Új hozzászólás Aktív témák

  • Somatom

    veterán

    Van vmi infó arról, hogy pontosan milyen hw konfigokkal működik? Mondjuk, egy Intel (AMD?) tableten szeretném dualboot -ban telepíteni. De, vajon működni fog-e a touch input, a kijelző forgatás, a gps, a beépített 4G modem, az ujjnyomatazonosítás, a HDMI out, stb., stb?

    [ Szerkesztve ]

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • lev258

    veterán

    válasz Somatom #1 üzenetére

    A tabletekkel jellemzően a 32 bites EFI-vel kezdődnek a gondok. A másik dolog, hogy nem igazán van lista arról, melyikben milyen komponensek (pontos típus) vannak.

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • Cucuska2

    őstag

    Pont tegnap próbáltam, nagyon kellemes irányba halad az Ubuntu gnómosításával szemben.

    Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

  • Somatom

    veterán

    válasz lev258 #2 üzenetére

    Az még a Z3xxx Atomos cuccoknál volt probléma, mert az Intel b..ott kiadni hozzá 64bites EFI -t. Úgy tudom, hogy a 8xxx Atomoknál ez már nem gond. Egyébként nem véletlenül kérdeztem a Mint -nél. Úgy rémlik, hogy pl. a Surface -ekkel kapcsolatban kifejezetten a Mintet emlegetik. Főleg, amióta van Linuxos Wacom driver.

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • vicze

    félisten

    válasz lev258 #2 üzenetére

    Egyrészt Linux esetében a kernelben van minden driver, másrészt nyilván nem álomvilágban élek és tisztában vagyok vele, hogy van olyan amihez külön modul kell, mert nem open srource így nem kerülhet bele a GUN licence miatt.
    De csak olyan HW elem működése nem oldható meg, amihez nincs Linux driver, ez szerencsére egyre ritkább.

    32bites UEFI pedig csak akkor gond, ha 3.15 vagy régebbi kernelt akarsz használni, afelett nincs semmi gond, de ez csak elég régi LTS-eke esetén fordulhat elő.

  • UnA

    Korrektor

    válasz Cucuska2 #3 üzenetére

    Nem tudom, nekem pont inkább az Ubi tetszik, eddig nagyon elégedett vagyok az új Gnome alapú interfésszel.

  • Cucuska2

    őstag

    válasz UnA #6 üzenetére

    Én barátnőmnek a gépére feltelepítettem, és hosszas kalapálás után sem sikerült rájönnöm, hogy miért nem folyékony az egér mozgása és az asztali animációk. Szellemképes továbbá a felület. Ezen kívül nekem is nagyon tetszett, a Unity fölött (dizájnban) már eljárt az idő.
    Nekem 16.04 LTS-em volt, ott ilyennel nem találkoztam, ahogy az előtte lévő 5 verzió alatt sem.

    Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

  • CPT.Pirk

    Jómunkásember

    Van hivatalos megoldás a KDE környezet telepítésére?

    Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)

  • UnA

    Korrektor

    válasz Cucuska2 #7 üzenetére

    "Szellemképes továbbá a felület"

    Ezt nem értem pontosan.

    @CPT.Pirk: Linux Kint? :)

  • Cucuska2

    őstag

    válasz UnA #9 üzenetére

    Én sem hittem el, de Windows alatt kisebb az utánhúzása az egérnek és a böngészőnek, amikor görgetek, mintha valami képfrissítéses/vsync problémával küzdene az intel driver.
    Barátnőm nem érzékeli, videólejátszásnál sincsen baj, lehet bogarasodok, de van rá google találat. :F

    [ Szerkesztve ]

    Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

  • #97746176

    törölt tag

    válasz Somatom #1 üzenetére

    Sajnos sok szívás árán lehetséges..

    Én anno egy Allview winfos tableten próbáltam .. sajnos 64 bites rendszert felejtsd el ..32 bitest nagy nehezen sikerült rá erőltetni ..

    Én inkább Kodi-t raktam fel rá és ahhoz oldottam meg a drivereket :)

    Ha szerencséd van akkor találsz source kódokat linux driver alaphoz .. utána csak compile és kész.. de inkább maradj Windowsnál rajta :)

    :R

  • Somatom

    veterán

    válasz #97746176 #11 üzenetére

    Ismétlem, az még valószínűleg Z3xxx tablet lehetett. Én viszont vmi J, N, i3 procis tab -ra gondoltam, nem Atomosra. Ráadásul, a szituhoz keresek vasat, nem fordítva. Az pedig kizárt, hogy én Windows -t használjak. Akkor már inkább Androidos tabot vennék. Ha dual boot -ban menne a Linux és az Android, akkor Linux alatt nem is ragaszkodnék a touch inputhoz.

    [ Szerkesztve ]

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • vicze

    félisten

    válasz UnA #9 üzenetére

    Ez egy elég furcsa bug Ubiban 16.04-en is láttam már, egyszerűen ottmarad halványan valaminek a képe. Pl. tipikusan BIOS bootscreen szokott ottmaradni, de láttam sok más appot raddom ottmaradni, nyilván ez valami istentelenül csúnya driver buffer hiba, de létezik.

    [ Szerkesztve ]

  • azbest

    félisten

    válasz Somatom #12 üzenetére

    Ha normál pécé alapokon megy, tehát a megszokott buszokon kapcsolódnak a különböző részei: usb, pci-e, soros port és társai, akkor valószínűleg sima ügy. Ha normál háttértáras, nem pedig emmc-s, az annyiból jó, hogy valsz nem lehet brickelni os telepítéssel. A boot kapcsán is sokkal simább, ha normál pécé. De nagyon egyszerű, egy pendrive-re felteszed a telepítőt és live módban elindítod. Mivel az ubuntut simán lehet, így a rá épülő mindtet is biztosan lehet. Ha normálisan használhatónak tűnik a pendriveről, akkor rendesen telepítve is esélyes, hogy jó lesz.

    Az esélytelen az, amikor kifejezetten tabletes procira épül, amiben sdio -ra van kötve a wifi és bluetooth, s valami spéci i2c kapcsolattam legy a touch, na az szívás. Azokhoz nincs rendes támogatás, a gyártó csak összegányolja hogy az ő rendszerével menjen, de mással csak sok munkával és kernelfejlesztési ismeretekkel érdemes nekivágni. A srácokkal ellentétben nem is a 32bites uefi a legnagyobb baj, mert ahhoz évek óta van olyan bootloader-grub, ami 32bites uefivel el tud indítani 64bites linuxot. A bugos, konfigurálhatatlan uefi-vel már inkább van baj :)
    Anno a chuwi hi8-ammal próbálgattam ubuntut [link], de több baj is volt vele. Nem tudtam a háttértárra feltelepíteni, mert a bugos uefi miatt nem látta a particiókat. Pendrive-ről live módban elment, de se touch se wifi nem ment persze úgy. Rendes telepítés nélkül meg esélytelen összekalapálni a hiányzó drivereket, már ha bárhol elérhetőek. Persze nem akartam elveszteni a gyári rendszert sem, mert nem voltam benne biztos, hogy egykönnyen újra életre kelthető lett volna.

    (#13) vicze1
    olyat már láttam, hogy a gép boot logója ott marad uefi módban, míg az oprendszer betöltő képernyője megjelenik, kicsit összekeveredve vele, de utána már minden tiszta :)

    [ Szerkesztve ]

  • Somatom

    veterán

    válasz azbest #14 üzenetére

    Igen, ez világos. Csakhogy én nem egy meglevő hardverrel szeretnék lutrit játszani, hanem fordítva. Az elképzelésemhez keresem a vasat. Ha én népszerűsíteni akarnék egy disztrót, akkor a lehető legtöbb típusú hardverre megpróbálnám "portolni", vagy kinézni népszerű típusokat több kategóriában és azokat supportálni. Vagy, legalább dokumentálni a kompatibilis összetevőket. A PC piac szűkül, egyre inkább a mobil eszközök kerülnek előtérbe. Szvsz. az már nem kunszt, hogy ha egy átlagos PC konfigon elketyeg egy disztró. Viszont, hiába kerestem disztróhoz mobil hardvert, nem nagyon találtam ilyen listát, dokumentációt.

    [ Szerkesztve ]

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • lev258

    veterán

    válasz Somatom #15 üzenetére

    Mint írtam, eleve nem könnyű kideríteni, hogy egy adott modellben pontosan milyen összetevők vannak. Másrészt, még ha nyilvános is lenne, arra nagyon figyelnek a gyártók, hogy ne (vagy alig) legyen dokumentáció hozzájuk. Így aztán szinte minden egyes komponenshez reverse-engineering módon kellene drivert írni (ha jogilag egyáltalán megengedett). A mobil piacon nagy hangsúlyt kap az "adott hardverre csak adott rendszer kerülhet" elv (csak azzal kap drivereket), ezzel is növelve az eladásokat. Rá vagy kényszerítve az új megvásárlására.

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • Somatom

    veterán

    válasz lev258 #16 üzenetére

    Válasszuk ketté a "mobil piacot" ARM és X86 eszközökre! Az ARM esetében valóban nehéz ügy a Linux. Bár, ez sem minden esetben igaz. Ha elég lenne a 6 coll, akkor ARM vonalon lenne olyan kütyü, amit bevállalnék.
    X86 vonalon viszont elvileg egyszerűbb a szitu, hiszen a telepítés olyan, mint egy PC -s telepítés. Az ilyen kütyük ugyebár alapból Winesek és tudomásom szerint Win alatt (is) kiolvashatók a hardverösszetevők. Szvsz. X86 esetén egyáltalán nem lenne nagy kunszt összehozni egy listát a kompatibilis eszközökről. Nekem most egy J3160 -as PC -m van és ezen mindenféle hókuszpókusz nélkül fut Linux és Android a gyári Win 10 mellett. Ez a hw konfig pedig egyáltalán nem áll messze attól, amiket X86 -os tabletekben is találni. Ezért fura számomra, hogy ennyire mostohán van kezelve ez a vonal Linux felől.

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • lev258

    veterán

    válasz Somatom #17 üzenetére

    1) Az X86-os eszközök piaca még elég kicsi (a PC-t leszámítva).
    2) A proci egy dolog, a többi komponens a kritikus. És egy tabletbe nem pont azokat fogják belepakolni, amiket a PC-be. Visszatérünk a dokumentáció és a reverse-engineering problémához.
    +1) Win alatt nem tudom, mivel lehet pontos infókat kiolvasni, de nem elegendő valamiféle gyártói megnevezés, a használt chip pontos típusa kell (vannak eszközök, amik ugyanazon név alatt futnak miközben teljesen más a beltartalmuk).

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • vicze

    félisten

    válasz Somatom #17 üzenetére

    "Az ARM esetében valóban nehéz ügy a Linux"
    Nem az mivel szinte minden ARM HW Linuxot futtat így, pár nagyon ritka példát kivéve 100%-os támogatás van. Mivel Linuxot futtat az alap eszköz így bináris driver szinte mindig beszerezhető.

    Még egyszer megpróbálom leírni a problémát. A Linux kernelbe csak GUN licence alatt szereplő driver kerülhet, minden más vagy megoldja a disztró készítője, vagy megoldod te. Mivel a adott HW drivere zárt, és a gyártó "tulajdona" egyéni licence feltételekkel, így ritkán kerülhet bele bármilyen disztróba. Itt most elsősorban olyan dolgokról beszélgetünk, hogy GPS, szenzorok, érintőpanel, ujjlenyomat olvasó, amik általában elég zárt dolgok.
    Egy Linux disztró készítése nem úgy működik, hogy letesztelik X ezer HW-n és a gyártókkal együttműködve minden működőképesre próbálnak csinálni, mint Windows esetében, hanem pár ember a saját eszközein leteszteli és ami működik azt megoldják. Ilyen az open source világ semmire sincs garanciád, mert 1-1 projektet(Linux komponens, driver akármi kisebb részegység) általánosan 1 ember készít és ha ő abbahagyja akármilyen oknál fogva, lehet imádkozni, hogy valaki átvegye, aki ugyan azt a minőséget nyújtva talán.
    Tehát nem mostohán van kezelve, hanem a közösségre van hagyva, és a közösséget pont ennyire izgatja a téma.

    Nézd meg mi történt a csodás Ubuntu Touch-csal, pontosan a kompatibilitásba halt bele az egész rendszer mert akkora erőforrást felemésztett volna, hogy különböző HW-on működésre bírják, főleg x64-en, hogy inkább elállították.
    A másik probléma az, hogy egyik Linux felület sincs felkészítve az érintéses bevitelre, még ha vannak nagy ikonok, meg bökhető izék, a programok már nem támogatják. Van egy marék program talán, de széles körű támogatás annyi pénz és idő befektetés lenne, hogy még a Canonical se bírta.

    Amúgy a legjobb touchscreen támogatást a Chrome OS-től fogod kapni, ráadásként Android Appokat is kapsz és már úton van a Linux appok támogatása is. Így tabletre szerintem az a legjobb alternatíva. Legtöbb HW-t az fogja megfelelően támogatni.

    (#14) azbest: Igen olyan is van, de ezekben az esetekben, a boot logo megmaradt pl. a háttérképen, de nem látszott az előtte futó appban(???), de olyat is láttam, hogy a terminál kontúrjai halványan ottmaradtak, vagy a loginscreen 1-1 eleme. Nekem csak a HW hibát kellett kizárom, mikor sírtak miatta, úgyhogy tovább nem foglalkoztam vele.

    (#18) lev258: Windows alatt pontosan ugyan az ki tudod olvasni egy HW elemről mint Linux alatt, még a felvetést se értem, hogyan nem lehetne. :F

    [ Szerkesztve ]

  • lev258

    veterán

    válasz vicze #19 üzenetére

    Az első résszel van egy kis gond.
    A binárisok nem univerzálisan használhatóak, az esetek döntő többségében a gyártók adott Android kernelhez készítik el, másikkal nem is működik. Szóval a 100%-os támogatás itt megbukott.
    Senkit sem zavarna, hogy nem a Linux kernelben van a driver, ha rendesen támogatnák a gyártók.
    pl. Van egy TP-Link eszköz, valamilyen csoda névvel. Az AIDA lehet kilistázza a chip pontos típusát (nem tudom, nem próbáltam), de az Eszközkezelőben valószínűleg csak a fantázianevet látod. Közben meg a benne levő chip lehet Ralink és Atheros is, a kettő támogatása között ég és föld van. Nem kritikus a pontos információ megszerzése, de szintén nehezítő tényező (ahogy azt sem tudod, még Linux alatt se), hogy vajon milyen módon kommunikál a többi komponenssel (ez az okos eszközöknél eléggé szerteágazó és nem is mindig szabványos).

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • azbest

    félisten

    válasz Somatom #17 üzenetére

    "X86 esetén egyáltalán nem lenne nagy kunszt összehozni egy listát a kompatibilis eszközökről."

    éés kinek kellene ezt a listát összeállítani?
    - A distro karbantartóinak? Nem fognak venni több ezer laptopot ezét, hogy kipróbálják.
    - A felhasználóknak, akik vettek olyat? Legfeljebb, aki kipróbálta linuxszal, az jelezhet vissza. Esetleg gyűjthetnek adatokat a felhasználók beleegyezésével a használt hardverekről.
    - A gyártóknak? Hát, néha előfordul, hogy támogatják vagy esetleg linuxszal is kínálják a termékeiket, de inkább hallani olyan csúnyaságokról, hogy olcsóbban kapják a szoftverlicenszet, ha nem forgalmaznak konkurens rendszerrel gépet.
    - A microsoftnak kellene a win-es gépekről adatokat adni a linux fejlesztéshez? :DDD

    Amelyik gép úgy van megcsinálva, hogy cserélhető legyen az oprendszere, azokon általában jó eséllyel működnek is az alternatívák. Amelyik rendszerre pedig a gyártó úgy készítette a rendszert, hogy nem támogatott a rendszer cseréje, ott még egy win újratelepítés is brickelheti a gépet, nemhogy alternatív rendszerek telepítése. Azokhoz még win-re sem érhetőek el külön a driverek, legfeljebb segédprogrammal ki lehet exportálni, hogy frissítés vagy újratelepítés után legyen esély újra működésre bírni.

    Azért kis kereséssel akadnak kiinduláshoz oldalak:
    https://certification.ubuntu.com/desktop/
    https://community.linuxmint.com/hardware

  • Somatom

    veterán

    válasz vicze #19 üzenetére

    Akkor kenhetik a hajukra a Mint -jüket. Ha PC -re korlátozódik a használhatósága, akkor csupán egy a tucatból disztró.

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • vicze

    félisten

    válasz lev258 #20 üzenetére

    Igen a bináris driverek akkor nem használhatóak univerzálisan, ha más az architektúra nyilván, de szeretnélek emlékeztetni, hogy pl. pont az említett Ubuntu Touch projekt testében, lett a néhai cyanogenmod kernel felhasználva az Ubuntu portolásához. Adott HW-n igenis van átjárás.

    [ Szerkesztve ]

  • lev258

    veterán

    válasz vicze #23 üzenetére

    Olvasd el újra, mit írtam.
    Meg egy kicsit az Ubuntu Touch-os infókat is frissítsd fel. Nagy vonalakban jókat írsz, de a részletekkel problémák vannak.

    [ Szerkesztve ]

    Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

  • vicze

    félisten

    válasz lev258 #24 üzenetére

    Bocs félreolvasta, a kernelen kívüli dolgot. :R

    Akkor segíts, hogy pontosan miben rossz? Sailfish és egyéb Linux kernel alapú projekt is az Androidból vett kernel modulokat használják minden esetben, többnyire gond nélkül, lehet olyan, hogy valami annyira zár, hogy külön API réteg van a drivernek írva, így az nem fog működni megfelelően, de az azért ritka.

    (#20) lev258: Windows ugyan azt a HW infót tudja kiolvasni mint a Linux, ajánlom figyelmedbe az eszközkezelőben, a részletek részt, ahol minden kiolvasott HW azonosító ott van. A Liunux se a kisujjából szokja ki a chipsetet, valaki az azonosító alapján, így hozzá értelmezhető szöveget. USB eszköz esetén pedig az eszközből olvasod ki, amihez szintén valaki írt protokollt. De ezt részletezhetném elég sokáig.

    (#21) azbest: Sajnos ezek a listák részletek nélkül pontosan semmit se érnek. Józsi feltelepíti a gépére, "számára" minden jó és bejelenti "tökéletesnek". Pontosan tudom, hogy vannak a listákban általunk is használt modellek, amiken pl. tipikusan az ujjlenyomat olvasó nem működik, mert a Syanptics nem ad ki drivert, illetve ha van még olyan elem amit nem használat adott illető, akkor számára tökéletes. Másik probléma, hogy többnyire nagyon régi modelleket riporttálnak és a új grafikus chipekkel szinte mindig valamilyen gond van és várni kell mire javítják. Te tényleg annyi de annyi kompatibilitási problémába belefutottam már, hogy őrület.
    A legviccesebb, hogy Dell Ubival is árulja az XPS-eket ugye, és az ujjlenyomat olvasó és még 1-2 HW elem nem működik rajtuk. Tök non sense.
    Arch Wiki-nél jobb és pontosabb doksit HW kompatibilitásra még nem láttam, minden HW elem egyesével részletesen felsorolva, a többi egy kalap ****.

    [ Szerkesztve ]

  • Somatom

    veterán

    válasz vicze #25 üzenetére

    Pontosan. Megvettem a Win10 -es miniPC -t. Bedugtam a HiLinkes Huawei 4G modemet (E3372) és a Win rögvest lezabálta az adatkeretemet. Azonnal váltás Puppylinuxra, de azzal meg se nyikkant a modem (meg az Intel HD500 alatt a grafikus felület is problémázott). Kiderült, hogy régi volt alatta a kernel. Kerestem egy 4.4x kerneles Puppletet és tádááám, minden működött azonnal. De, hol van ilyen infó ezekben a táblázatokban?

    [ Szerkesztve ]

    Samsung XCover 6 pro, Tab S7+ 5G

  • azbest

    félisten

    válasz vicze #25 üzenetére

    Igen, általában idő kell, mire linuxon megjelenik a támogatás új hardverhez. És főleg elterjedtebb eszközökkel foglalkoznak. Mégpedig azért, mert sokszor úgy történik a támogatás elkészítése, hogy valaki, aki ért a fejelsztéshez szeretné használni a saját eszközét. Esetleg mások által felajánlott eszközökre is megcsinálja a támogatást. Sokszor ezt nem munkaként, hanem a fő foglalkozása mellett, szabadidejében csinálja. Szóval, amíg maga a gyártó nem akar támogatást, nem akar költeni erre vagy éppen akadályozza (mert más platformra cserébe kedvezményes árat kap a licenszekre), addig bohó elvárás, hogy egy új számítógép megjelenésekor azonnal minden kulcsra készen működjön, méghozzá ingyen.

    Egyébként az armos cuccoknál az a jellemző, hogya google féle linux kernel forkot fogják és a chipset gyártója tákol hozzá valami szedett vetett drivert, ami a tákolás miatt még akkor sem kerülne be a hivatalos linux kernelbe, ha közzé akarnák tenni. De általában nem is akarják közzétenni, sokszor megsértve a kernel licenszét is ezzel. Valamint az újabb verziókat általában pénzért hajlandóak csak átadni a chipsetgyártók a készülékgyártóknak. A telefonok közül is sok ezért sem kap frissítéseket, mivel nem akar a gyártó újra fizetni a szoftverért rá, amit ő csak testreszab, de nagy fejlesztést nem csinál rajta.

    Plusz a chipsetgyártók sem igazán akarnak ebbe sok pénzt ölni, ezért általában éveken át ugyanzt az ősi kernel verziót használják alapnak, amire egyszer sikerült már összetákolni a hadrverük támogatását. Nem véletlen, hogy 3.x és korai 4-es kernelek vannak sok ilyen eszközön még ma is. Néha a friss kernel is csak 2-4 éves, de van amire még mindig 4-6 éves kerneleket használnak [link]. Ezt főleg a tabletes-telefonos vonalra értem. A normál notebook és pécé alapú rendszereknél általában sokkal hamarabb van támogatás és a legújabb verziókkal is mennek.

    Az androidos eszközökön futtatott linuxnál éppen ezért általában nem a hivatalos kernelt használják, hanem android alól szedik ki a bináris, gyártó által tákolt kernelt. Nem a modult használják fel, hanem az egész alrendszert és arra tákolják rá az adott disztribúció szolgáltatásait... többé-kevésbé. De ha esetleg ki is adják a forrást, esetleg még a beletákolt driverüket is, akkor is komoly erőfeszítés azt átportolni a hivatalos kernelhez. Ezért is nehéz rendes linux támogatást kapni ezekhez az eszközökhöz.

    Szóval, végülis, ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, akkor a linux támogatásnál sok esetben épp az ingyenesség az akadály. A készülékgyártóknak nem ingyenes a támogatással foglalkozni, a felhasználók többsége viszont ingyen akarja. Plusz ez egy tyúk-tojás probléma is, mert az elterjedtség és a támogatottság is szorosan összefügg, oda-vissza. De az is benne lehet, hogy ami ingyen van, abból nem lehet lecsípni az érintett döntéshozóknak falatkákat, míg ahol nagy pénzek mozognak, ott juthat némi morzsa némely döntés, előnyben részesítés esetén néhány embernek.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák