakorlatban hogyan fog reagálni az SLS side boosterek vibrációjára, ami akkora, hogy a műszerek konkrétan olvashatatlanok lettek tőle. A vibrációt nem is tudták javítani, helyette a monitorok képfrissítését hangolják össze a rázkódással. Ezért mondom, hogy az, hogy az Orion "kvázi kész" nem egyenlő azzal, hogy kész.

    " a 100t szám semmi más csak egy hasra ütés"

    A 100t a tervezett payload kapacitás. A hőpajzs súlyát értelem szerűen kompenzálják az eredeti tervekhez képest pl. a raptorok tolóerejének növelésével, de mint mondtam eleve nem hitkérdés az egész.

    "Részedről elég erőteljesen úgy tűnik, hogy az..."

    Hát nem én futok bele ordenáré érvelési hibákba, amikor személyes kétely alapon próbálok megkérdőjelezni konkrét adatokat.

    "Semmi köze a pénzhez, érdekek és politika kérdése, semmi más."

    A politika társadalmi támogatottság kérdése.
    Ha a NASA 4 milliárd dollárt költ el évente egyetlen SLS indításra, miközben havi rendszerességgel indulnak Starship-ek nagyságrendekkel kevesebb költséggel, akkor előbb-utóbb a Kongresszus is más korrupciós pénzszivattyúk után fog nézni, amit könnyebben letolnak a választóik torkán, mint egy ennyire átlátszóan értelmetlen pénzszórást.

    "Mármint nem érted, hogyan működik egy menekülő rendszer? Esetleg nézd meg a Dragon-on, a Orion-on, a Starliner-en, stb..."

    Azt magyarázd el légy szíves, hogy hogyan alkalmaztak volna egy hasonló rendszert az űrrepülőgépen.

    [ Szerkesztve ]

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • vicze1

    félisten

    válasz kpbendeguz #39 üzenetére

    Elengedtem, mert értelmetlen hívőkkel vitatkozni.

    "havi rendszerességgel indulnak Starship-ek"
    Még minding a bili meg a kéz esete. Továbbra is 1db Holdra való eljutás (vissza nem!!!) 10+ Starship fölevés is lehet... Se a működőképességről, se kivitelezhetőségről sincsen semmi konkrét csak folyamatosan változó CGI.

  • kpbendeguz

    addikt

    válasz vicze1 #40 üzenetére

    "Elengedtem, mert értelmetlen hívőkkel vitatkozni."

    Végül is könnyebb átmenni személyeskedésbe, mint érvelni, ezt aláírom.

    "Még minding a bili meg a kéz esete."

    Mikor is hallottam ezt legutóbb? Megvan, amikor még havi rendszerességgel induló Falcon 9-ekről szóltak a tervek.

    "Továbbra is 1db Holdra való eljutás (vissza nem!!!) 10+ Starship fölevés is lehet..."

    Valóban ez a terv. (Bár valószínűleg kevesebb is elég lesz, csak a Blue Origin ellen-kampányanyaga számolt 10+ fellövéssel.)

    "Se a működőképességről, se kivitelezhetőségről sincsen semmi konkrét csak folyamatosan változó CGI."

    Gyakorlatilag a Starship fejlesztése 0-24 élő egyenes adásban nyomon követhető, tehát elég sok a konkrét. Hogy maga a terv mennyiben kivitelezhető, azt nálunk a témához valamivel jobban értő szakemberek már elbírálták a NASA-nál, de gondolom nem hallották a Te személyes kételyen alapuló érvelésedet, így lehet, hogy rosszul döntöttek. :W

    ZX Spectrum 48K + ZX Interface 1 + ZX Microdrive + vDrive; Commodore 64 + 1541

  • opr

    veterán

    Megint scrubbed. :(

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • camelferr

    senior tag

    válasz opr #42 üzenetére

    A hidrogéngáz a világ legkisebb molekulája a világon. :)
    Nem túl egyszerű jó tömítéseket készíteni egy hidrogénnel működő rakétához. Rég túl kellett volna már lépni ezen..
    De a spórolástól függetlenül az Artemis indításonkénti 2-3-4 mrd dolláros költsége egyszerűen nonszensz.

    Fear kills more dreams than failure ever will

  • opr

    veterán

    válasz camelferr #43 üzenetére

    Nyilvan, de akkor is. Amugy igen, a koltseg az teljesen nonszensz. Dehat ez ilyen, ULA, az egesz programot minden iranybol atszovi a korrupcio, csuszasok, dragulasok, nem igazan lehet mit csinalni vele. Mindettol fuggetlenul a cel az jo es a kiloves is erdekes. Plusz oszinten szolva nem erdekel, mennyibe kerul, amig haladunk vegre elore, es az utobbi evtizedben vegre haladunk elore. :K

    "Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

  • camelferr

    senior tag

    válasz opr #44 üzenetére

    Haladunk, de ez szinte kizárólag a SpaceX-nek köszönhető. A Falcon9 crew Dragon páros nélkül a jenkik az ezer éves orosz Sputnik űrhajóval tudnának feljutni az ISS-re.
    Mivel az Artemis nincs deadline-hoz kötve, addig halogatják ameddig nekik tetszik.
    Jelen állás szerint a következő (tervezett) indítás október, de előtte vissza kell gurítani a teljes rakétát a szerelőcsarnokba, kicserélni a küldetésmegszakító rendszert és az akkukat (lejárt a szavatosságuk..), kijavítani a szivárgó hidrogén rendszert majd újra kitalicskázni a rakétát a launch pad-re és bízni a legjobbakban..
    Hogy ezen a hercehurcán melyik beszállító mennyit keres, az nem publikus. Egy olyan rakétával, amit a Space Shuttle programból megmaradt alkatrészekből és tervekből kukáztak össze. A négy hajtómű ami a rakéta alján van, konkrétan a leselejtezett űrsiklókról származik. A két szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétát sem kellett kifejleszteni csak legyártani a negyven éves tervek alapján.
    Tartom a véleményemet: ha az Artemis program árát a SpaceX használja fel, már épülne az állandó holdbázis.

    Fear kills more dreams than failure ever will

Új hozzászólás Aktív témák