Új hozzászólás Aktív témák
-
aginor
addikt
Ez azért némi csűrés/csavarás jellegű, és prímán lehet vele akasztani az ekönyv terjedését.
Azért vagyunk a világon,hogy valahol vegyünk egy ATI Radeon-t :))) by: LADA VFTS http://www.flickr.com/photos/40852488@N03/
-
aginor
addikt
Azt láttam, se igazából két dologra gondoltam. Az egyik a használt piac, a másik a bizonytalanság, amit az ilyen átgondolatlan jogi környezet okozhat.
Azért vagyunk a világon,hogy valahol vegyünk egy ATI Radeon-t :))) by: LADA VFTS http://www.flickr.com/photos/40852488@N03/
-
tomazin
veterán
A weboldal koncepciojat nem ertem. Hogyan valik nem az enyemme egy konyv?
Ezen felul viszont udvozlendo az otlet (2nd hand ebook), ugyanis az olyan jellegu aszfek miatt, mint ami pl. az amazonnak van, hogyha valami olyat csinalsz ami nekik nem tetszik akkor onnantol nem fersz hozza azokhoz a konyvekhez amit megvettel a falra tudok maszni.
A birosagi dontes meg...artikel 13 utan meg sem kell lepodni, h a lobbi megveszi oket.
-
-
Robitrix
senior tag
az ok az lehet a tiltásra, ha én egy könyvklubban lehetővé teszem az ekönyv tartalmának elérését, akkor gyakorlatilag megvalósul a mű sokszorosítása engedély nélkül. ha a klubban 500 tag elolvashatja az egyszer kifizetett művet, akkor gyakorlatilag készítettem 500 másolatot, amit adott esetben még értékesítek is, ha az 500 tag befizet a klubba 500 tagdíjat.
Más felöl viszont pont ez valósul meg egy hagyományos papir alapú könyvtárban.... vesznek két példány könyvet(fizetnek két szerzői jogdíjat) majd elolvassa 500 ember. anélkül, hogy 498 ember fizetne utána jogdíjat.... más a helyzet mondjuk egy videó film kölcsönzöben, ahol a kölcsönző nem fogyasztói áron kapja az X videófilmet. Sokkal drágábban, mint ha Gipsz jakab bemegy egy boltba és megveszi magának a filmet. a jóval magasabb ár tartalmazza a többszöri kikölcsönzés során a szerzői díj tartalmakat(vagy annak egy részét legalább) Vagyis a dolog úgy működhetne egy virtuális ebook klubban, ha az klub nem bolti áron szerezné be az ekönyvet, hanem jóval drágábban és válna jogosulttá megosztani a tartalmát több emberrel.
-
-
XORANDOR
kezdő
Ezekre gondoltam én is. Mondjuk ezek mellé nem tudom mennyire szánalmas vagy életszerű, hogy akár lakodalmakba vagy zárt rendezvényekre is "bekukkanthat" a NAV, hogy hát ki van -e fizetve a jogdíj a nyilvános lejátszáshoz? Vagy amikor egy fodrászműhelyben papír forma szerint még rádiót sem lehet használni, mert műsorszórásnak minősül (!!)
-
XORANDOR
kezdő
Illetve ismét egy jó alkalom, hogy munkát adjanak a sok ügyvédnek / jogásznak.
-
-
-
-
Dr. Akula
nagyúr
A fösvények nem elégszenek meg a gyakori fillérrel, a ritka forintot várják, az meg meglepő(?) módon nem akar jönni, hát toporzékolnak mint a kisgyerek. Az ilyen csak arra jó hogy aki esetleg legálisan venne egyet, inkább letölti, mert luxusprofitot nem ér.
-
arról beszél, hogyha a szerzők meg a kereskedők megelégednének egy alacsonyabb árréssel, akkor lehet, hogy sokkal többen vennék meg legális úton az ebookot.
nekem főleg a kereskedők szúrják a szememet, mikor egy 6-7 ezer forintos cd-ből az előadónak párszáz forint jut, a kereskedelmi hiénák meg a szerzői jogvédők lenyúlnak 5500-6000 forintot is. el tudom képzelni, hogy sok ember szívesen kifizetné azt a párszáz forintot közvetlenül a szerzőnek, de a kiadói maffiát nem akarja súlyos ezresekkel támogatni, ezért inkább virágboltba* megy.
* torrent szlengneve az én haveri körömben...
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
veterán
Meg az, hogy majdnem annyiba kerül, mint a nyomtatott könyv, és ennek függvényében még sokan választják inkább azt. Lásd ugyanezt az újságok kapcsán is; ha fele annyiba kerülne egy ebook és egy emagazin, mint a printelt társa, sokkal hamarabb terjedne. De nem. Gondolom, azért sincs különbség az árakban, mert egyrészről keveset adnak el az elektronikus formátumból, másfelől más az ÁFA tartalom is, ahogy azt már írta bambano.
A magam részéről már várom, hogy mikor terjednek el jobban az emagazinok, de addig, ameddig ugyanazt az újságot, amit a boltban 2 ezer forintért kapok meg, elektronikusan pontosan ugyanannyiba kerül, én sem fogok tableten szopni az olvasással. Különjösképp, mert a digitális kiadás tízből tízszer csak annyi, hogy mindenféle újratördelés nélkül, megkapod a "szkennelt" ását a nyomtatott printnek. Úgy meg olvashatod még monitor méretű kijelzőn is, kényelmetlen lesz az egész. Ki a tököm akar folyamatosan nagyítgatni, szkrollozgatni olvasás közben, hogy a szabvány printméretre szabott tartalmat egy teljesen más arányú és méretű kijelzőn is elolvashassa? Plusz, a papír az papír, sokszor életet ment, ugye...
Azt egyébként érdekesnek tartom, hogy az antikvárium jellegű klasszikus könyveladást nem sújtja külön jogdíj, de ha ebookot akarnál eladni, azt meg igen? Szerintem a legegyszerűbb itt is a kölcsönzős modell lenne, amit az Amazon is csinál, csak magyar nyelvű kiadványokkal. Fix havidíj 3000 forint, és azt olvasol, amit akarsz. Viszlát. A VoD szolgáltatóknak egészen jól bejött ez a modell. Ha a könyvkiadók begyepesedett, molyszagú döntéshozói nem is látják a lehetőséget, egy nyomorult DiMag azért tehetne egy próbát, így legalább a periodikákhoz hozzáférne a modern kor gyermeke fapusztítás nélkül.
[ Szerkesztve ]
-
tomazin
veterán
Nem vagyok benne a temaban, de onnantol,h valaki megirt egy konyvet azzal meg van munka. Lektoralas, tordeles, formazas, forditas. Ezeket tudomasom szerint a kiado vegzi.
Illetve ha latod,h mi megy most epic vs mindenki mas fronton, eleg kemeny sapot rarak a steam es tarsai egy eladasra. -
Tigerclaw
nagyúr
Lassan kiderül, hogy a digitális tartalmak vásárlása esetén semmilyen joga sincs a vásárlónak. Persze ezt nem reklámozzák. Hiába a "Buy" gombra kattintottál, valójában nem vettél semmit, hanem legjobb esetben is csak béreltél. Kötelezni kellene az ilyen áruházakat, hogy hagyjanak fel ezzel a megtévesztő gyakorlattal? Persze akkor talán többen választanák a fizikai hordozókat, mint CD, DVD, Blu-ray, nyomtatott könyv, ha a digitálisnál ugyanaz az ár, de csak "rent" szerepel mellette, nem "buy".
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
Feketelaszlo
senior tag
Pont az szokott a baj lenni, hogy nagyon is szóba áll a a szerzővel - esetleg annyira, hogy már eleve közeli ismerőse, barátja lektorálja a könyvet. Na ezt a gyakorlatot bizonyos tudományterületek kifejezetten utálják és üldözik, s megvannak azok a bejáratott szakmai műhelyek - kiadók -, akiknek a szakkönyveit szerzőtől függetlenül hitelesnek fogadják el. A kiadó nem csak egy szolgáltatás, de minőségbiztosítás is, nem csak a lektorlásban, de a megjelenő könyv minőségében is.
-
consono
nagyúr
Én egy ideje már inkább veszek e-könyvet, mint hagyományosat. Egyszerűen azért, mert nincs már helyem a könyveimnek Havi 2-3 könyvet elolvasok, nem lehet követni... Szerencsére már lejjebb mentek az árak, az e-book olcsóbb is, mint a papír, fele, kétharmada. Tableten meg olvasson az, akinek két anyja van, az e-könyvhöz, ha sokat olvasol kell a rendes olvasó.
Az árakhoz, meg a kiadókhoz egy gondolat még: nyilván az író a főszereplő egy könyv megjelenésében, de honnan tudod, hogy megírt valaki egy könyvet? Kell a reklám, az ismertető, a megjelenés. Abban viszont egyetértek, hogy a Kindle Unlimitedhez hasló megoldás lehet a jövő, jó lenne, ha lenne ilyen magyarul is!
"In God we trust. All others must bring data"
-
Sz.Sandor23
újonc
nincs használt e-könyv, mondjuk igaz, nem kopik nem szakad és nem sárgul
-
Tigerclaw
nagyúr
A tabletes megoldás jelenleg még több esetben szükséges. Bizonyos formátumú olvasnivalókhoz szükséges a nagyobb méretű kijelző, illetve jól jön a színes grafikus megjelenítés. Ha a magazinokat el is felejtjük (bár miért kellene), sok szakkönyv nagyon igényli a 10+ inches kijelzőt. Mondhatni amit nyomtatva nagyobb méretben adnak ki, ahhoz e-book verzióban is fontos a nagyobb méret. Persze nem a kindle-ből áll a világ, vannak más gyártók is, de évek óta tűkön ülve várja az e-book közösség egy nagyobb része egy nagy méretű kindle piacra dobását. Én úgy gondolom, hogy 10 inch se lenne elég. Talán 11-12 inch lenne ideális a műszaki könyvekhez és 7 inch a regényekhez.
Másrészt a magazinok mellett vannak olyan könyvek, amikben kiemelten fontosak a fotók. Azokhoz kell a tabletes e-book megoldás.
Én is kiátkozom az Amazont sok dolog miatt, de nem az e-book piaca miatt. Már jöhetnének ide is.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
-
veterán
Pont a helyhiány miatt állnék át a nyomtatott anyagról én is a digitálisra, már évekkel ezelőtt volt itthon Kindle és 10-es tablet is, eltérő igényekre és feladatokra. Könyvet én is ebook olvasón tolom, de magazinokhoz jobb a tablet. A magazint tekintve még azonos árat is megadnék, ha nem érintené a digitális kiadásokat az a sajátosság, hogy végső soron olyan, mint egy szkennelt PDF, nincs újratördelve, semmi kijelző optimalizáció, így kvázi használhatatlan. Ebből kifolyólag 10 évnyi magazin előfizetés után idén már nem újítottam, és e-magazinként sem fizettem elő a korábbi szándékommal szemben, inkább letöltöm. Majd ha lesz rendes tördelés, akkor lesz zseton is, pédéeffért nem fizetek. Emiatt lenne jó, ha lenne ezen a piacon is egy HBO GO jellegű megoldás, ott legalább a szerzőket is keretek közé szorítanák, és a pénzedért talán minőséget is kapnál. Ma a minőség értelmezhetetlen ebben a műfajban sajnos, a cél hogy kifizesd, aztán olvasod úgy, ahogy akarod, az már senkit nem érdekel.Hát a nagy sz*rt fizetek én ezért.
@Polllen: oké, van néhány biztató példa rá, de például az Asszony érdeklődési körét alapul véve (szokásos női sallangok) nincs ekkora különbség, volt olyan könyv, amit forintra azonos áron kínáltak papír és ebook alapon is. Szakirodalom szintén zenész.
[ Szerkesztve ]
-
Tigerclaw
nagyúr
Az Amazonnál van Kindle Unlimited, ami megérheti azoknak aki sokat olvas és persze jól beszéli a megfelelő nyelvet. Milliónyi könyv, magazinok, hangoskönyvek. Nyelvtanulóknak is olcsó megoldás, hogy anyanyelvi tartalomhoz jussanak és még szórakozzanak is közben.
Amúgy a témához: Nem értem, hogy miért ne kaphatnám meg a kópia feletti tulajdonjogot, ha már annyit fizettem érte, amennyibe a fizikai könyv kerül. Ezzel csak a kalózkodást hozzák vissza. Persze azt én se várom, hogy a tulajdonjogot többezer fővel oszthassam meg. A fizikai könyvet is egyszerre csak egy embernek adhatom kölcsön.
Lehet hogy ki kellene fejleszteni valamilyen személyhez kötött digitális tartalom tárolót, vagyis eladhatom a megvett dolgot egy másik embernek, de akkor tőlem lekerül és csak ő fér hozzá.
Digitális tartalmak esetén meg a vásárlással nem csak a közvetítő céggel jöjjön létre szerződés, hanem a valódi jogtulajdonossal is. Tehát ha veszek egy Warner Bros filmet az Apple-től, akkor ne csak az Apple-en keresztűl legyen jogom hozzá. Mi van ha az Apple tönkremegy? Lehúzhatom a vécén az összes filmet, zenét, könyvet amit náluk vettem sokezer dollárért? Erre kellene egy megoldás és nem csak az, hogy mentsek el mindent előtte.
[ Szerkesztve ]
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
-
Tigerclaw
nagyúr
Akkor kreáljanak egy olyan jogot, amilyen egy nyomtatott könyvvel jár, hogy az átadható legyen. Megoldható lehetne az, hogy pl. az Amazontól veszek egy könyvet, akkor átruházhassam egy másik Amazonos accountra. Ehhez mondjuk az kellene hogy a letöltött könyvek érvényessége lejárjon pár hét alatt, vagyis pár hetente meg kellene újítani a letöltött könyvek jogát a készülékeimen. Amit közben eladtam másnak, azt nem olvashatom tovább.
Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.
-
consono
nagyúr
Pont ezért is kellene újragondolni a copyrightot, mert több száz éves filozófiához kötődik a jelenlegi szabályozás... Én nem akarom az alkotótól elvenni a tulajdonjogot, én az adott példány tulajdonjogát szeretném. Vagy adott esetben azt sem, csak hogy a hozzáférésem ne csorbulhasson. Persze ez nem ehhez a cikkhez tartozik...
"In God we trust. All others must bring data"
-
redgreg
tag
válasz Feketelaszlo #33 üzenetére
És így született meg a sci-hub, mert már az amerikai egyetemek se nagyon tudták kinyögni az árat...
-
janeszgol
félisten
válasz #06658560 #47 üzenetére
Én is ezekre a nagyágyúkra gondoltam. Amazon, App Store, Google Play. Bár utóbbi talán a legrugalmasabb. Van erre amúgy egy jó kis magyar start up. 10%-ot vesz le. Persze hogy hogyan rendezi az App Store 30%át például, az nem világos, ha csak 10%-ot kér.
PublishDrive a neve. -
Dr. Akula
nagyúr
Ha üdülési jogot, lakásbérleti jogot (pl. a budai várban csak bérelni lehet, tulajdont szerezni nem) lehet adni-venni, akkor nem látom jogosságát hogy pont könyvet, filmet ne lehessen. Egyszerűen csak kapzsik a kiadók, és rázzák a bilincset mint a BSA, toporzékolnak hogy nem jön a vevő a túlárazott szarjaikra, ahelyett hogy árat csökkentenének, mint a kapitalizmusban mindenki más. Ennyi erővel a pék is rázhatná a bilincset hogy tessék 5000-ért megvenni a kenyerét, mert kéne egy Ferrari a gyereknek is, 300 Ft-ért "meglopják" őt...
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
-
brd
nagyúr
válasz Tigerclaw #32 üzenetére
Ez már régen kiderült (számomra legalábbis). Pl. ott van a Steam: pár éve már nincsen lehetőség letiltani a megvásárolt játékokhoz a frissítést, holott pl. egy single player játéknál (vagy inkább az arra is használható esetében; persze a multi mehetne úgy, hogy csak a legfrissebbel lehetne csatlakozni, ennek semmi technikai akadálya nem lenne) ez alapjog kellene legyen. Sok játékból sokszor inkább a warezolt változatot érdemes futtatni (pl. akkor, ha van valamilyen mod, amit már nem fejlesztenek, vagy csak nem elég gyorsan és a frissített játékkal nem, vagy nem jól működik).
The only real valuable thing is intuition.
-
brd
nagyúr
Elég érdekesen adják elő, ha csak ez a bajuk, mert átruházni sem lehet. Azaz nem mondhatsz le más javára egy e-könyvedről - akár általad szabályozható módon csak ideiglenesen - úgy, hogy addig te ne olvashasd, ameddig más "birtokolja".
The only real valuable thing is intuition.
-
#33253120
törölt tag
Ok, de mindenki be van fertőzve azzal, hogy ha veszel egy új könyvet, annak könyvszaga van. Ha olvasod, akkor annak látszik a nyoma, de ezeknél ez az értékcsökkenés nincs. Mintha szoftvert értékesítenél tovább. De inkább jobb példa az E-képregény, festménykatalógus, graffittigyűjtemény. Ezek is kultúrális termékek, de digitálisan lettek előállítva. Írnék még erről, de nem érzem elég összeszedettnek magam.
-
Az ekönyvek terjedését a minőségük is erősen hátráltatja. A sikerkönyveket leszámítva (melyek persze alig olcsóbbak nyomtatott társaiknál - ok, ÁFA), rendszerint csak korábban nyomtatásban megjelent, aztán digitalizált anyagokat vehetsz. Még véletlenül sem az eredeti elektronikus formátumból kiindulva... S a választék sem a legjobb a papír alapúakhoz képest. Pedig minden papíralapúnak van digitális verziója. Na, ezért tart itt ez az egész
"Sum ergo cogito; cogito ergo dubito" - Jonathan Hepburn
-
-
#33253120
törölt tag
Ok. A könyv az papír. Szent, és sérthetetlen. Amikor először kinyitod megüt a nyomdaszag, érzed a gerincén, hogy te vagy az aki tényleg az első voltál, sőt a boltban is vigyázol, hogy ne egy kiterpesztett darabot vegyél.
Na ez az e-könyv esetében nincs. Olyan, mint az mp3, annak is problémás a továbbértékesítése, de azon mégse ugrál senki. De se több, se kevesebb mint egy mp3. Tartalom, fáljban. Nem lesz baja ha olvasod, nem lesz ragya a gerincén, nem hajtja vissza senki a sarkot könyvjelzőnek, nem rakják le nyitva fejjel lefelé, az e-book változatlan marad. Nincs kopása. Egy könyvet le lehet adni az antikváriumba, mert darabra van. Az e-book másolható, ahogy a játék is, ha nincs mondjuk Steam-hez kötve. De nem fizikális hordozón van.
Viszont a szellemi tartalom mögötte van, és más kultúrkörből származik.
Az e-book nem továbbadhatóságát fogd fel úgy, mint a windows tulajdonjogodat. Átruházható, de nem egyszerűen. -
Reggie0
félisten
-
nagyúr
válasz #33253120 #67 üzenetére
Igen, azzal a különbséggel, hogy ott egyrészt lehetőség van streaming formában terjeszteni, másrészt emiatt (is) a DRM védelem sokkal elfogadottabb és elterjedtebb. A DRM védett ebook-ok esetében simán, vita nélkül megoldható lenne a továbbértékesítés, feltéve, hogy a könyv olvasásakor megoldható lenne minden esetben az online DRM ellenőrzés. Sajnos ez pont az egyik lényeges tulajdonságát ölné meg az ebook-nak, nevezetesen, hogy bármilyen eszközön bárhol olvasható legyen. Nem is nagyon kedvelt dolog a DRM védett ebook-ok vásárlása.
-
#33253120
törölt tag
Nincs ezzel gond. Ahogy említed a kiadók/zenészek megállapodtak a Spotify-al, meg a hasonló többivel, úgy ezeknek a könyvkluboknak is meg kellene. Ez szerzői jogi kérdés, se több, se kevesebb.
Kell egy platform, ami intézményesített, nem pedig ilyen-olyan vállalkozásba oltott zugkölcsözős metodika.
De az e-book sokak fejében még mindig a papírkönyv kiváltója, amit megvesz a könyvesboltban, antikváriumban, és olvasás után leadja eladásra. Ami jön belőle veszi azt megpótolva veszi a következőt, amit ugyanúgy lead. De az e-book nem így működik. -
nagyúr
válasz #33253120 #69 üzenetére
A megvásárolt hanghordozók (lemez, kazetta) mellett nagyon régóta jól bevált egyéb csatornák voltak zenefogyasztásra, úgymint rádió és élő koncert: az emberek hozzászoktak, hogy lehet úgy is zenét hallgatni, hogy nem tudod megfogni, hazavinni. Ezért működik a Spotify modell zenére. De amíg a Spotify működőképes és fenntartható, mert arról (elvileg) nem tudod lementeni/másolni a zenét, addig az ebooknál ugyanezt nem lehet megoldani, mert nem lehet egy könyvet "stream-elni", illetve lehetne, de azzal kizárnád az összes ebook readert, ami éppen nincs netre kötve.
-
nagyúr
Valahogy csak nem akarod megérteni, hogy attól még másolható marad egyszerű eszközökkel, míg a DVD, videókazetta másolásvédelemmel rendelkeznek. Még egy CD-t sem lehet egyszerűen lemásolni egy fájlkezelő segítségével, csak célszoftverrel, a vinyl lemezről nem is beszélve.
Lehetne árulni másolásvédett microSD kártyán terjesztett kódolt ebook-ot hozzá való hardveres ebook readerrel együtt: senki nem venné meg. Ördögi kör. -
Reggie0
félisten
Te nem erted, hogy ertem, hogy masolhato. Csak ez ettol meg nem kifogas, ahogy nem volt kifogas mas adathordozok es formatumok eseteben sem. A VHS, DVD is utolag kapott vedelmet, eredetileg nem volt, megsem tiltottak be semmilyen kapcsolatos tevekenyseget, azert, mert masolhato cimszoval. Az audio CD-ken kb. sosem volt vedelem, megis kolcsonozni lehetett a konyvtarakban. Audio kazettak detto.
[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
Ebből kb. semmi sem igaz, bár most nem találok forrást, de én úgy tudom, hogy a másolásvédelem és a régiókód a kezdetektől a DVD szabvány része. A VHS-en csak addig nem volt védelem, míg kényszerűségből fel nem találták (alapvetően nem is filmek terjesztésére lett kitalálva, hanem otthoni amatőr felvételek készítésére, jóval az elterjedése után kezdték filmek terjesztésére használni, amikor a szabványt már nemigen lehetett módosítani). Ezen kívül a VHS-re az sem igaz, hogy minőségromlás nélkül lehetett volna másolni. Az audio CD ebből a szempontból valóban kivétel, de a szabvány jóval azelőtt született, hogy piacra kerültek volna az otthon használható CD írók, és még azután is hosszú ideig egyszerűen annyira drága volt az író és az alapanyag, hogy egyszerűen gazdaságtalan volt a másolás. A CD-n a wav fájlokat pedig számítógépen a mai napig nem látod, csak célszoftverrel tudod róla kinyerni az adatokat (a.k.a. rippelő program), ez is egyfajta másolásvédelem, ha nem is túl agyafúrt... De itt is voltak próbálkozások a védelemre, lásd Sony-féle vírusos CD lemezek.
[ Szerkesztve ]
-
Reggie0
félisten
A regiokod nem masolasvedelem, szimplan terjesztesi korlatozas. A masolasvedelem, ha annak nevezheto, kb. annyit jelent, hogy volt rajta egy legyszi ne masold le bit a fejlecben, amit aztan vagy figyelembe vett egy lejatszo vagy nem.
A CD-n azert nem latsz wav fajlokat, mert nem kozvetlen wav fajlok vannak rajta, de linux alatt pl. siman fel tudod mountolni es masolni a mutatott wav fajlokat.
[ Szerkesztve ]
-
"a másolásvédelem és a régiókód a kezdetektől a DVD szabvány része": a jelenleg érvényes magyar szabályozás szerint az a törvényi tényállás, hogy a dvd-n NINCS másolásvédelem.
a magyar törvény ugyanis csak a *hatásos* védelmet tekinti másolásvédelemnek.
ne akadjunk fel azon, hogy a törvény tartalma más, mint az informatikai szándék.
Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis
-
BonFire
veterán
"ugye nem azt akarod sugallni, hogy az mso word/lo writer alkalmas nyomdai minőség előállítására?"
Miért? Egy kép és illusztráció nélküli sima ponyvaregény mit tartalmaz, amihez InDesign kéne? Sima HTML fájlban is meg lehet csinálni, csak bonyolultabb. Van tömbös szöveg, Címsor 1, esetleg Címsor 2, mindkettő lapdobással. Semmi mással nem kell törődni, mert a tördelést, elválasztást az e-book olvasó végzi. Fattyú és árvasorok? Egalizálás? Szedéstükör? Ugyan! Megcsinálja a grafikus a borítót, bele kell illeszteni, oszt csók.A Prohardveren nem olvasok privátot! Csak topikban vagy a publikus e-mailemen adok tanácsot.
-
BonFire
veterán
" De amíg a Spotify működőképes és fenntartható, mert arról (elvileg) nem tudod lementeni/másolni a zenét, addig az ebooknál ugyanezt nem lehet megoldani, mert nem lehet egy könyvet "stream-elni"
Bármilyen hangot, ami lejátszható egy analóg kimeneten, azt le lehet menteni, fel lehet venni, és lehet sokszorosítani. Ahogy a rádióműsort is felvettük annak idején magnóra. Persze kell hozzá néhány eszköz, de a magnó is eszköz volt.
Ugyanez a helyzet az írott szöveggel. Az a betű, ami akár képként (PDF) akár valóságos karakterként (TXT) megjelenik egy kijelzőn, azt le lehet screenshotolni, OCR-ezni, és újradigitalizálni. Ahogy a DVD-re "égetett" feliratokat is vissza lehetett alakítani szerkeszthető szöveggé néhány ingyenes programmal.A Prohardveren nem olvasok privátot! Csak topikban vagy a publikus e-mailemen adok tanácsot.
-
-
ricsi99
addikt
"mivel az elektronikus könyvek dematerializált digitális formában megjelenő többszörözött példányai nem kopnak a használattal, és ennek folytán egy esetleges használtpiacon tökéletesen helyettesítik az új példányokat.”"
ez mekkora baromság...nekem egy használt könyv is ugyan akkor élményt ad mint egy uj, vaze én nem lapozgatni ,szeretem a könyveket hanem olvasni...
Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen...
Új hozzászólás Aktív témák
- Google Chromecast Audio - Új és használt darabok
- Motorola Edge 40 8/256gb - Újszerű, akár beszámítással
- Xiaomi Poco X5 Pro 8/256gb - Újszerű akár beszámítással
- Apple iPhone 12 Pro 128gb Gold - Karcos, kis hiba, akku 85%, Yettel függő, akár beszámítással
- Apple Watch 9 45mm Cellular Silver/Storm Blue M/L - Új, bontatlan, garanciális akár beszámítással