Aktív témák
-
#13
totron
addikt
Hieronymus
#12
totron
addikt
válasz
Hieronymus
#12
üzenetére
Egykorúság párok esetén meg eretnekség? Túl nagy ívű kijelentéseket tettél véleményem szerint.
PéhBalázsnak (úccse érti, de leírom azért): van egy nagy szoftverhibám, miszerint oda megyek, ahol szükség van rám. Na ez a nőknél nem válik be vagy csak igen ritkán (ennek ellenére ezt vallom). Már csak a folyamatos túlkínálat az ostromló padavanok/gardedámok hada által is. Meg kell teremteni magadnak a helyet, az igényt a másikban, a jó tanár is megkelti az anyag iránt az érdeklődést. Ezen folyamat minden terhét, rizikóját terrrrmészetesen a pasiember viseli. Meg a nagy lófaszt, azt. Néha, ha a csillagok is úgy állnak épp, van nem olyan nehéz, kölcsönös egymásra találás, úgy értem időben és térben egyszerre, egy helyen megvalósulva, igen. Na egy ilyenre érdemes befizetni, de különben túl nagy erőfeszítésekbe, anyagiakba vernie magát az embernek nem.
Amelyiknek volt egy kis esze vagy jelleme/jellemtelensége, az betagozódott harmincas éveire már egy tűrhető(nek gondolt) házasságba. Aztán meg ha vált, úgy teszi, mint a majmok a fán: addig nem engedi el ág1-et, amíg ág2-t biztonsággal nem fogja. Egyattamerő jellemgyengeség. El kell gyászolni, le kell zárni az előző kapcsolatot, ki kell jönni belőle. Aztán lehet akármi is. Milyen kár, hogy ennyire eltérnek az elképzeléseim a mainstreamtől. De ha egyszer taszít. Mezőségi logikával is könnyedén belátható egyébként, hogy ebül szerzett nőstény ebül vész el. Benne élve persze ez nem mindig, nem mindenkinek ilyen világos. Az ember akarja a jót, elsősorban magának. Az üvöltő jelek ellenére is. Ezért kell vigyázni mennyire vagyunk jóban magunkkal, mert ha túlságosan akarjuk a jót, bármilyen áron, hát akkor elképzelhető, hogy van még mit csiszolni azon az önmagunkkal való kapcsolódáson.
