Keresés

Hozzászólok Aktív témák

  • azbest

    nagyúr

    Ha normál pécé alapokon megy, tehát a megszokott buszokon kapcsolódnak a különböző részei: usb, pci-e, soros port és társai, akkor valószínűleg sima ügy. Ha normál háttértáras, nem pedig emmc-s, az annyiból jó, hogy valsz nem lehet brickelni os telepítéssel. A boot kapcsán is sokkal simább, ha normál pécé. De nagyon egyszerű, egy pendrive-re felteszed a telepítőt és live módban elindítod. Mivel az ubuntut simán lehet, így a rá épülő mindtet is biztosan lehet. Ha normálisan használhatónak tűnik a pendriveről, akkor rendesen telepítve is esélyes, hogy jó lesz.

    Az esélytelen az, amikor kifejezetten tabletes procira épül, amiben sdio -ra van kötve a wifi és bluetooth, s valami spéci i2c kapcsolattam legy a touch, na az szívás. Azokhoz nincs rendes támogatás, a gyártó csak összegányolja hogy az ő rendszerével menjen, de mással csak sok munkával és kernelfejlesztési ismeretekkel érdemes nekivágni. A srácokkal ellentétben nem is a 32bites uefi a legnagyobb baj, mert ahhoz évek óta van olyan bootloader-grub, ami 32bites uefivel el tud indítani 64bites linuxot. A bugos, konfigurálhatatlan uefi-vel már inkább van baj :)
    Anno a chuwi hi8-ammal próbálgattam ubuntut [link], de több baj is volt vele. Nem tudtam a háttértárra feltelepíteni, mert a bugos uefi miatt nem látta a particiókat. Pendrive-ről live módban elment, de se touch se wifi nem ment persze úgy. Rendes telepítés nélkül meg esélytelen összekalapálni a hiányzó drivereket, már ha bárhol elérhetőek. Persze nem akartam elveszteni a gyári rendszert sem, mert nem voltam benne biztos, hogy egykönnyen újra életre kelthető lett volna.

    (#13) vicze1
    olyat már láttam, hogy a gép boot logója ott marad uefi módban, míg az oprendszer betöltő képernyője megjelenik, kicsit összekeveredve vele, de utána már minden tiszta :)

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    nagyúr

    "X86 esetén egyáltalán nem lenne nagy kunszt összehozni egy listát a kompatibilis eszközökről."

    éés kinek kellene ezt a listát összeállítani?
    - A distro karbantartóinak? Nem fognak venni több ezer laptopot ezét, hogy kipróbálják.
    - A felhasználóknak, akik vettek olyat? Legfeljebb, aki kipróbálta linuxszal, az jelezhet vissza. Esetleg gyűjthetnek adatokat a felhasználók beleegyezésével a használt hardverekről.
    - A gyártóknak? Hát, néha előfordul, hogy támogatják vagy esetleg linuxszal is kínálják a termékeiket, de inkább hallani olyan csúnyaságokról, hogy olcsóbban kapják a szoftverlicenszet, ha nem forgalmaznak konkurens rendszerrel gépet.
    - A microsoftnak kellene a win-es gépekről adatokat adni a linux fejlesztéshez? :DDD

    Amelyik gép úgy van megcsinálva, hogy cserélhető legyen az oprendszere, azokon általában jó eséllyel működnek is az alternatívák. Amelyik rendszerre pedig a gyártó úgy készítette a rendszert, hogy nem támogatott a rendszer cseréje, ott még egy win újratelepítés is brickelheti a gépet, nemhogy alternatív rendszerek telepítése. Azokhoz még win-re sem érhetőek el külön a driverek, legfeljebb segédprogrammal ki lehet exportálni, hogy frissítés vagy újratelepítés után legyen esély újra működésre bírni.

    Azért kis kereséssel akadnak kiinduláshoz oldalak:
    https://certification.ubuntu.com/desktop/
    https://community.linuxmint.com/hardware

  • azbest

    nagyúr

    Igen, általában idő kell, mire linuxon megjelenik a támogatás új hardverhez. És főleg elterjedtebb eszközökkel foglalkoznak. Mégpedig azért, mert sokszor úgy történik a támogatás elkészítése, hogy valaki, aki ért a fejelsztéshez szeretné használni a saját eszközét. Esetleg mások által felajánlott eszközökre is megcsinálja a támogatást. Sokszor ezt nem munkaként, hanem a fő foglalkozása mellett, szabadidejében csinálja. Szóval, amíg maga a gyártó nem akar támogatást, nem akar költeni erre vagy éppen akadályozza (mert más platformra cserébe kedvezményes árat kap a licenszekre), addig bohó elvárás, hogy egy új számítógép megjelenésekor azonnal minden kulcsra készen működjön, méghozzá ingyen.

    Egyébként az armos cuccoknál az a jellemző, hogya google féle linux kernel forkot fogják és a chipset gyártója tákol hozzá valami szedett vetett drivert, ami a tákolás miatt még akkor sem kerülne be a hivatalos linux kernelbe, ha közzé akarnák tenni. De általában nem is akarják közzétenni, sokszor megsértve a kernel licenszét is ezzel. Valamint az újabb verziókat általában pénzért hajlandóak csak átadni a chipsetgyártók a készülékgyártóknak. A telefonok közül is sok ezért sem kap frissítéseket, mivel nem akar a gyártó újra fizetni a szoftverért rá, amit ő csak testreszab, de nagy fejlesztést nem csinál rajta.

    Plusz a chipsetgyártók sem igazán akarnak ebbe sok pénzt ölni, ezért általában éveken át ugyanzt az ősi kernel verziót használják alapnak, amire egyszer sikerült már összetákolni a hadrverük támogatását. Nem véletlen, hogy 3.x és korai 4-es kernelek vannak sok ilyen eszközön még ma is. Néha a friss kernel is csak 2-4 éves, de van amire még mindig 4-6 éves kerneleket használnak [link]. Ezt főleg a tabletes-telefonos vonalra értem. A normál notebook és pécé alapú rendszereknél általában sokkal hamarabb van támogatás és a legújabb verziókkal is mennek.

    Az androidos eszközökön futtatott linuxnál éppen ezért általában nem a hivatalos kernelt használják, hanem android alól szedik ki a bináris, gyártó által tákolt kernelt. Nem a modult használják fel, hanem az egész alrendszert és arra tákolják rá az adott disztribúció szolgáltatásait... többé-kevésbé. De ha esetleg ki is adják a forrást, esetleg még a beletákolt driverüket is, akkor is komoly erőfeszítés azt átportolni a hivatalos kernelhez. Ezért is nehéz rendes linux támogatást kapni ezekhez az eszközökhöz.

    Szóval, végülis, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a linux támogatásnál sok esetben épp az ingyenesség az akadály. A készülékgyártóknak nem ingyenes a támogatással foglalkozni, a felhasználók többsége viszont ingyen akarja. Plusz ez egy tyúk-tojás probléma is, mert az elterjedtség és a támogatottság is szorosan összefügg, oda-vissza. De az is benne lehet, hogy ami ingyen van, abból nem lehet lecsípni az érintett döntéshozóknak falatkákat, míg ahol nagy pénzek mozognak, ott juthat némi morzsa némely döntés, előnyben részesítés esetén néhány embernek.

    [ Szerkesztve ]

Hozzászólok Aktív témák